1999. Víz. Ért. 10. szám Bírósági felülvizsgálati határozat 3
A közbeszerzési eljárásban a jogorvoslati kérelmet elkésettség miatt elutasító közigazgatási határozat olyan – az ügy érdemében hozott – határozat, amely bíróság által felülvizsgálható (1957. évi IV. tv. 72. §).
Az É. Rt. Közbeszerzési Értesítő az 1997. szeptember 17-ei 36. számában tette közzé az autópálya-üzemeltetési és -fenntartási tevékenységéhez szükséges gépállomány szállítása tárgyú csoportokra bontott ajánlati felhívását. A felperes 1997. október 29-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez arra hivatkozva, hogy az ajánlatkérő nem tette lehetővé a csoporton belüli részajánlattétel.
Az alperesi döntőbizottság az 1997. december 3-án kelt határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Határozatának indokolásában az alperes megállapította, hogy a felperes a tudomásra jutásának napjától számított törvény által engedélyezett jogorvoslati határidőt elmulasztotta, így kérelme elkésett, ezért a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (5) bekezdése alapján határozott, és a jogorvoslati kérelmet érdemben nem vizsgálta.
A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra történő utasítását, vagy az alperes határozatának megváltoztatását kérte hivatkozva arra, hogy az alpereshez benyújtott jogorvoslati kérelme nem késett el.
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette. A végzés indokolása szerint a Kbt. 89. § (1) bekezdése alapján akinek jogát vagy jogos érdekét a bizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. Jogi álláspontja szerint az alperes felülvizsgálni kért határozata nem tekinthető érdeminek, annak felülvizsgálata a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem lehetséges. Figyelemmel arra, hogy a bíróság a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása felől nem rendelkezett, a Pp. 157. § a) pontja szerint döntött a per megszüntetéséről. Az elsőfokú bíróság indokolásában hivatkozott még a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 32. számú állásfoglalására és a Legfelsőbb Bíróság Kf.II.28.820/1997/3. számú eseti döntésére is.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes és az alperes is fellebbezett, az elsőfokú bíróság az alperes fellebbezését az 1998. május 13-án kelt végzésével elkésettség okából jogerősen hivatalból elutasította.
A felperes a fellebbezésében a pert megszüntető végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára való utasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati kérelmének elkésettség okából történt alperesi elutasítása érdemi döntésnek tekintendő, ezért az a bíróság által felülvizsgálható.
A fellebbezés alapos.
A Kbt. 89. §-ának (1) bekezdése szerint a bizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a bizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A (3) bekezdés szerint a bíróságnak a közbeszerzési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárásban a Pp. XX. fejezetét az e törvény 90–93. §-ai szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. §-ának (1)–(2) bekezdései szerint a közigazgatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát a fél akkor kérheti, ha kérelmében jogszabálysértésre hivatkozik, és az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát kéri.
A perben a Legfelsőbb Bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az alperesnek a jogorvoslati kérelmet elkésettség okából elutasító határozata érdemi határozatnak minősül-e, és így bíróság által felülvizsgálható határozatnak kell-e tekinteni.
A bírói gyakorlatban általánosan elfogadott álláspont szerint érdemi határozat az a konkrét (egyedi) államigazgatási határozat, amellyel az arra jogosult államigazgatási szerv az ügy tárgyát képező vitát eldönti, illetőleg a jogviszonyt elbírálja. Érdeminek kell tekinteni a közigazgatási szerv olyan, az eljárást befejező határozatát is, amellyel lényegében elhárítja magától a döntést. Ebben az esetben ugyanis – az adott esetben jogellenes – döntés elzárja az ügyfelet jogai érvényesítésétől. Az ilyen államigazgatási aktus a kérelem tartalmi jogosságát vagy jogszerűtlenségét ugyan nem bírálja el, de azzal, hogy a közigazgatási szerv elhárítja magától a döntést, az ügyfél szempontjából nézve érdemi elutasításnak minősül. Erre tekintettel a felperes jogorvoslati kérelmét elkésettség miatt elutasító alperesi határozat olyan, az ügy érdemében hozott államigazgatási határozat, amelynek bírói felülvizsgálata kezdeményezhető.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a Kf.II.27.556/1997. számú perben hasonló tényállás mellett jogorvoslati kérelem elkésettsége érdemi döntésnek és így a bíróság által felülvizsgálhatónak tartotta az alperes határozatát, és a bíróságok érdemben vizsgálták, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét valóban elmulasztotta-e.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak a pert megszüntető végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, a megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia az alperesi határozatot, vagyis azt, hogy a felperes jogorvoslati kérelme valóban elkésett-e. (Legfelsőbb Bíróság Kpkf.I.28.073/1998.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás