PK BH 1999/25
PK BH 1999/25
1999.01.01.
A közjegyző eljárásával összefüggő kártérítési felelősség elbírálása megyei bírósági hatáskörbe tartozik [Pp. 23. § (1) bek. b) pont; 1991. évi XLI. tv. 10. § (1) bek.; Ptk. 349. § (1) és (3) bek.; 1991. évi XLI. tv. 10. § (1) bek.; PK 42. sz.].
Az alperes közjegyzői működése körében okozott kár megfizetése iránt benyújtott keresetlevelet a városi bíróság áttette a megyei bírósághoz. Indokolása szerint a közjegyző a hagyatéki eljárás során közhatalmat gyakorol, ezért a kereset olyan kár megtérítésére irányul, aminek elbírálása a Ptk. 349. §-a alapján államigazgatási jogkörben okozott kárnak minősül, és annak elbírálása a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében megyei bírósági hatáskörbe tartozik.
A megyei bíróság ugyancsak megállapította a hatáskörének a hiányát, és az iratokat felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz az eljáró bíróság kijelölése végett, Az indokolásában arra hivatkozott, hogy a közjegyző szabad foglalkozásúként gyakorolja a hivatását, a tevékenysége hivatali s nem hatósági jellegű, a felelősségének megállapításánál a Ptk. 339. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók, következésképpen a felek közötti jogvita elbírálása nem a megyei bíróság, hanem helyi bírósági hatáskörbe tartozik. A bíróságok között felmerült hatásköri összeütközést a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján - a megyei bíróság kijelölésével szüntette meg.
A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt hatásköri rendelkezésből következően a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyekben közigazgatási, közhatalmi tevékenység gyakorlásával szerződésen kívüli károkozásról van szó. Az ilyen módon bekövetkezett kár érvényesítésének különös feltételét határozza meg a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése. Eszerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre is [Ptk. 349. § (3) bek.].
A közjegyző nem peres eljárásban végzett tevékenysége a bírósági eljárás része, az ezzel összefüggésben keletkezett károk esetében ezért közigazgatási, közhatalmi tevékenység gyakorlásával történt szerződésen kívüli károkozásról van szó. Az ilyen károk megtérítése iránti perek a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra figyelemmel megyei bírósági hatáskörbe tartoznak. Ezen a közjegyzőnek a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közvetlen kárfelelőssége sem változtat. A megyei bíróság hatáskörét és a kárigény érvényesítésének különös feltételét szabályozó törvényi rendelkezés nem tesz különbséget ugyanis abból a szempontból, hogy a közhatalmi tevékenység gyakorlásával okozott kárért a munkáltató vagy - külön jogszabály rendelkezése alapján - maga a károkozó tartozik-e helytállni. E tekintetben utal a Legfelsőbb Bíróság a PK 42. számú állásfoglalásának arra a megállapítására is, amely szerint nem az eljáró szerv minősége, hanem a konkrét tevékenység alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy az adott esetben államigazgatási tevékenységről van-e szó.
Mindezekre tekintettel az eljárást a megyei bíróságnak kell lefolytatnia. (Legf. Bír. Pk. VIII. 20.988/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás