BK BH 1999/245
BK BH 1999/245
1999.06.01.
A hivatali visszaélés bűntettének "hivatali helyzetével egyébként visszaélés" elkövetési fordulata azokat a magatartásokat is magában foglalja, amikor a hivatalos személy a hivatali beosztásából, állásából folyó ismeretségét személyes célokra való befolyásolás érdekében használja fel; nem feltétele azonban a bűncselekmény megvalósulásának, hogy az általa felkért hivatalos személy ténylegesen teljesítse a kérést [Btk. 225. §; Be. 280. § (1) bek. a) pont].
A városi bíróság az 1996. február 6-án kelt végzésével a terhelttel szemben a hivatali visszaélés bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette, és őt megrovásban részesítette.
A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1996. június 11-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt mint rendőr őrnagy 1993. június 1. napjától a rendőrkapitányság bűnügyi osztályán főnyomozóként teljesített szolgálatot. Korábban a G.-i Rendőrkapitányság állományába tartozott, így munkatársi kapcsolatban állt K. Gy.-vel, a rendőrkapitányság közrendvédelmi alosztályának vezetőjével, valamint N. I.-vel.
A terheltet 1994 márciusában megkereste az ismerőse, P. S. - aki korábban több alkalommal segítette a rendőrség munkáját -, és elmondta, hogy vele szemben ittas járművezetés miatt rendőri intézkedésre került sor, amelynek során jogosítványát is elvették. P. S. arra kérte a terheltet, hogy jó lenne, ha nem a maximális bírságot szabnák ki vele szemben.
Ezt követően 1994. március 27-én a terhelt P. S.-sel elment N. I. rendőr százados lakására. P. S. a gépkocsiban maradt, míg a terhelt arra próbálta rábírni N. I.-t, hogy a P. S.-től az ittas járművezetés szabálysértése miatt elvett gépjármű-vezetői engedélyt adják vissza, az ügyet pedig tekintsék meg nem történtnek. N. I. rendőr százados megtagadta a terhelt kérését, aki ezt követően P. S.-sel K. Gy. rendőr őrnagy lakására ment. A terhelt K. Gy.-től is azt kérte, hogy P. S. szabálysértési iratait még iktatás előtt emeljék ki, és az ügyet tekintsék meg nem történtnek, de K. Gy. szintén elutasította a terhelt kérését.
Az esetről N. I. és K. Gy. csaknem egy évvel később, 1995. február 23-án a rendőrkapitányság vezetőjének a felszólítására tették meg írásbeli jelentésüket.
P. S. ellen a szabálysértési eljárást jogszabályi keretek között lefolytatták, annak során nem részesült semmilyen előnyben.
A végzés jogi indokolása szerint a hivatali helyzettel való egyéb visszaélést az valósítja meg, aki hivatali állásából, tekintélyéből eredő befolyással próbál előnyt elérni. A terhelt a beosztásából, a korábbi ismeretségéből adódóan, e hivatali tekintélyére alapítva igyekezett N. I.-t és K. Gy.-t ismerőse szabálysértési ügyében befolyásolni. Cselekményét nem érinti, hogy nevezettek nem szegték meg hivatali kötelességüket, mert e bűncselekmény megvalósulásának nem feltétele a jogtalan előny, illetve jogtalan hátrány bekövetkezése.
A jogerős határozatok ellen a terhelt védője a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapítottan nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok anyagi jogszabályt sértettek, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapították. A felülvizsgálati indítványban kifejtettek szerint a Btk. 225. §-ának harmadik fordulatában írt cselekmény legalább formailag törvényes eljárás mellett kívánja meg a hivatali helyzethez fűződő jogok rendeltetésellenes gyakorlását, ám a terhelt esetében ismerőse szabálysértési ügyében történő eljárásának még a lehetősége is hiányzott. Így törvényi tényállási elem hiányában nem követett el bűncselekményt, ezért az ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentésnek van helye.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatoknak hatályukban fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem látta alaposnak.
A Btk. 225. §-ában foglalt hivatali visszaélés bűntette elkövetési magatartásának a szabályozása - a hivatali kötelességét megszegi, a hatáskörét túllépi vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaél - azt a célt szolgálja, hogy a hivatalos személy kötelességszerű eljárásának bármilyen megsértése megalapozza ezt a bűncselekményt. A hivatali helyzettel egyéb visszaélés - mint törvényi tényállási elem - a hivatalos személy kötelességeinek legáltalánosabb megsértésére utal, így e fogalom alá vonható a hivatalos személynek mindaz a tevékenysége, amelyet a hivatali helyzetével összefüggésben fejt ki. Az elkövetési tevékenységnek az ügyben hatáskörre vagy legalább formailag törvényes eljárás meglétére szűkítése tehát nem felel meg a hivatali helyzet társadalmilag helyes gyakorlásához fűződő érdek büntetőjogi védelmének. A következetes ítélkezési gyakorlat értelmében a hivatali helyzettel egyéb visszaélés tényállási elem magában foglalja azokat a magatartásokat is, amikor az elkövető hivatali pozícióját felhasználva, hivatali állásából eredő ismeretségére alapozva igyekszik ismerőse javára az eljárást befolyásolni, tehát hivatali helyzetéből fakadó kapcsolatait személyes célokra használja fel azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen magának vagy másnak.
A felülvizsgálati indítványban kifejtettekkel szemben a bűncselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy a felkért hivatalos személyek a jogellenes cselekményt végre is hajtsák, ám az őket erre indító hivatalos személy sikeres felkérés esetében sem az általuk megvalósított hivatali visszaélése bűntettének felbujtójaként, hanem saját cselekménye folytán önálló tettesként tartozik büntetőjogi felelősséggel.
Mindezek alapján a terhelt cselekményének a jelzett bűntettkénti értékelésére és ennek alapján az eljárás megszüntetése melletti intézkedés alkalmazására nem az anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, így a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt felülvizsgálati ok nem bizonyult alaposnak, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a Legfelsőbb Bíróság hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. IV. 1603/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás