300/B/1999. AB határozat
300/B/1999. AB határozat*
2002.01.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány és alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a fővárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendelet 17. § (1) és 27. § (1) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 34. §-a utolsó mondatának vonatkozásában az eljárást megszünteti, és az alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó szerint az Alkotmány 68. § (1) és (4) bekezdéseibe ütközik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 34. §-ának utolsó mondata, továbbá a fővárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendelet (a továbbiakban: BM r.) 17. § (1) és 27. § (1) bekezdései.
Érvelése szerint az Alkotmány megjelölt rendelkezéseiből „következik, hogy a kisebbségeknek az önkormányzataik létrehozása olyan alkotmányos alapjog, amely semmilyen szinten nem korlátozható”. Az indítványozó álláspontja szerint a Nektv. 34. §-ának utolsó mondata pontosan ezen alapjog érvényesülését akadályozza, amikor az országos és a fővárosi önkormányzat megalakulását akként szabályozza, hogy az alakuló ülés akkor határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyede részt vesz.
Az indítványozó nem általában a határozatképességre vonatkozó szabályt, hanem az abban meghatározott mértékét (3/4) tartja alkotmányellenesnek. „Semmivel nem indokolható, hogy a magyar közjogban általánossá vált – nem egy jogszabályban megfogalmazott – ötven plusz egy százalékos arány ne lenne elegendő ahhoz, hogy a kisebbségek önkormányzatainak működése törvényes legyen.” Ennek alapján kéri az indítványozó az Alkotmánybíróságtól a Nektv. 34. §-a utolsó mondatának, továbbá a BM r. 17. § (1) és 27. § (1) bekezdéseinek megsemmisítését, amelyek az elektori gyűlés határozatképességét 3/4-es megjelenési arányhoz kötik.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § d) pontjára való hivatkozással – indokolás nélkül – alkotmányjogi panaszt is benyújtott. Az indítványozó azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy váljon lehetővé a határozatképtelenség miatt meg nem alakult fővárosi kisebbségi önkormányzatok megválasztása azáltal, hogy az Alkotmánybíróság a megsemmisítéssel egyben „mondja ki az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján, hogy a BM r. 16. § (1), valamint 26. § (1) bekezdéseiben megfogalmazott határidők az Alkotmánybíróságnak a megsemmisítést kimondó határozatának a közzétételétől számítandók”.
Az Alkotmánybíróság végzésben tájékoztatta az indítványozót arról, hogy az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról rendelkező 1999. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Nekmódtv.) 2. §-ával, illetőleg a belügyminiszter a fővárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről szóló 46/1998. (X. 21.) BM rendelet módosításáról szóló 34/2000. (XI. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM módr.) 1. § (1) bekezdésével – az indítványozó kérésének megfelelő tartalommal – módosította a támadott rendelkezéseket. Az indítványozó a Nektv. 34. §-a utolsó mondatának megsemmisítésére vonatkozó indítványát visszavonta, ugyanakkor a BM r. 17. § (1) és 27. § (1) bekezdéseinek esetében fenntartotta.
II.
1. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:
„68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. (...)
(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.”
2. A Nektv. vizsgált, hatályos rendelkezései:
(Országos önkormányzat megválasztása:)
„34. § (...) Az elektorok gyűlése határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok fele részt vesz.”
„36. § (1) Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi (regionális, megyei) képviseletét és védelmét. (...)”
3. A Nekmódtv. vizsgált rendelkezése:
„6. § (2) Az 1. §-ban foglalt rendelkezést azon kisebbségek esetén, amelyek e törvény hatálybalépésekor azért nem rendelkeztek országos önkormányzattal, mert az országos önkormányzatot választó elektori gyűlés határozatképtelen volt, úgy kell alkalmazni, hogy az Országos Választási Bizottság az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belüli időpontra összehívja az országos önkormányzatot választó elektori gyűlést.”
4. A BM r. vizsgált, hatályos rendelkezései:
(Fővárosi kisebbségi önkormányzat:)
„17. § (1) Az elektorok gyűlése határozatképes, ha azon a megválasztott elektorok fele, de ha ez a szám kevesebb 10-nél, úgy legalább 10 elektor részt vesz.”
(Országos kisebbségi önkormányzat:)
„27. § (1) Az elektorok gyűlése határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok fele (...) részt vesz. (...)”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 68. § (4) bekezdése alapján a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Ezen önkormányzatok létrehozásával kapcsolatos feltételeket a Nektv., a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Övjt.), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.), továbbá a BM r. tartalmazza.
1. 1999. január 3. és február 14. között 13 nemzeti és etnikai kisebbség országos önkormányzatának elektori választását tűzte ki az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB). 12 nemzeti és etnikai kisebbség vonatkozásában az elektori választás eredményes volt. A román kisebbség elektorai a Nektv. akkor hatályos szabálya szerinti 3/4-es arányban nem jelentek meg a választáson, ezért az országos elektori gyűlés határozatképtelen volt, így nem lehetett az országos román önkormányzatot megválasztani. Az Országgyűlés 1999. június 22-én – a Nekmódtv. 2. §-ával – módosította a Nektv. 34. §-ának utolsó mondatát, és ezáltal leszállította az országos elektori gyűlés határozatképességének mértékét 3/4-ről 50%-ra.
A Nekmódtv. 6. § (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazta:
„(2) Az 1. §-ban foglalt rendelkezést azon kisebbségek esetén, amelyek e törvény hatálybalépésekor azért nem rendelkeztek országos önkormányzattal, mert az országos önkormányzatot választó elektori gyűlés határozatképtelen volt, úgy kell alkalmazni, hogy az Országos Választási Bizottság az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belüli időpontra összehívja az országos önkormányzatot választó elektori gyűlést.”
Az OVB eleget tett a korábbi rendelkezés alapján határozatképtelen elektori gyűlés ismételt összehívási kötelezettségének, majd ennek alapján az országos román önkormányzat 1999. szeptember 18-án megválasztásra került.
1999. január 8. és február 8. között 12 nemzeti és etnikai kisebbség fővárosi önkormányzatának elektori választását tűzte ki a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB). 9 nemzeti és etnikai kisebbség vonatkozásában a választás eredményes volt. A cigány, az örmény és a román kisebbség elektorai a BM r. akkor hatályos 17. § (1) bekezdése szerinti 3/4-es arányban nem jelentek meg a választáson, ezért a fővárosi elektori gyűléseik határozatképtelenek voltak, így nem lehetett a fővárosi kisebbségi önkormányzataikat megválasztani. Ezt követően a belügyminiszter BM módr. 1. § (1) bekezdésével módosította a BM r. 17. § (1) bekezdését, amely leszállította a fővárosi elektori gyűlés határozatképességének mértékét 3/4-ről 50%-ra, de nem tartalmazott intézkedést arra nézve, hogy a korábbi 3/4-es szabály alapján határozatképtelen fővárosi cigány, örmény és román elektori gyűlés megismétlésére van-e lehetőség az új (50%) határozatképességi szabály alapján. Így jelenleg sem működhetnek az érintett kisebbségek önkormányzatai.
2. Az indítványozó a Nektv. 34. §-a utolsó mondatának megsemmisítésre vonatkozó indítványát írásban visszavonta, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást, az Abtv. 20. §-a alapján – indítvány hiányában – megszüntette.
3. A fővárosi kisebbségi önkormányzat elektori választásáról sem a Ve., sem az Övjt., sem az Ötv. nem tartalmaz rendelkezéseket. A fővárosi és az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának rendjét lényegileg a BM r. szabályozza. Az országos és a fővárosi kisebbségi önkormányzat elektori választásával kapcsolatos hatáskörök és a választási anyagi és eljárási jogi szabályait megállapító BM r. megalkotására – a BM r. preambuluma szerint – a belügyminiszternek van felhatalmazása.
4. Tekintettel arra, hogy az indítványozó a BM r. 17. § (1) és 27. § (1) bekezdéseivel kapcsolatosan az indítványát annak ellenére nem vonta vissza, hogy időközben a BM r. az indítványozó szándékával egyezően módosításra került, ezért az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálta a BM r. 17. § (1) és 27. § (1) bekezdéseinek hatályos rendelkezéseit.
A BM r. 17. § (1) bekezdése a fővárosi, a BM r. 27. § (1) bekezdése az országos önkormányzat alakuló gyűlésének határozatképességi feltételét határozza meg azonos módon: mind a két esetben az elektorok felének (50%) jelenlétét igényli a gyűlés megtartásához.
Az állami, önkormányzati szervek, társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok működésének általános törvényességi feltétele, hogy a határozatképességhez valamilyen részvételi arány jogszabályban kerüljön megállapításra. Maga az Alkotmány is tartalmaz ilyen rendelkezéseket. A döntések legitimitása érdekében az adott szervezet működési feltételeihez hozzá kapcsolható az érintett (döntésben való részvételre jogosult) személyek meghatározott száma (aránya), illetőleg a választáson a választópolgárok meghatározott arányban való részvétele, mint érvényességi feltétel. Ez a feltétel akkor alkotmányos, ha nem támaszt irreális, teljesíthetetlen követelményeket, amely valamely alkotmányos alapjog gyakorlását lehetetlenné teszi vagy kizárja. A választások, szavazások lényege, hogy többségi akarat jöjjön létre. Természetes, hogy nem lehet minden ügyben minden érintett támogatását elérni. Viszonylag magas határozatképességi arány megkövetelése csak kivételesen fontos ügyben – például az Alkotmány módosításánál – lehetséges, vagy csak az érintett személyek önkéntes hozzájárulásán alapulhat. Az Alkotmánybíróság eseti jelleggel vizsgálja, hogy a határozatképességgel kapcsolatos rendelkezés összhangban van-e az Alkotmánnyal. [3/1991. (II. 7.) AB határozat ABH 1991. 15., 1/1992. (I. 16.) AB határozat ABH 1992. 321., 41/1992. (VII. 16.) AB határozat ABH 1992. 364.]
A támadott BM r. 17. § (1) és 27. § (1) bekezdései nem tartalmaznak irreális vagy teljesíthetetlen feltételeket, hanem a szokásosnak tekinthető részvételi arányt határozzák meg, és így nem ütköznek az Alkotmány 68. § (1) és (4) bekezdésébe. Ennek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
5. Az indítványozó feltételes jelleggel azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy ha a BM r. 17. § (1) és 27. § (1) bekezdései megsemmisítésre kerülnek, akkor az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a fővárosi önkormányzatok ismételt választására vonatkozó határidők [BM r. 16. § (1), valamint 26. § (1) bekezdései] az Alkotmánybíróságnak a megsemmisítést kimondó határozatának a közzétételétől számítandók.
Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezéseket – a BM r. 17. § (1) és 27. § (1) bekezdéseit – nem semmisítette meg.
A Nektv. 36. § (1) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: „(1) Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi (regionális, megyei) képviseletét és védelmét (...).” A jelenleg fővárosi önkormányzattal nem rendelkező cigány, örmény és román kisebbségnek működik az országos önkormányzata és 2002. év végén az önkormányzati választásokat követően – az 50%-os határozatképességi szabály alapján – ismét sor kerülhet az elektori választásra. Ebből következően a jogalkotónak az a mulasztása, hogy – az új határozatképességi rendelkezés alapján – nem intézkedett a fővárosi önkormányzati választás megismétlési lehetőségéről, nem éri el a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség szintjét, mert van olyan szervezet, amely a nem működő fővárosi önkormányzat feladatait elvégezze.
6. Az indítvány – anélkül, hogy nevesítené – hivatkozik az Abtv. 1. § d) pontjára és a 21. § (4) bekezdésére, amelyek az alkotmányjogi panasz intézményéről tartalmaznak rendelkezéseket. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerint alkotmányjogi panasz benyújtásának egyik feltétele, hogy az egyéb jogorvoslati lehetőséget ki kell meríteni. A jogorvoslati lehetőséget jelen esetben a Ve. 77–80. §-ok rendelkezései biztosítják. Az indítványozó a fővárosi kisebbségi önkormányzati választás kitűzése ügyében nem merítette ki a Ve. 77–80. § szerint rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 48. § (1) bekezdése alapján visszautasította.
Budapest, 2002. január 29.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Németh János s. k.,
alkotmánybíró az Alkotmánybíróság elnöke,
az aláírásban akadályozott
Dr. Erdei Árpád
alkotmánybíró helyett
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás