BK BH 1999/287
BK BH 1999/287
1999.07.01.
I. A hűtlen kezelés akkor állapítható meg, ha a vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok szándékos megszegésén túlmenően az ezzel okozati összefüggésben bekövetkező vagyoni hátrány tekintetében az elkövető - legalább eshetőleges - szándékára vonható jogi következtetés [Btk. 13. §, 319. § (1) bek.].
II. A pénzkezeléssel vagy annak ellenőrzésével megbízott az a személy, aki az erre vonatkozó különös pénzügyi ügyviteli szabályoktól eltér, fokozott körültekintéssel köteles gondoskodni arról, hogy a szabálytalan eljárásának eredményeként vagyoni hátrány ne következzék be;
ennek a kötelességnek az elmulasztása esetén a hűtlen kezelés eshetőleges szándékkal való elkövetésére vonható jogi következtetés [Btk. 13. §, 319. § (1) bek.].
A városi bíróság végzésében megállapította, hogy a terhelt megvalósította a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettét, ezért őt 2 évre próbára bocsátotta.
A megyei bíróság az 1997. április 16. napján jogerős határozatával a vádlott cselekményét nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének minősítette, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.
A határozatok ellen a terhelt és a védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkoztak, hogy a terhelt cselekménye legfeljebb a hanyag kezelés vétségét valósította meg, ami az Alkotmánybíróság határozata értelmében a vádbeli időszakban nem volt bűncselekmény.
A legfőbb ügyész a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt a szakközépiskolában pénztárosi feladatot látott el. A pénzkezeléssel kapcsolatos szabályokat megszegte, és ezzel okozati összefüggésben - 1992. március 27. és május 13. között - 613 144 forint pénztárhiánya keletkezett.
A Legfelsőbb Bíróság nem látott olyan eljárási szabálysértést, amire a legfőbb ügyész a nyilvános ülésen hivatkozott, nevezetesen, hogy az elsőfokú bíróság a vádon túlterjeszkedve állapította meg a bűncselekmény elkövetését az 500 000 forint feletti vagyoni hátrány tekintetében. A városi ügyészség a vádiratában ugyanis vád tárgyává tette az 500 000 forintot meghaladó pénzösszeg hiányát is.
A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz a Legfelsőbb Bíróság kötve van még akkor is, ha az megalapozatlan, hiányos és nem áll összhangban az iratok tartalmával, vagy egyéb olyan hibában szenved, amelyet a Be. 239. §-ának (2) bekezdése felsorol.
A felülvizsgálati eljárásban mindenekelőtt azt kellett vizsgálni, hogy a terhelt a pénzkezelésre vonatkozó szabályokat ismerte-e vagy sem. A gimnáziumi érettségivel rendelkező terheltet 1987 augusztusában nevezték ki pénztárosnak, és ekkor megismerte a munkaköri leírását, amit aláírásával igazolt. Ez többek között tartalmazta a házipénztár kezelésével kapcsolatos kötelezettségeit. Kinevezésétől a vádbeli időig - mintegy öt éven át - a feladatát megfelelően látta el. Folytatott ugyan olyan szabálytalan gyakorlatot, amely a bizonyos bónokra való pénzkiadással volt kapcsolatos, 1992 márciusáig azonban kellően gondoskodott arról, hogy az ilyen szabálytalan pénzkiadás után a bizonylatok később rendelkezésre álljanak és a pénztárban hiány ne keletkezzék. A vádbeli időszakban azonban ilyen irányú intézkedéseket nem tett.
A kötelességszegés akkor mondható szándékosnak, ha az elkövető tudja, hogy őt milyen meghatározott - mérlegelést nem tűrő - kötelesség terheli, és felismeri, hogy magatartása folytán vagyoni hátrány keletkezhet, mely következményt kívánja, vagy abba legalább belenyugszik. Az adott ügyben ez maradéktalanul megállapítható.
A hűtlen kezelés bűntette megvalósulásához azonban nemcsak a vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok szándékos megsértése szükséges, hanem az ezzel okozati összefüggésben keletkezett vagyoni hátrány tekintetében is szándékosnak kell lennie a bűnösségnek. Ez utóbbinál az esetek döntő többségében eshetőleges szándék áll fenn.
A bírói gyakorlat töretlennek mondható a tekintetben, hogy a pénz kezelésével vagy ellenőrzésével megbízott személy, aki a pénzösszegek felhasználását és annak ellenőrzését meghatározó pénzügyi szabályoktól önkényesen eltér, fokozott körültekintéssel tartozik gondoskodni arról, hogy a szabálytalan eljárás eredményeképpen vagyoni hátrány ne következzék be. A terhelt e fokozott körültekintést a vádbeli időben elmulasztotta.
A most írtaknak megfelelően helyes a másodfokú bíróság által elfoglalt az a jogi álláspont, amely szerint az adott ügyben a vagyoni hátrány tekintetében fennálló bűnösségi forma nem a tudatos gondatlanság, hanem az eshetőleges szándék volt. Ebből adódóan pedig az anyagi jogi rendelkezéseknek megfelelően minősítették az alapeljárás során a bíróságok a terhelt magatartását, amikor azt a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésében foglalt hűtlen kezelésként értékelték.
Tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, annak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. III. 1629/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás