1999. Víz. Ért. 10. szám Bírósági felülvizsgálati határozat 1
A felügyeleti intézkedés megtétele iránti kérelmet elutasító határozat nem érdemi döntés, bírósági felülvizsgálatára törvényes lehetőség nincs (1957. évi IV. tv. 71. és 72. §)
A felperesek keresetükben kérték az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság végzésével a felperesek keresetlevelét a Pp. 130. § (1) bekezdésének d) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert a perrel összefüggésben a városi bíróság már hozott döntést, illetve az alperesi határozat nem érdemi, bíróság által nem felülvizsgálható.
A felperesek fellebbezése folytán a megyei bíróság végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. Megállapította, hogy a felperesek az alperes felügyeleti jogkörében hozott határozatát támadták keresettel, amely nem érdemi határozat, ezért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálata sem lehetséges. Jelen perben érdemi határozatnak a hivatal határozata minősül, amelyet a felperesek külön perben, keresettel támadtak is.
A jogerős végzés ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték az eljárt bíróságok végzéseinek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Előadták, hogy a bíróságok határozatai törvénysértőek, iratellenesek és egymásnak is ellentmondóak. Tévesen értelmezi a megyei bíróság az Áe. 72. §-ának (1) bekezdését, álláspontjuk szerint az elsőfokú határozatot helybenhagyó döntés érdemi, amely ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. Kifejtették továbbá, hogy az ügyészi óvás kapcsán a hivatalnak hatásköre hiányát kellett volna megállapítania, mivel a földkiadó bizottságnak felettes szerve nincs.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A keresetlevélből megállapíthatóan a felperesek az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték keresetükben. Az alperes e határozatát a felperesek – a hivatal határozatával szembeni – felügyeleti intézkedés megtétele iránti kérelmére hozta.
Az Áe. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében felügyeleti intézkedés keretében a felettes államigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja.
Ha az államigazgatási szerv határozata nem jogszabálysértő, akkor felügyeleti intézkedés megtételére sem kerül sor, nem kell határozattal rendelkezni a felülvizsgálni kért határozatról, vagyis azt helybenhagyó döntés az Áe. hivatkozott rendelkezése értelmében nem hozható a felettes szerv részéről. Az Áe. rendszerében nincs tehát az alárendelt szerv határozatát helybenhagyó felügyeleti intézkedés. A felügyeleti intézkedés elsődlegesen a jogorvoslás hivatalból igénybe vehető eszköze, amellyel szükség esetén a felettes szerv az alárendelt szervnél tartott ellenőrzése eredményeképpen orvosolja a határozatban felfedett jogszabálysértést. Felügyeleti intézkedés megtételére – mint a perbeli ügyben – kivételesen kérelemre is sor kerülhet. A felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasító, azt nem teljesítő felettes szervi határozat azonban nem érdemi döntés, mert nem érinti az ügy alapjául szolgáló jogviszonyt. Következésképpen az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálatára nincs törvényes lehetőség.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a perbeli ügyben az alperesnek helyesen nem az elsőfokú határozat helybenhagyásáról, hanem a felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasításáról kellett volna rendelkeznie határozatában. Tévesen tartalmazza az alperesi határozat rendelkező része a bírósági felülvizsgálati lehetőségéről való tájékoztatást is. Az eljárt bíróságok tehát érdemben helytálló döntést hoztak, amikor a felperesek keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasították. A bírósági döntések helyességét nem érinti az, hogy az elsőfokú bíróság tévesen a Pp. 130. § (1) bekezdésének d) pontját jelölte meg az elutasítás alapjául, és az sem, hogy a hivatalt tüntette fel alperesként végzésében (ennek indokolása már helyesen tartalmazza az alperes személyét). A másodfokú bíróság végzése a felperes keresetével egyezően már helyesen tünteti fel az alperest.
A felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett téves jogi álláspontját a fentiekben részletezett okokból nem osztotta a Legfelsőbb Bíróság. Tekintettel arra, hogy az alperes határozata jelen közigazgatási perben nem volt felülvizsgálható, a Legfelsőbb Bíróság nem foglalhatott állást a hivatal ügyészi óvás alapján hozott határozata törvényességéről sem, amelynek bírósági felülvizsgálatát a periratokból megállapíthatóan egyébként is kérte a felperes.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.958/1997.)
* * *
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
