• Tartalom

24/1999. (BK 15.) BM utasítás

24/1999. (BK 15.) BM utasítás

a Belügyminisztérium, a minisztériumi szervek és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek ügyeleti rendszeréről, a rendkívüli események jelentési kötelezettségének rendjéről*

1999.09.01.
A Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium), a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervek (a továbbiakban: minisztériumi szervek) és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (a továbbiakban: önálló belügyi szervek) ügyeleti rendszerének hatékonyabb működése és az egységes állami ügyeleti rendszerbe történő megfelelő illesztése érdekében, valamint az ügyeletek jelentési és tájékoztatási kötelezettségének egyértelmű szabályozására kiadom az alábbi
utasítást:
1. Az ügyeleti szolgálat szervezésének célja, a minisztérium, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek folyamatos működésének elősegítése, az együttműködő szervek, valamint az egymás közötti információs kapcsolat állandó fenntartása; a rendkívüli eseményekkel összefüggő szükséges és halaszthatatlan intézkedések megtétele; az intézkedésre jogosult és köteles szervek, személyek értesítése; a vezetők tájékoztatása.
2. Az ügyeleti szolgálat ellátására állandó, vagy ideiglenes ügyelet hozható létre, valamint készenléti jellegű ügyeletet lehet szervezni.
3. Az állandó ügyelet a szolgálati, illetve a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos vezetői munka folyamatosságát biztosító, a jelentési kötelezettség rendjét teljesítő ügyeleti szolgálat. Az állandó ügyelet a szerv állomány- (munkaköri) táblázatában megjelölt, valamint szolgálati parancsban vezényelt, meghatározott szervezeti formában és létszámmal, azonos szolgálati (munka)helyen, meghatározott feladatkörrel, folyamatosan végzi munkáját.
4. Azoknál a minisztériumi szerveknél és önálló belügyi szerveknél, ahol nincs állomány- (munkaköri) táblázatban rendszeresített státussal létrehozott ügyelet, de a munka jellege azt időszakosan megköveteli, a rendkívüli munkavégzésre, illetőleg a hivatásos állományú vezénylésére vonatkozó szabályok alkalmazásával ideiglenes ügyeleti szolgálatot kell szervezni. Az ideiglenes ügyeleti szolgálat időtartamát az elrendelő vezető határozza meg.
5. A minisztériumban munkaszüneti és heti pihenőnapokon a miniszter által megbízott vezetők vezetői ügyeleti szolgálatot teljesítenek. Feladatuk a kiemelt rendkívüli eseményekkel kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések megtételének elősegítése.
A vezetői ügyeleti szolgálatot negyedéves időszakra kell szervezni. Az ügyeleti beosztások naptári időpontjának egyeztetését és a BM Ügyeleti Osztállyal (a továbbiakban: BM Ügyelet) való közlését a Miniszteri Kabinet vezetője végzi.
6. A minisztérium ügyeleti szolgálatát a BM Ügyelet látja el. A BM Ügyelet közvetlenül a kabinetfőnöknek van alárendelve. Szervezetileg a Miniszteri Kabinet állományába tartozik.
A BM Ügyelet a jelen utasításban, munkarendjében és más rendelkezésekben meghatározott kötelmei mellett ellátja a kormányügyeletes és a BM vezetői ügyeletes közötti kapcsolattartással összefüggő feladatokat is.
7. Az állandó ügyeletek, az ideiglenesen létrehozott ügyeletek, valamint a készenléti jellegű ügyeletek alá-fölérendeltségi viszonyát, vezénylési és szolgálat-ellátási rendjét, feladataik összehangolását, kölcsönös tájékoztatási kötelezettségét létrehozásukkor szabályozni kell.
8. Az országos hatáskörrel rendelkező, valamint az egyes kiemelkedő jelentőségű események időszakára létrehozott ideiglenes ügyeletek feladatáról a létrehozónak az illetékes minisztériumi vezetőt és a BM Ügyeletét tájékoztatnia kell.
9. A határőrség és a rendvédelmi szervek főügyeletei a mellékletben meghatározott eseményekről, a tett intézkedésekről kötelesek tájékoztatni a BM Ügyeletet:
– a mellékletben „kiemelt” rendkívüli események (ezeket a melléklet vastag betűs szedéssel tartalmazza) elsődleges adatairól, annak előzetes ellenőrzését követően szóban azonnal; az élet- és anyagi javak mentésére, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett további intézkedésekről folyamatosan szóban; a mentési és kárelhárítási munka befejezése, a helyszíni szemle megtartása után az eseményt, az előidéző okokat, következményeket, a tett intézkedések addigi eredményét haladéktalanul írásban;
– a mellékletben „nem kiemelt”-nek minősített rendkívüli eseményt a tények és adatok, azok megállapítása és ellenőrzése, az esetleg szükségessé váló intézkedések megtétele után Napi Jelentésben írásban;
– minden olyan eseményről, amelyről a BM Ügyelet tájékoztatást kér;
– az ügyeletek jelentési kötelezettsége független a szerv vezetőjének tájékoztatási (jelentési) kötelezettségétől.
10. A minisztériumi hivatali egységek, a minisztériumi szervek, és az önálló belügyi szervek vezetői kötelesek a mellékletben fel nem sorolt, de a közvéleményt foglalkoztató eseményeket is értékelni. Ha ezekről a minisztérium vezetőinek a tájékoztatása szükséges, gondoskodjanak arról, hogy a BM Ügyelet tájékoztatást kapjon.
A minisztérium vezetőinek tájékoztatása a BM Ügyelet hatáskörébe tartozik.
11. A BM azon szerveinél, ahol ügyelet nincs, vagy nem állandó jelleggel működik, a szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a szervénél történt és a mellékletben felsorolt kiemelt rendkívüli eseményekről az illetékes ügyeleti szolgálat haladéktalanul tájékoztatást kapjon.
12. A BM Ügyelet vezetője (ügyeletese) azonnal jelentse:
– a mellékletben felsorolt „kiemelt” rendkívüli eseményeket hivatali munkaidőben a belügyminiszternek, a minisztérium más illetékes vezetőinek; hivatali munkaidőn túl, a feladatkör szerint illetékes minisztériumi felső vezetőknek és az általuk meghatározott szervnek, személynek; munkaszüneti és pihenőnapon a BM vezető ügyeletesnek;
– a kormányügyeletesnek, illetve a Miniszterelnöki Hivatal ügyeletesének az alábbi rendkívüli eseményeket:
= az ország biztonságát vagy közrendjét veszélyeztető eseményt;
= sokakat sújtó, emberéleteket követelő vagy különösen nagy anyagi kárt okozó elemi csapást, természeti katasztrófát;
= veszélyes járványos megbetegedés fellépését, egészséget károsító körlemény tömeges bekövetkezését;
= nagyobb tűzesetet üzemben vagy lakóterületen, illetve súlyos közlekedési és más baleseteket;
= egyéb, kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményeket.
13. A határőrség és a rendvédelmi szervek főügyeletei az előző nap 00.00 órától 24.00 óráig a mellékletben felsorolt és más kiemelt rendkívüli eseményekről, valamint szerveik tevékenységének ezekkel összefüggő főbb adatairól készítsenek összefoglalót, és azt naponta 5.30 óráig küldjék meg a BM Ügyeletnek. Az ügyelet a napi eseményekről 07.00 óráig Tájékoztató Jelentést készít, majd a BM kabinetfőnök által jóváhagyott elosztónak megfelelően továbbítja azt.
14. Az ügyeletek kötelesek egymást haladéktalanul tájékoztatni a másik szerv hatáskörébe tartozó, és intézkedést igénylő rendkívüli eseményekről, tudomásukra jutott információkról.
15. A rendkívüli eseményekről csak az arra jogosultak tehetnek jelentést, illetőleg adhatnak tájékoztatást a jogszabályban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott személyek, szervek részére.
16. A jelentés, illetőleg tájékoztatás során fokozott figyelmet kell fordítani annak pontosságára, gyorsaságára, az államtitok és szolgálati titok, a személyes adatok védelmére, az adatkezelési és adatátviteli előírások megtartására.
17. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos sajtótájékoztatás rendjét és az ezzel kapcsolatos hatásköröket külön rendelkezések szabályozzák.
18. A BM Ügyelet és az önálló belügyi szervek főügyeletei látják el a minisztérium hatáskörébe utalt riasztási, értesítési, készültségbe helyezési, tájékoztatási feladatokat. A minősített időszakra kidolgozott intézkedések végrehajtásának helyzetéről, az ezekkel összefüggő eseményekről, adatokról a minisztériumi szervek, valamint az önálló szervek (a határőrség és a rendvédelmi szervek a főügyeleteik útján) a BM Ügyeletet értesítik.
19. Az önálló belügyi szervek vezetői a jelen utasításban meghatározottakra, a szolgálati helyekre és sajátosságokra figyelemmel vizsgálják felül és 1999. szeptember 30-ig szabályozzák újra az alárendelt szerveik ügyeleti rendszerét, működését, jelentési kötelezettségeit. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség szabályozása terjedjen ki a Fővárosi, Megyei Közigazgatási Hivatalokra, az érintett települési, a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatokra, a megyei önkormányzatokra, továbbá az intézkedések megtételében részt vevő más szervekre is. Az országos rendőrfőkapitány, a határőrség, a tűzoltóság és a polgári védelem országos parancsnoka 1999. október 31-ig – az utasításban foglaltak figyelembevételével – szabályozzák újra az ügyeletek együttműködési rendjéről szóló 4/1992. ORFK–BM PVOP–HŐR OP–BM TOP–KÖ együttes intézkedésben foglaltakat.
20. Ez az utasítás 1999. szeptember 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a minisztérium, a minisztériumi szervek és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek ügyeleti rendszeréről szóló 22/1992. BM utasítás hatályát veszti. Az ügyeleteket irányító szervek vezetői gondoskodjanak arról, hogy a hivatásos állomány – különösen az ügyeleti feladatokat teljesítők – az utasítást megismerjék. Az utasításban foglaltakat a rendvédelmi oktatási intézményekben oktatni kell.

Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter

Melléklet a 24/1999. (BK 15.) BM utasításhoz

A BM Ügyelet részére az utasításban foglaltak szerint az alábbi rendkívüli és kiemelt rendkívüli eseményekről kell szóban, illetve írásban tájékoztatást adni:

I. Az ország szuverenitását, alkotmányos rendjét veszélyeztető rendkívüli eseményekről, így különösen:

1. idegen hatalomnak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, függetlensége, területi sérthetetlensége elleni fegyveres támadásáról, vagy annak közvetlen veszélyére utaló cselekményéről;

2. a szomszédos országokban kirobbant háborúval, fegyveres konfliktussal (polgárháborúval) kapcsolatos, a Magyar Köztársaság államhatárának vagy légterének közvetett veszélyeztetettségére utaló eseményről;

3. a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló fegyveres, erőszakos cselekményről, vagy megzavarása céljából közmű-, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzem, annak berendezése, középület, építmény, termékkészlet, hadianyag, vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyak megsemmisítéséről, használhatatlanná válásáról, vagy megrongálásáról, ezek közvetlen veszélyéről;

4. az állampolgárok életét és vagyonát tömeges méretekben veszélyeztető, súlyos cselekményről, ezek közvetlen veszélyéről;

5. a jelentősebb mennyiségű, vagy veszélyességű fegyver, lőszer, robbanó, radioaktív, sugárzó vagy mérgező anyag, kábítószer felderítéséről, eltűnéséről, illetéktelenek kezébe jutásáról;

6. a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményről.


II. A közrendet, közbiztonságot súlyosan veszélyeztető rendkívüli eseményekről, így különösen:

7. az állam- és emberiség elleni bűncselekményekről, azok kísérletéről, illetve előkészületéről;

8. lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbanószerrel elkövetett szándékos támadásról;

9. az emberrablásról;

10. halált okozó segítségnyújtás elmulasztásáról, kettő vagy több személy halálát, illetve tömegszerencsétlenséget okozó közlekedési bűncselekményről, eseményről;

11. a közúton közlekedő gépjárművek összeütközéséről, ha az a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztette, vagy a forgalomban jelentős zavart okozott;

12. a veszélyes anyagot szállító járművek közúti és vasúti közlekedési balesetéről;

13. légi jármű hatalomba kerítéséről, annak előkészületéről, kísérletéről, balesetéről, kényszerleszállásáról;

14. a vízi jármű balesetéről, amennyiben az jelentős környezetszennyezést vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozott és a hajóút elzáródott;

15. a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény bejelentés nélküli vagy tiltás ellenére történő megtartásáról. A gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó sport-, kulturális és egyéb rendezvényeken, munkabeszüntetésen, munka-megtagadáson, sztrájkon bekövetkezett jogsértések miatt szükségessé vált rendőri beavatkozásról;

16. a hivatalos személy elleni erőszakról, ha azt csoportosan vagy felfegyverkezve követték el, ha az esemény során halálos, vagy életveszélyt okozó sérülés történt, vagy az elhárításra lőfegyvert használtak;

17. a büntetés-végrehajtási intézetben, illetve rendőrségi fogdában bekövetkezett rendkívüli események közül a terrorcselekményről, a fegyveresen elkövetett egyéni vagy csoportos szökésről, zendülésről, továbbá katonai objektumokban, menekülttáborokban, közösségi szállásokon, vöröskereszt, egyházi vagy egyéb emberi jogi szervezetek által fenntartott szállásokon történt rendkívüli eseményekről;

18. a közveszély-okozásról, ha kettő vagy több ember meghalt és különösen nagy vagyoni hátrány keletkezett;

19. a garázdaság bűntettéről, abban az esetben, ha a köznyugalmat súlyosan zavarva követik el, vagy a garázdaság megszüntetése rendőri csapaterő igénybevételével történt;

20. a pénzintézet sérelmére, illetve pénzfeladást végző személy, vagy pénzszállító jármű ellen elkövetett fegyveres rablásról, kárértéktől függetlenül;

21. templom, múzeum vagy gyűjtemény kárára elkövetett bűncselekményről, amennyiben az muzeális tárgyra vagy annak megszerzésére irányul;

22. különösen nagy anyagi kárt okozó, emberéletet követelő, vagy tömegesen veszélyeztető elemi csapásról, ipari katasztrófáról, tűzesetről.


III. A határforgalommal és határrenddel kapcsolatos rendkívüli eseményekről, így különösen:

23. a határforgalom jelentős korlátozásáról, akadályozásáról, valamint szüneteltetéséről;

24. az ország határán történt provokációról, fegyveres vagy egyéb erőszakos területsértésről, az idegen légi járművek szándékos engedély nélküli berepüléséről;

25. az erőszakos, fegyveres vagy tömeges határátlépésről.


IV. Az állami, társadalmi szervek vezetőivel, családtagjaival összefüggő rendkívüli eseményekről, így különösen:

26. fontos állami beosztású vezetővel, parlamenti képviselővel, közéleti személyiséggel, diplomatával, magas szintű delegáció tagjával, mindezek lakóhelyével, munkahelyükkel, szerveik épületével, illetve e személyek közvetlen hozzátartozóival kapcsolatos rendkívüli eseményekről, ezek kísérletéről, illetve előkészületéről (a személyükkel kapcsolatos bűncselekményekről, közlekedési balesetről, lakásaik elleni támadásról, lakásaikban történt tűzesetről);

27. az államhatalmi, államigazgatási, diplomáciai testületek épületeivel, a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek objektumaival, valamint a pártok és társadalmi szervezetek helyiségeivel kapcsolatos rendkívüli eseményekről, kiemelten a robbantással történő fenyegetésről, amennyiben az követelést tartalmaz;

28. a fenti személyek rendkívüli halálesetéről vagy annak kísérletéről;

29. a hazai, illetve hazánkba érkező külföldi védett személyek biztonságát veszélyeztető cselekményről, vagy tevékenységüket zavaró, akadályozó eseményről, az e személyek határállomásokon történő ki- és beléptetéséről.


V. A Belügyminisztérium hivatali egységei, a minisztérium tevékenységét segítő szervek és az önálló belügyi szervezetek munkatársaival, személyi állományával kapcsolatos rendkívüli eseményekről, így különösen:

30. a bűncselekmény alapos gyanúja miatti őrizetbe vételről, vagy előzetes letartóztatásba helyezésről;

31. a szolgálat ellátása során történt fegyverhasználatról;

32. a munka- (szolgálati) feladatok során okozott vagy elszenvedett halálos kimenetelű, vagy különösen nagy kárt okozó balesetről;

33. szolgálati fegyver ellopásáról, eltűnéséről, megsemmisüléséről;

34. minden közlekedési balesetről, amennyiben halálos vagy súlyos sérülés történt; szolgálati járművel történő ütközésről, abban az esetben is ha a keletkezett kár értéke meghaladja az 1,5 millió forintot;

35. öngyilkosságról, vagy annak kísérletéről;

36. a személyi állomány riadóztatásának alkalmával (nem gyakorló) bekövetkezett rendkívüli eseményekről.

*

Az utasítást utóbb a 29/2005. (BK. 15.) BM utasítás és a 20/2001. (BK. 8.) BM utasítás módosította. Az utasításhoz utóbb az 1999. évi Belügyi Közlöny 17. számában helyesbítés jelent meg. Az utasítást a 18/2008. (HÉ 44.) IRM utasítás 19. pontja hatályon kívül helyezte 2008. november 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére