282/B/1999. AB határozat
282/B/1999. AB határozat*
2000.12.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Bágyogszovát Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék gyűjtéséről, szállításáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló 7/1999. (IV. 28.) számú rendelete 10. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Bágyogszovát Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék gyűjtéséről, szállításáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló 2/1997. (IV. 1.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 10. § (4) bekezdése, valamint 14. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör.-t az önkormányzat képviselő-testülete 7/1999. (IV. 28.) számú rendeletével (a továbbiakban: Ör. 1.) hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság felhívására az indítványozó az indítványt módosította, és csak az Ör. 1.-nek a 10. § (4) bekezdése alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kérte. Sérelmezi az indítványozó, hogy az Ör. 1. szerint a szemétszállítási díjat abban az esetben is fizetni kell, ha az ingatlan tulajdonosa nem helyez ki szemetet elszállításra, így az önkormányzat jogtalan előnyhöz juttatja a szolgáltatót. Az indítványozó véleménye az, hogy az Ör. 1. rendelkezése sérti az Alkotmány 2. § (1), 44/A. § (2) bekezdéseit, valamint a 70/A. §-át, ezért kéri a kifogásolt rendelkezés megsemmisítését.
II.
Az Alkotmánybíróság által az indítvánnyal összefüggésben vizsgált jogszabályok:
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti."
2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) érintett rendelkezése:
"201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja."
3. Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvénynek (a továbbiakban: Kötv.) az indítvány tárgyával összefüggő rendelkezései:
"1. § (1) A helyi önkormányzat által szervezett, a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az ingatlanon keletkező szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről – a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon – a helyi közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha jogszabály vagy hatósági határozat eltérően nem rendelkezik."
"2. § A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg:
f) az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét."
4. Az Ör. kifogásolt rendelkezése:
"10. § (4) A szolgáltatási díjat a hulladék rendszeres gyűjtésébe bekapcsolt területen abban az esetben is meg kell fizetni, ha az ingatlanok tulajdonosai, bérlői nem adnak ki szemetet."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló rendelkezéseket a Kötv. tartalmazza. E törvény 1. § (1) bekezdése az ingatlan tulajdonosa, használója számára kötelezővé teszi a települési szilárd hulladék gyűjtésével, szállításával, kezelésével és ártalmatlanításával kapcsolatos közszolgáltatás igénybevételét. E rendelkezéstől csak jogszabály vagy hatósági határozat tartalmazhat eltérést. Ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa, használója – a helyi közszolgáltatással ellátott területen – köteles igénybe venni a szolgáltatásokat. A hulladék szállítását, ártalmatlanítását célzó szolgáltatások közszükségletet elégítenek ki. A szolgáltatást igénybevevő a szerződő partnerét emiatt nem választhatja meg szabadon, és ezért írja elő törvény, hogy a szolgáltatást igénybevevőnek szerződéskötési kötelezettsége van. A szervezett módon történő gondoskodás ugyanis az egyetlen hatásos módja a hulladéktermelők, illetőleg a hulladék elszállításában, elhelyezésében érdekelt személyek és szervezetek önkényétől függő, rendezetlen hulladéklerakás megakadályozásának, s az ebből fakadó súlyos környezeti és közegészségügyi problémák megelőzésének, kiküszöbölésének.
Az Alkotmánybíróság már több hasonló ügyben hozott határozatában is kifejtette, hogy a Kötv. 1. § (1) bekezdése a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását és ártalmatlanítását közüzemi szerződés keretében megvalósuló közszolgáltatássá minősíti és e szolgáltatás igénybevételét az ellátott területen az önkormányzati rendeletben meghatározott módon az ingatlan tulajdonosa, használója részére kötelezővé teszi. [52/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998. 483, 487.]
A Kötv. 2. § f) pontja szerint a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét.
2. Az Ör. kifogásolt rendelkezése kimondja, hogy a szolgáltatási díjat a hulladék rendszeres gyűjtésébe bekapcsolt területen abban az esetben is meg kell fizetni, ha az ingatlanok tulajdonosai, használói "... nem adnak ki szemetet".
Ez a rendeletbe foglalt főszabály azt célozza, hogy a környezetvédelmi és közegészségügyi célok megvalósítását a község közigazgatási területén a potenciális hulladéktermelők tevőleges közreműködésének hiánya ne gátolja meg. Nem életszerű, hogy az ingatlantulajdonnal rendelkező, illetve az ingatlant ténylegesen használó (bérlő, kezelő, haszonélvező, telephelyet fenntartó) személy egyáltalán nem bocsát ki semmiféle háztartási szemetet, így olyat sem (pl. műanyag tasak, ablaküveg, konzerves doboz), amely egyszerű módszerekkel, háztartási körülmények között helyben nem semmisíthető meg a környezet veszélyeztetése nélkül. A környezetvédelem és a közegészségügy érdekében tartalmaz az Ör. 1. rendelkezést az ingatlant ténylegesen használók szolgáltatási díjfizetési kötelezettségére.
Az Ör. 1. megnyugtató szabályozást nyújt arra az esetre, amikor az ingatlan tulajdonosa, használója bizonyíthatóan nem bocsát ki szemetet, vagyis a közszolgáltatás teljesítésére ok valóban nincs. A 10. § (5) bekezdése szerint: "Az üresen álló helyiségek, ingatlanok után nem kell szolgáltatási díjat fizetni, ha az üresedést a szolgáltatást végzőnek 15 napon belül bejelentik és az üresedés időtartama az egy hónapot (30 napot) meghaladja. Ez az Ör. 1.-beli szabály a Kötv. 2. § f) pontjában megjelölt törvényi felhatalmazáson alapul.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 1. kifogásolt szabálya nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, hiszen a demokratikus jogállam törvényi előírásain alapul, alkalmazása révén az érintett jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz igazíthatják. Nem ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével sem, mert magasabb szintű jogszabályt nem sért. Rámutat az Alkotmánybíróság arra is, hogy az Alkotmány 70/A. §-ában a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabály arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlő (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46–49.]
Az Ör. 1. kifogásolt rendelkezése nincs közvetlen összefüggésben a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos szabályával.
Az Alkotmánybíróság már több alkalommal vizsgálta a jelen üggyel azonos tárgykörben alkotott önkormányzati rendeletek előírásait, és az Ör. 1. kifogásolt rendelkezéséhez hasonló, vagy azzal tartalmilag azonos előírások alkotmányellenességét nem állapította meg (585/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 702, 705; 280/B/1997. AB határozat, ABH 1999. 739–741.)
A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 1. 10. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2000. december 13.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás