BK BH 1999/240
BK BH 1999/240
1999.06.01.
Ha a vádlott ugyanannak a sértettnek a sérelmére - egymást időbelileg szorosan követően - olyan erőszakos cselekményeket követ el, amelyek kifosztásként és rablásként is minősülhetnek, kizárólag a súlyosabban büntetendő rablás megállapítása indokolt;
a két bűncselekmény megvalósulása látszólagos anyagi halmazatot alkot, és a súlyosabb bűncselekmény - a rablás - elnyeli az enyhébb megítélésű kifosztást [Btk. 12. § (1) bek., 321. § (2) bek., 322. § (1) bek. b) pont].
A megyei bíróság az 1998. április 28. napján kelt ítéletével az I. r. vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és rablás bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év 4 hónapi börtönbüntetésre és 2 évre közügyektől eltiltásra ítélte.
Megállapította, hogy a II. r. vádlott elkövette a súlyos testi sértés bűntettének a kísérletét, ezért 1 évre próbára bocsátotta.
A tényállás szerint a II. r. vádlott 1989 márciusában kötött házasságot Sz. A.-val. Házasságukból 3 gyermek született. Kapcsolatuk 1996-ban megromlott, mert Sz. A. kapcsolatot létesített az I. r. vádlottal, majd hozzá is költözött, és a II. r. vádlott egyedül maradt a három gyermekkel.
Sz. A. és a II. r. vádlott házasságát a bíróság 1997 nyarán jogerősen felbontotta. Korábban, majd ezt követően is feszült volt a viszony a II. r. vádlott, valamint Sz. A. és az I. r. vádlott között, mely miatt gyakori volt közöttük a vita, veszekedés, sőt tettlegesség is előfordult.
A II. r. vádlott nehezményezte, hogy a volt felesége egyáltalán nem törődik a gyermekekkel, elköltözése óta nem is látta őket; az I. r. vádlott pedig azt kifogásolta, hogy a II. r. vádlott állandóan kereste a volt feleségével a kapcsolatot, "zaklatta" őt.
1. 1997. július 19-én a II. r. vádlott a koraesti órákban érkezett haza, bement az eszpresszóba, és vásárolt egy literes üveg üdítőt, hogy hazaviszi. Kifelé jövet meglátta a volt feleségét Sz. Cs. társaságában a fagylaltozónál ülni. Odament hozzájuk, szemrehányást tett Sz. A.-nak azért, mert nem látogatja meg a gyermekeit, egyáltalán nem is törődik velük, és azért is, mert tudomása szerint azt terjeszti a környéken, hogy intézetbe akarja adni őket.
Sz. A. erre durván válaszolt a vádlottnak mondván, örüljön hogy otthagyta neki a lakást és végül is durva szavakkal elküldte.
A II. r. vádlott ekkor indulatos lett, és a kezében a nyaki részénél tartott, üvegből levő üdítőspalackkal egy alkalommal közepes erővel homlokon ütötte Sz. A.-t, majd eltávozott, míg a sértett orvoshoz ment, ahol a sérülését ellátták.
A sértett a homloka bal oldalán repesztett sérülést szenvedett, melynek gyógytartama 8 napon belüli, de a behatás, annak helye, ereje és eszköze szemsérülés és esetleges orrcsonttörés bekövetkezésének reális veszélye miatt alkalmas volt súlyosabb - 8 napon túl gyógyuló - sérülés okozására is.
2. Az I. r. vádlott az élettársától értesült a történtekről és amiatt nagyon dühös lett, haragudott a II. r. vádlottra.
1997. július 21-én az I. r. vádlott a kora délutáni órákban a barátjával sétált, és 14 óra tájban meglátta a tőle még távolabb kerékpárral közlekedő II. r. vádlottat.
A korábban történtek miatt ismét indulatos lett, és futva indult feléje, közben elővette a zsebében magával hozott 11 cm pengehosszúságú, 25 mm pengeszélességű, hegyes, csúcsban végződő, kifejezetten éles pengéjű pillangókését és kinyitotta azt. Amikor közelebb ért a II. r. vádlotthoz, az gyorsított, el akarván kerülni őt. Az I. r. vádlott azonban hozzálépett, és mert a kerékpáros nem állt meg, a jobb kezében levő késsel kaszáló mozdulattal, viszonylag kisebb erővel a hátához szúrt.
A szúrás a II. r. vádlottat a háta bal oldalán, a VIII. háti csigolya magasságában, a középvonaltól 4 cm-re balra érte, és kissé lefelé haladó 8 cm hosszú szúrt sérülést okozott, mely a bőr alatt még 4 cm-nyire folytatódott. A szúrás a mellüreget nem nyitotta meg.
A sérülés gyógytartama 8 napon belüli volt, de az azt okozó behatás helye, módja, ereje és eszköze miatt a mellkas megnyitásának és a mellkasi levegő- és vérgyülem kialakulásának reális veszélyére tekintettel alkalmas volt súlyos, életveszélyes sérülés okozására is.
A sértett a szúrást nem észlelte, azt hitte, hogy az I. r. vádlott hátbavágta őt. Ellökte magától a kerékpárt, és beszaladt a közeli eszpresszóba, és onnan az ajtóból kiabált ki az I. r. vádlottnak, hogy menjen oda, ha beszélni kíván vele.
Az I. r. vádlott felkapta a kerékpár mellől a II. r. vádlott elejtett táskáját, és elszaladt vele. Ezt látva a II. r. vádlott utánaszaladt és kiabálva követelte vissza a táskáját. Az I. r. vádlott azonban nem adta vissza a táskát, sőt a még mindig a kezében levő késsel az őt utolérő II. r. vádlott feje felé csapott ismét csak kaszáló mozdulattal, viszonylag kisebb erővel, majd a táskával együtt továbbszaladt.
A táskában 13 583 forint készpénz, egy pulóver, egy doboz cigaretta, öngyújtó és egy irattárca volt, összesen 2440 forint értékben.
A I. r. vádlott kicsit távolabb kivette a táskából a pénzt, a többi dolgot egy közeli szeméttárolóba dobta, majd hazaszaladt. Az eljárás során a II. r. vádlott az elvitt pénzt és a többi tárgyat is visszakapta, így az okozott kár megtérült.
A II. r. vádlott az utóbbi alkalommal a bal fülkagylója elülső felszínén, a felső peremen, a porcon is áthatoló, ferdén felülről lefelé irányuló, 1 cm-es metszett sebzést szenvedett, mely ezen iránynak megfelelően az arcán 3,5 cm hosszan folytatódott. Ez a sérülés 14 nap alatt gyógyult de ez a behatás is a helye, a módja és az eszköze folytán a nyaki nagyerek sérülésének a reális veszélye miatt alkalmas volt súlyos, életveszélyes sérülés okozására is.
Az ítélet ellen az ügyész az I. r. vádlott tekintetében súlyosításért; az I. r. vádlott és védője enyhítésért, illetőleg a főbüntetés végrehajtásának a felfüggesztéséért jelentett be fellebbezést.
A II. r. vádlott vonatkozásában az ítélet a kihirdetés napján jogerőre emelkedett.
A legfőbb ügyész az I. r. vádlott fő- és mellékbüntetésének a súlyosítását indítványozta.
A megyei bíróság az eljárási szabályok megtartásával folytatta le a tárgyalást. Feltárt és értékelése körébe vont minden olyan tényt, körülményt, ami az ügy helyes megítélése szempontjából jelentős. A történeti eseményeket illetően egyértelmű adatok álltak rendelkezésre.
A védelemnek az a hivatkozása, amely szerint közvetlenül az első szúrás leadása előtt a sértett a vádlottat súlyosan, sőt életveszélyesen megfenyegette: minden alapot nélkülöz. Az iratok között olyan adat nem található, ami igazolta volna ilyen jellegű fenyegetés elhangzását.
Ugyanígy nem fogadható el a védelmi érvelés a tekintetben sem, hogy a vádlott "védekezésképpen" szúrta hátba a sértettet, mivel ez nyilvánvalóan elképzelhetetlen, a kerékpáron haladó sértett nem volt - és nem is lehetett - olyan helyzetben, amely közvetlen támadásra utaló magatartásként lenne értékelhető.
A megalapozottan megállapított tényállás ezért irányadó volt a másodfokú eljárásban [Be. 239. § (1) bek.].
Mindkét cselekmény vonatkozásában okszerű az I. r. vádlott bűnösségére levont következtetés.
A védelem a rablás bűntette tekintetében tényállási elem - nevezetesen az eltulajdonítási szándék - meglétét vitatva az I. r. vádlottnak bűncselekmény hiányában történő felmentését kérte.
A szándék tartalmára, valamint a célzatra nézve a bíróság mindenkor az objektív tényekből levont következtetés útján jut el. Az elfogadott tényállás szerint a vádlott átvizsgálta a sértett táskáját, és abból kizárólag a pénzt vette magához, amit haza is vitt. Ezekből a tárgyi elemekből okszerűen csakis az eltulajdonítási szándék meglétére lehet következtetést levonni. A védelemnek a hivatkozása egyébként azért is téves, mivel az elsőfokú bíróság a rablásnak nem a Btk. 321. §-ának (1) bekezdésében, hanem a (2) bekezdésében írtakat állapította meg, nevezetesen azáltal valósult meg a rablás bűncselekménye, hogy a vádlott a dolog megtartása végett alkalmazott erőszakot.
A legfőbb ügyész képviselője által kifejtetteknek megfelelően a vádlott a táska elvételekor még nem a rablást, hanem legfeljebb a Btk. 322. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kifosztást valósította meg, miután a korábban alkalmazott erőszak nem a táska eltulajdonítását célozta.
A táska birtokában - annak megtartása érdekében - leadott második szúrás viszont már a rablás törvényi tényállásába illeszkedő magatartás. A jelen esetben a látszólagos anyagi halmazatnak arról az esetéről van szó, amikor a súlyosabb bűncselekmény - a rablás - elnyeli az enyhébb büntetési tétellel fenyegetett kifosztást.
Mind a testi épség elleni, mind a vagyon elleni bűncselekmény tekintetében okszerű a vádlott bűnösségére levont következtetés és a cselekmények minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek.
Az igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint a vádlott által leadott mindkét szúrás magában hordta az életveszélyes sérülés bekövetkezésének a lehetőségét. A vádlott ezeket a szúrásokat nem pontosan irányzottan, hanem kaszáló mozdulattal adta le, ezért jellegüket illetően szúrt-metszett sérülések keletkeztek. Ennek oka alapvetően az volt, hogy a vádlott is és a sértett is mindvégig mozgásban voltak.
Ebből a szempontból nem volt figyelmen kívül hagyható az eszközként használt pillangókésnek az a tulajdonsága, amely szerint speciális kialakítása folytán a penge önmagától nem tud becsukódni.
A megyei bíróság maradéktalanul számba vette a büntetés nemét és mértékét befolyásoló tényezőket. Mindössze arra kell utalni, hogy a testi épség elleni cselekmény esetében a kísérlet távoli volt, de annak súlyát jelentősen befolyásolja, hogy ugyanakkor befejezett is volt.
További, a vádlott terhére jelentkező körülmény az orvul történő elkövetés, minthogy a hátba szúráskor a sértettnek esélye sem volt a védekezésre.
A vádlott által elkövetett bűncselekmények tárgyi súlya kiemelkedő. A törvény mindkét bűncselekmény esetében 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé. A törvényi minimumot alig meghaladó mértékben - 2 év 4 hónapi tartamban - kiszabott szabadságvesztés nem alkalmas a büntetési cél elérésére, és nem tükrözi kellően a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokát.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a börtönbüntetést 3 év 2 hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést pedig - ezzel arányban állóan - 3 évre súlyosította (Legf. Bír. Bf. III. 1400/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás