PK BH 1999/301
PK BH 1999/301
1999.07.01.
Az előzetes letartóztatás miatti kártalanítás esetén a magyar állam kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontja [1973. évi I. tv. (Be.) 384/A. §, 385. § (1) bek., Ptk. 301. § (1) bek. 360. § (1)-(2) bek.].
A felperes ellen rablás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt nyomozás folyt, ennek során 1995. január 27-től 1995. április 21-ig előzetes letartóztatásban volt. A nyomozó hatóság 1995. május 19-én a felperessel szemben megszüntette az eljárást, mert a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható az, hogy a felperes elkövette a terhére rótt cselekményt.
A felperes kártalanítás iránti igényét jelentette be, és a keresetében nem vagyoni kár címén 800 000 forint megfizetésére kérte a Magyar Állam alperest kötelezni. Az alperes a kereset jogalapját elismerte, legfeljebb azonban 100 000 forint megfizetését vállalta. Az elsőfokú bíróság ítéletével 300 000 forint megfizetésére kötelezte az alperest.
A felperes fellebbezésében a nem vagyoni kár összegét 800 000 forintra kérte felemelni, és 1995. január 27-től a megállapításra kerülő összeg után kamatot is igényelt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben és akként változtatta meg, hogy az alperest a megítélt 300 000 forint után 1995. január 27-től a kifizetés napjáig évi 20%-os kamat megfizetésére is kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az alperes kamatfizetési kötelezettsége a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Az alperes felülvizsgálati kérelme kamatfizetési kötelezettségének a mellőzésére irányult. Hivatkozása szerint a másodfokú bíróság ítélete a kamatot érintően azért jogszabálysértő, mert elmulasztotta figyelembe venni azt, hogy az alperes nem kártérítésre, hanem kártalanításra kötelezett. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) speciális rendelkezéseiből pedig nem következik, hogy az alperesnek a helytállási kötelezettsége a kamatokra is kiterjed.
A felülvizsgálati kérelem csak részben megalapozott.
A Be. 384/A. §-a szerint a kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Be. 385. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a terhelt a jogerős megszüntető végzés vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt.
A Ptk. 360. §-ának (1) bekezdése fő szabályként kimondja, hogy a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. E rendelkezésből egyúttal az is következik, hogy a károsult a kárát a károsodás bekövetkeztekor nyomban érvényesítheti is. A kártalanításra jogosult számára ez a lehetőség általában kizárt, mert az igényének az érvényesítési lehetősége csak később, a jogerős felmentő ítélet, megszüntető végzés, illetve jogerős határozat meghozatalát követően kezdődik. Ezt megelőzően természetszerűleg az alperesnek sincsen teljesítési kötelezettsége.
A Ptk. 360. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ez a törvényi rendelkezés az adott esetben azt jelenti, hogy az alperes a kártalanítási igény előterjesztése előtt nincsen késedelemben. Miután a felperes az igényét 1995. szeptember 18-án nyújtotta be, az alperesnek a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésén alapuló kamatfizetési kötelezettsége is csak ekkor kezdődik.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében akként változtatta meg, hogy az alperest 1995. január 27-e helyett csak 1995. szeptember 18. napjától kötelezte kamat megfizetésére. (Legf. Bír. Pfv. V. 20.190/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás