• Tartalom

BK BH 1999/294

BK BH 1999/294

1999.07.01.
A rágalmazás vétsége miatt folyamatban levő büntetőügyben tett nyilatkozatok tartalma alapján kell megítélni, hogy a magánvádló ki ellen és milyen tényállás miatt emelt vádat [Be. 9. § (2) bek., 123. § (1) bek., Btk. 179. § (1) bek.]
A városi bíróság az 1995. július 11-én kelt ítéletével a II. r. terheltet 2 rb. rágalmazás vétsége miatt 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 70 forintban állapította meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletét a megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1995. szeptember 28-án jogerőre emelkedett végzésével a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. és a felesége - a II. r. terhelt - házának udvarából 1994 szeptemberétől több alkalommal ismeretlen személy tyúkokat tulajdonított el.
1994. október elején a II. r. terhelt az utcán olyan kijelentést tett a szomszédai előtt, hogy a tyúkokat a sértett elvált férje - G. J. - lopta el; G. J.-ék jól élnek, mert a tyúkokat G. J. hozzájuk vitte, és ők dolgozták fel azokat. Erről a tényállításról G. J.-né és a vele együtt élő édesanyja, K.-né 1994. október 23-án szereztek tudomást. Ezt követően K.-né 1994. október 31-én a rendőrkapitányságon, G. J.-né pedig 1994. október 28-án a bíróságon tett feljelentést a terheltek ellen a sérelmükre elkövetett rágalmazás miatt.
A fenti jogerős bírósági határozatok ellen a II. r. terhelt jogi képviselője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt a városi bíróságnál 1995. november 22-én. A felülvizsgálati indítványban előadottak szerint a sértettek a II. r. terhelt ellen nem tettek feljelentést, így a II. r. terheltet feljelentés hiányában ítélték el, ami törvénysértő. Ezt meghaladóan a megállapított tényállást sérelmezték arra hivatkozással, hogy az eljárás során kihallgatott tanúk nem tettek terhelő vallomást a II. r. terheltre nézve. Mindezekre tekintettel a megtámadott jogerős bírósági határozatok hatályon kívül helyezését és a II. r. terheltnek az ellene emelt vád alól történő felmentését indítványozták.
A sértettek - jogi képviselőjük útján - a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett beadványukban a megtámadott határozatok hatályukban fenntartását indítványozták.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a Be. 284. §-ának (1) bekezdése, valamint a 284/A. §-ának (2) bekezdése kimerítően felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján a jogerős bírósági határozatok felülvizsgálatának helye van. A jogerős határozatokban megállapított tényállás felderítetlensége, téves volta és erre tekintettel megalapozatlansága a felülvizsgálatot lehetővé tevő okként a törvényi felsorolásban nem szerepel. Azon az alapon tehát, hogy a megállapított tényállást a bizonyítékok nem támasztják alá - mert az eljárás során kihallgatott tanúk nem tettek terhelő vallomást a II. r. terheltre -, felülvizsgálatnak nincs helye. Az eddigiekben kifejtettekből következően tehát a felülvizsgálati eljárásban a jogerős bírósági határozatokban megállapított tényállás az irányadó, tehát a tényállás alapján kell állást foglalni a megtámadott határozatok törvényessége tekintetében.
Ugyanakkor a feljelentés, a magánindítvány, illetőleg a törvényes vád hiánya az adott esetben felülvizsgálati ok lehet. Megvizsgálva azonban a sértettek által a rendőrkapitányságon, illetve a bíróságon jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatokat, és szem előtt tartva azt az alapvető eljárási követelményt, hogy a beadványokat, nyilatkozatokat mindig a tartalmuk szerint kell megítélni, megállapítható, hogy a sértettek feljelentésüket mindkét terhelt ellen - így a II. r. terhelt ellen is - megtették. Ez egyébként egyértelműen kitűnik az első tárgyalásról készített jegyzőkönyvből is, amikor a korábbi nyilatkozatukat pontosították és kifejezésre juttatták, hogy a II. r. terhelt felelősségre vonását is kívánják. A későbbiekben pedig a sértettek a feljelentésüket nem vonták vissza, illetőleg a magánvádlóként eljáró sértett a vádat nem ejtette el.
Az ügyben eljárt és jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságok így törvényes vád alapján állapították meg a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségét.
Mindezek alapján - tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálatra okot adó egyéb anyagi és eljárási szabálysértést sem észlelt az ügyben - a II. r. terhelt felülvizsgálati indítványát nem találta alaposnak, ezért annak nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős ügydöntő bírósági határozatokat hatályukban fenntartotta (Legf. Bír. Bfv. IV. 2225/1995. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére