31/1999. (X. 30.) AB határozat
31/1999. (X. 30.) AB határozat1
1999.10.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kápolnásnyék Község Önkormányzatának a közterületek tisztán tartásáról, a települési szilárd hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról szóló 14/1995. (XII. 15.) rendelete 4/A. § (3), (6) és (7) bekezdései törvényellenesek, ezért e rendelkezéseket megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A megyei közigazgatási hivatal vezetője az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. §-ának (2) bekezdés a) pontja alapján Kápolnásnyék Község Önkormányzatának a közterületek tisztán tartásáról, a települési szilárd hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról szóló 14/1995. (XII. 15.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 4/A. § (3), (6) és (7) bekezdése törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte, mivel a képviselő-testület a törvényességi felhívásában foglaltakkal nem értett egyet.
Az indítványozó álláspontja szerint az önkormányzat az Ör. kifogásolt rendelkezéseivel a fűnyírást és parkgondozást kötelező helyi közszolgáltatásként törvényellenesen vezette be, mert azt az önkormányzat rendeletével csak az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 1. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott helyi közszolgáltatások tekintetében állapíthatja meg. Hivatkozott arra, hogy a Ptk. 198. § (2) bekezdése alapján szerződéskötési kötelezettséget jogszabály állapíthat meg, s ilyen kötelezettséget a Ptk. 685. § a) pontja szerint önkormányzati rendelet csak törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között írhatja elő.
Mindezek alapján az Ör. kifogásolt előírásai magasabb színtű jogszabályokkal ellentétesek, ezért azok sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
II.
Az indítvány megalapozott.
1. Az önkormányzat képviselő-testülete az Ör.-t, – preambuluma szerint – az Ötv. 16. § (1) bekezdése és a Kötv. 4. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján alkotta meg.
Az Ör. eredeti 4. §-a szabályozza az ingatlan előtti közterület tisztán tartását.
Az Ör. 4. § (1) bekezdése előírja, hogy ,,Az ingatlan tulajdonosa vagy tényleges használója köteles gondoskodni
– az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület,
– a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai
tisztán tartásáról.''
Az indítványozó szerint az Ör. e rendelkezéseit az önkormányzat a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 5. és 6. §-aival összhangban alkotta meg, ezért azokat nem kifogásolta.
Az R. 5. §-a szerint ,,A közterület – ideértve a rajtuk lévő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is – szervezett, rendszeres tisztán tartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról a 6. §-ban, a 7. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdésében említett esetek kivételével – a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik (1991: XX. tv. 21. §).''
Az R. 6. § (1) bekezdése alapján ,,Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni
a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület),
b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület
tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.''
Az önkormányzat képviselő-testülete az Ör. módosításáról rendelkező 5/1997. (IV. 3.) rendeletével az Ör.-t az alábbi 4/A. §-sal egészítette ki.
,,(1) Az önkormányzat Kápolnásnyék nagyhídtól Velence közigazgatási határjelző tábláig terjedő Fő u. és Ország u. belterületi szakaszán a fűvágást, parkgondozást vállalkozóval – mint szolgáltató szervezettel – végezteti el.
(2) A vállalkozóval a szolgáltatási szerződést az éves költségvetésben meghatározott keretösszeg figyelembevételével a polgármesteri hivatal köti meg.
(3) A rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározottakra tekintettel a Fő u. és az Ország u. (1) bekezdésében érintett szakaszának ingatlantulajdonosai kötelesek a fűnyírás, parkgondozás közszolgáltatásért díjat fizetni. A díj mértéke 1997. évre 250 Ft/m2 alkalmanként.
(4) Kápolnásnyék községben az ingatlan előtti átlagos zöldterület nagysága 80 m2.
(5) Évente a parkgondozást, fűnyírást többévi tapasztalat alapján legalább 10 alkalommal kell elvégezni.
(6) A (3), (4), (5) bekezdés alapján megállapított szolgáltatás díját az önkormányzat 11736082-15364500 költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni két egyenlő részletben május 30-áig, illetve szeptember 30-áig.
(7) A közszolgáltatásért fizetett díj előírása és annak behajtása a polgármesteri hivatal feladata.
A díjfizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő elmulasztása esetén, azt be kell hajtani.''
Az önkormányzat az Ör. 4/A. §-ával tehát a település megjelölt belterületi szakaszának érintett ingatlantulajdonosai tekintetében az ingatlan előtti meghatározott átlagos zöldterületre a fűnyírás és parkgondozás közszolgáltatás kötelező igénybevételét és szolgáltatási díj fizetési kötelezettséget állapított meg.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására rendeletet alkot.
3. Az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerint a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása a települési önkormányzatok önkormányzati feladatkörébe tartozik. Az Ötv. a helyi közszolgáltatások megszervezése terén széles körű önállóságot ad a települési önkormányzatnak, az önkormányzat szabadon dönthet arról, hogy e feladatát önállóan látja el, vagy azt szerződéssel szolgáltató szervezettel végezteti. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában már kifejtette, hogy az Ötv. alapján a helyi közszolgáltatással kapcsolatosan a helyi önkormányzatok igazgatási, szabályozási autonómiája a helyi közszolgáltatások szervezésére, szervezeti formáinak kialakítására, működési feltételei biztosítására, fejlesztésére terjed ki (324/B/1991. AB határozat ABH 1992, 464, 468.).
Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről külön törvény, a Kötv. rendelkezik.
A Kötv. 1. § (1) és (2) bekezdése a helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételének körét a következők szerint állapítja meg:
,,(1) A helyi önkormányzat által szervezett, a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az ingatlanon keletkező szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről – a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon – a helyi közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha jogszabály vagy hatósági határozat eltérően nem rendelkezik.
(2) A helyi önkormányzat által szervezett, az e törvényben meghatározott kéményseprő-ipari közszolgáltatást a tulajdonos köteles igénybe venni.''
A Kötv. 2. § f) pontja alapján a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét.
A Kötv. idézett rendelkezései alapján tehát csak a helyi önkormányzat által szervezett települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatást, valamint az e törvényben meghatározott kéményseprő-ipari közszolgáltatást köteles a tulajdonos igénybe venni. A Kötv. e szolgáltatásokat közüzemi szerződés keretében megvalósuló közszolgáltatássá minősíti. A Kötv. alapján díjfizetési kötelezettség is csak e szolgáltatások esetén állapítható meg.
A helyi önkormányzatok részére a Kötv. 1. és 2. §-a ad felhatalmazást a helyi szabályozásra. A Kötv.-nek az Ör. preambulumában hivatkozott 4. § (4) bekezdése az e törvény végrehajtását szolgáló rendeletalkotásra illetékes önkormányzatokat jelöli meg.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kötv. nem teszi lehetővé, nem ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat rendeletében a fűnyírás és parkgondozás helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről rendelkezzen, és díjfizetési kötelezettséget írjon elő.
A Ptk. 198. § (2) bekezdése alapján jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti.
A Ptk. 685. § a) pontja szerint e törvény alkalmazásában jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet, a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 209/B. § (6) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)–(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése, az 528. § (3) bekezdése tekintetében viszont valamennyi jogszabály .
Az Alkotmánybíróság a Kötv. hatálybalépését megelőzően számos, a települési köztisztaság fenntartását szabályozó önkormányzati rendeletnek a szemétszállítási szolgáltatás kötelező igénybevételét elrendelő és a szemétszállítás díjának megállapításáról rendelkező előírását semmisítette meg.
Az Alkotmánybíróság az e tárgykörben hozott határozataiban kifejtette, hogy a településtisztasági közszolgáltatás során a szolgáltató és a fogyasztó között szerződéses kapcsolat, polgári jogviszony áll fenn, amelyre nézve a Ptk. rendelkezései az irányadók. E jogviszony kötelező létrehozását a Ptk. rendelkezései alapján csak törvény és kormányrendelet írhatja elő, önkormányzati rendelet azt csak törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között állapíthatja meg. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy a szolgáltatás díjának önkormányzati rendeletben történő szabályozását is csak törvényi felhatalmazás alapozhatja meg [25/1994. (V. 10.) AB határozat, ABH 1994, 416.; 39/1994. (VI. 30.) AB határozat ABH 1994, 434.; 40/1994. (VI. 30.) AB határozat ABH 1994, 442.].
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 4/A. § kifogásolt előírásai törvényi felhatalmazás hiányában, a Kötv. és a Ptk. hivatkozott rendelkezéseivel ellentétesen állapították meg a fűnyírás és parkgondozás helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételét, és azzal összefüggésben a díjfizetési kötelezettséget, s a díj behajtását. Az Ör. e rendelkezései tehát törvényellenesek, ezért azokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1415/H/1997/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás