KK BH 1999/282
KK BH 1999/282
1999.06.01.
A hősi halált halt és az 1945. augusztus 31. előtti szovjet hadifogságban elhunyt személy házastársa személyi kárpótlásra nem jogosult [1992. évi XXXII. tv. (Kpt.) 2. § (1) bek. d) pont, 2/B. § (1) bek., 3. § (1) bek.].
A felperes az 1992. december 14. napján kiállított adatlapon kárpótlást kért, mert volt házastársa a szovjet fronton eltűnt, és 1944. december 31-i időponttal holttá nyilvánították.
A felperes túlélő házastársi jogon előterjesztett igényét az alperes elutasította, mert a nem magyar állampolgár által elszenvedett sérelemért nem jár kárpótlás.
A felperes keresetében kérte a határozat felülvizsgálatát és kárpótlás megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a sérelem elszenvedésének időpontjában házastársa magyar állampolgár volt, és magyar katonaként tűnt el a harctéren.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a hősi halált haltak hozzátartozói részére a törvény kárpótlás nyújtását nem teszi lehetővé. Ilyen tényállás alapján nem sértett jogszabályt az előterjesztett igényt elutasító alperesi döntés.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával kárpótlás megállapítását. Arra hivatkozott, hogy egyes hazatértek kárpótlásban részesültek, ezért igazságtalan, hogy az özvegyek és árvák kárpótlást nem kapnak.
A felperes fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján helyesen állapította meg a tényállást és az időközben hatályba lépő jogszabálymódosítás ismeretében is helyes az arra alapított jogi döntése is. A felperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy őt kárpótlás illeti meg.
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 3. §-ának (1) bekezdése felsorolja azokat a személyes szabadságot súlyosan, 30 napot meghaladóan korlátozó sérelmeket, amelyeknek elszenvedéséért kárpótlás jár. A Kpt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe lépett, a jelen ügyben is alkalmazandó Kpt. 2/B. § (1) bekezdése alapján kárpótlás jár a szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolásért. A szovjet hadifogságba esett katonát azonban csak 1945. augusztus 1-jétől kell kényszermunkára hurcoltnak tekinteti az (1) bekezdés alkalmazása során. Ebből következően a Kpt. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, az élet elvesztéséért járó kárpótlás is csak a szovjet szervek által kényszermunkára hurcolás során a fenti időpont után bekövetezett haláleset után jár. A szovjet hadifogságba esett katona részére tehát csak 1945. augusztus 31. utáni időszakra igényelhető személyi kárpótlás. Nem adható kárpótlás azonban sem a hősi halált haltak, sem a fenti időpontot megelőzően hadifogságban elhunytak hozzátartozói részére. A felperes által csatolt halotti anyakönyvi kivonatban feltüntetett haláleset miatt a felperes részére személyi kárpótlás nem volt megállapítható.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf. II. 27.540/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás