KK BH 1999/238
KK BH 1999/238
1999.05.01.
A közigazgatási határozatot hatályon kívül helyező ítéletben az új eljárásra határozott, egyértelmű utasítást kell adni [Áe. 73. § (1) és (3) bek.].
A felperes keresetében kérte, hogy a vámhatóság alperes határozatait a bíróság semmisítse meg, kötelezze az alperest a felperes terhére megállapított 1 210 494 774 forint pótbefizetés visszafizetésére és annak megállapítására, hogy a felperes vámértékképzése megfelelt a GATT Vámérték Egyezmény 1. cikke rendelkezéseinek. A felperes a későbbiekben a keresetét módosította, és kérte, hogy a perhez egyesített perekben megtámadott alperesi határozatok közül az alperes új eljárásra kötelezése nélkül helyezze hatályon kívül a bíróság azokat az alperesi határozatokat, amelyek utólagos vámvizsgálat alapján állapítottak meg pótbefizetési kötelezettséget.
Az alperes a felperesi kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott. A keresettel támadott alperesi határozatokat hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az indokolás szerint a közigazgatási szervek tényállás-tisztázási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Nem vizsgálták a közigazgatási eljárásban a felperes által rendelkezésre bocsátott iratok, illetve a tárgyaláson rendelkezésre bocsátott szerződések tartalmát.
A felperes fellebbezésében az ítélet részbeni megváltoztatását kérte.
Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a felperesi kereset elutasítását indítványozta.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Az alperesi határozatok egy része tekintetében a megyei bíróság mellőzte az új eljárásra kötelezést, míg több határozat vonatkozásában hatályon kívül helyezésről rendelkezett és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az alperesi álláspont szerint a jogerős ítélet törvénysértő, mivel a vámjogról szóló 1995. évi C. törvény és a GATT Vámérték Egyezmény előírásaiba ütközik. Az alperes a felülvizsgálati kérelemben utal arra, hogy a megyei bíróság döntése önmagában is ellentmondásos és megalapozatlan.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályában tartsa fenn. Az alperes bejelentette, hogy a Vámszervezetek Világszövetségétől kérték a GATT-egyezmény vitatott cikkelyének értelmezését, de a válasz még nem érkezett meg.
A jogerős ítélet felülvizsgálatra alkalmatlan.
Az 1957. évi IV. tv. (Áe.) 73. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi, és - szükség esetén - a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. A (3) bekezdés alapján a közigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozat hozatala során köteles figyelembe venni. A törvény idézett rendelkezéséből következik, hogy hatályon kívül helyezés és új eljárásra kötelezés esetén a közigazgatási hatóságnak az új eljárást meg kell indítania, és ennek során a bírósági ítélet indokolásában foglalt jogértelmezést figyelembe kell vennie, sőt ezzel ellentétes határozatot nem hozhat. A bíróság ítéletében foglalt útmutatásnak egyértelműnek kell lennie, mivel ellenkező esetben a közigazgatási hatóság nem tudja azt végrehajtani. Helyesen utal az alperes felülvizsgálati kérelme arra, hogy a jogerős ítélet ellentmondásos és félreérthető rendelkezéseket tartalmaz. Az ítélet indokolása szerint „a megyei bíróság osztotta az alperesnek azt a jogi álláspontját, hogy a felperes vámértékképzését jogszerűen nem alapíthatja az egyezmény első cikkére, mert az abban foglalt összes feltétel fennállását arra vonatkozóan, hogy az exportőr és importőr közötti kapcsolat nem befolyásolja az árat, nem tudta bizonyítani. Amennyiben a felperes bizonyítani tudná, hogy az egyezmény 1. cikk 2/b. pont i) alpontban írt feltételek, valamint ennek kapcsán az 5. cikkben írt összes feltétel fennállt, az importügyleti értéket a vámérték alapjául az 1. cikk (1) bekezdése alapján akkor is el kell fogadni, ha az alacsonyabb a személygépkocsira vetített alkatrészek bekerülési értékénél.” Az ítélet a későbbiekben arra utal, hogy „nem jogszabálysértő az alperesnek az a jogi álláspontja, amely szerint a felperes nem jogosult az 1. cikk szerinti vámérték képzésére, mert nincs olyan, a vámszervek által korábban elfogadott vizsgálati érték (megjegyzés az 1. cikk 2. pontjához), amelyet szorosan megközelítene a felperes által megjelölt importügyleti érték”. Ezt követően rögzíti az ítélet; „ezért a felperes a 21. §-on keresztül annak részeként nem jogosult a 25. §, vagyis a GATT-egyezmény 5. cikkének alkalmazására”. Végezetül az ítélet azt is kimondja, hogy „mindezekre tekintettel jogszabálysértően járt el az alperes, amikor a GATT-egyezmény 6. cikke, illetve a Vámtörvény 26. §-a alapján állapította meg a vámértéket, mellőzve az 5. cikkben, illetve a 25. §-ban írt vámmegállapítási módszert”.
Az Áe. rendelkezéseiből következik, hogy a közigazgatási szervet nemcsak a bírósági ítélet rendelkező része, hanem indokolása is köti. A jogerős ítélet indokolásának idézett rendelkezései azonban egymásnak ellentmondanak, ezért végrehajthatatlanok. Az egyik bekezdésben a jogerős ítélet rögzíti, hogy a felperes nem jogosult az egyezmény 5. cikkének alkalmazására, majd a későbbiekben elmarasztalja az alperest, mivel a vámérték megállapításánál mellőzte az egyezmény 5. cikkében megállapított módszer alkalmazását.
Mivel a jogerős ítélet felülvizsgálatra alkalmatlan, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét végzésével hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során fel kell oldani az ítélet indokolásában fellelhető ellentmondásokat, és egyértelmű utasítást kell adni a közigazgatási hatóság számára, amennyiben a megyei bíróság a határozatok hatályon kívül helyezéséről és új eljárás lefolytatásáról rendelkezik.
A megismételt eljárásban - ha arra sor kerül - fel kell tüntetni az ítélet rendelkező részében azoknak a közigazgatási határozatoknak az ügyszámát, amelyek tekintetében a bíróság a keresetet elutasítja, vagy hatályon kívül helyezi. Hatályon kívül helyezés esetén meg kell jelölni azt, hogy melyek azok a határozatok, amelyekre új eljárás lefolytatását rendeli el a bíróság. Másodfokú bírósági döntés esetén egyértelművé kell tenni, hogy az elsőfokú bíróság döntéséhez képest milyen változás történt. (Legf. Bír. Kfv. I. 27.373/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás