PK BH 1999/303
PK BH 1999/303
1999.07.01.
Az elállási nyilatkozat közlését pótolja az ilyen tartalmú keresetlevélnek az alperessel való közlése [Ptk. 370. § (3) bek.].
A felperesek megosztás és zártkertté nyilvánítás folytán kialakított ingatlanokat vásároltak az alperes mezőgazdasági szövetkezettől. A felperesek utóbb szereztek tudomást arról, hogy az ingatlanokat bányaszolgalmi jog terheli, ezért azok birtoklásával felhagytak, és az eredeti állapot helyreállítása iránt pert indítottak az alperessel szemben.
Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként történt hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban meghozott ítéletével a Ptk. 370. §-ának (3) bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperesektől felvett különböző vételárösszegek visszafizetésére, továbbá rendelkezett a felperesek tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításáról. Az ítélet indokolása szerint az alperest jogszavatosság terhelte, a felperesek így joggal álltak el a szerződéstől, amelynek következtében az eredeti állapot helyreállításának volt helye.
A másodfokú bíróság helyes indokai alapján hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel utalt még arra, hogy amennyiben a keresetlevelet nem előzte meg elállási nyilatkozatot tartalmazó közlés, akkor magának az ilyen tartalmú keresetlevélnek az alperessel történő közlése tekintendő ekként.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a kereset elutasítását. Felülvizsgálati kérelmében az alperes megismétli azt a perbeli érvelését, amely szerint a felperesek a perindítás előtt nem közölték vele a szerződéstől való elállásukat, a keresetlevél kézbesítése pedig ezt nem pótolja. A jogerős ítéletben hivatkozott eseti döntés a megtámadási jog gyakorlásával kapcsolatban tartalmaz csak ilyen álláspontot, amelyet azonban nem lehet kiterjesztően értelmezni az elállás esetére.
Az I., II., V., VI., VII. és VIII. r. felperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. Helyes és a kialakult bírói gyakorlattal összhangban álló a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint - a megtámadási nyilatkozathoz hasonlóan - az elállási nyilatkozat közlését is pótolja az ilyen tartalmú keresetlevél alperessel való közlése. Téves tehát az alperesnek az az álláspontja, amely szerint, ha a perindítást nem előzi meg elállás, az a kereshetőségi jog hiányát, elvesztését eredményezi.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül meghozott ítéletével a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22.934/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás