MK BH 1999/279
MK BH 1999/279
1999.06.01.
A másodfokú eljárásban nem kerülhet sor új kereset előterjesztésére. A gyakorlat szerint ilyennek kell tekinteni a kereset (viszontkereset) olyan módosítását, amely az érvényesített követelés jogi és ténybeli alapjának megváltoztatását eredményezi [Pp. 247. § (1) bek.].
Az alperes 1997. február hó 24. napján rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát.
A felperes a rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított, mert a munkaviszonyának megszüntetésekor keresőképtelen volt.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetet, mert a keresőképtelenség miatti felmondási tilalom kizárólag a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésére vonatkozik.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, mert az alperes nem bizonyította a rendkívüli felmondás valóságát és okszerűségét, valamint az intézkedés kiadására nyitva álló háromnapos határidő megtartását. Azt is sérelmezte, hogy az alperes a jogorvoslat módjáról és határidejéről nem tájékoztatta.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, mert a fellebbezésben előadott indok a kereseti kérelemhez képest meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és/vagy új eljárás elrendelése, vagy az alperes marasztalása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a fellebbezésében változatlanul az alperes intézkedése jogellenességének megállapítását és az Mt. 100. §-ában foglaltak alkalmazását kérte, miként a keresetében is, ezért keresetváltoztatásról nem lehet szó.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Pp. 247. §-ának (1) bekezdése szerint a másodfokú eljárásban a keresetet nem lehet megváltoztatni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél
a) az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen;
b) a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követetéseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse;
c) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen (123. §).
A keresetváltoztatás megengedett vagy kizárt volta a kereset eredeti és a változtatással érintett tartalmi elemeinek egybevetésével dönthető el. A Pp. 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a keresetlevélben fel kell tüntetni az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával.
Ehhez képest új kereset előterjesztésére a másodfokú eljárásban nem kerülhet sor. A gyakorlat szerint ilyennek kell tekinteni a kereset (viszontkereset) olyan módosítását, amely az érvényesített követelés jogi és ténybeli alapjának megváltoztatását eredményezi.
A felperes a keresetében a keresőképtelenségét jelölte meg olyan okként, ami miatt az alperes intézkedése jogellenes volt. Ehhez képest a másodfokú eljárásban a kereset ténybeli alapjának megváltoztatásával a rendkívüli felmondás indokát és a határidő megtartását vitatta. Ez nem vitásan olyan keresetváltoztatás, amit a Pp. 247. §-a nem enged meg.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.268/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás