526/B/1999. AB határozat
526/B/1999. AB határozat*
2001.01.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXVIII. törvény 29. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, valamint a jogalkotást érintő javaslatokat visszautasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó kifogásolta a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Módosító törvény) 29. § (1) bekezdését. Álláspontja szerint a jogalkotó az általánosiskolás-korúak számára túl magas óraszámot állapít meg. Az indítványozó több alkotmányi rendelkezést felsorolt, amelyekkel a Módosító törvény kifogásolt rendelkezése véleménye szerint ellentétes: így az Alkotmány 15., 16., 17. §-ait, a 66. § (3), a 67. § (1) és (2), a 70/A. § (2), a 70/B. § (2)–(4) bekezdéseit, valamint a 70/D. § (1) bekezdését.
2. Az indítványozó álláspontja szerint a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést valósít meg azáltal, hogy nem terjeszti ki a GYES-t a gyermek 12 éves koráig, nem állapít meg gyermekenként 50.000 Ft családi pótlékot, valamint nem biztosítja, hogy az anyák gyermekeiket otthon neveljék fel. Az indítványozó a beadványaiban hivatkozott alkotmányi rendelkezésekkel kapcsolatban az általa feltételezett jogalkotói mulasztás indokát nem jelölte meg. Az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívására az ,,Új Magyar Alkotmány, benyújtva a Parlament elé 1995. április 11-én” több rendelkezését sorolta fel, amelyeknek sérelmét állította.
3. Az indítványozó egyebekben számos, a jogalkotást érintő javaslatot tett.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítványokkal érintett rendelkezései:
,,15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.”
,,16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.”
,,17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.”
,,66. § (3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.”
,,67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.
(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.”
,,70/A. § (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.”
,,70/B. § (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.”
,,70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.”
2. A Módosító törvénynek az indítványokkal érintett rendelkezése:
,,29. § (1) A Kt. 52. §-ának (3) bekezdése bevezető része és a)–e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása – a (4) és (6) bekezdés kivételével – nem lehet több
a) az első-második évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b) a harmadik-negyedik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c) az ötödik-hatodik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
e) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon napi hat tanítási óránál;”
III.
1. Az Alkotmánybíróság az első indítvánnyal kapcsolatban először az Alkotmány 16. §-ával, valamint 67. § (1) és (2) bekezdésével való alkotmányellenességet vizsgálta. Az Alkotmány 16. §-a megállapítja, hogy az állam ,,különös gondot” fordít az ifjúság oktatására és nevelésére. Ebből az állami kötelezettségből ered a iskolák kötelező oktatási és nevelési feladatainak meghatározása, amelyeknek az oktatási intézmények a számukra megállapított kötelező tanórai foglalkozások keretében tesznek eleget. Mindazonáltal a törvényhozó mérlegelési jogkörébe tartozik annak meghatározása, hogy az egyes évfolyamokon mennyi kötelező tanórai foglalkozás szükséges az iskola oktatási és nevelési feladatainak ellátásához. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Módosító törvénynek a kötelező tanórai foglalkozást megállapító rendelkezése nem sérti a felhívott alkotmányi rendelkezéseket, ezért az alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó indítvány ezen részét az Alkotmánybíróság elutasította.
Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság az első indítvánnyal kapcsolatban megállapította, hogy az Alkotmány 15. §-a, 17. §-a, 66. § (3) bekezdése, 70/A. § (2) bekezdése, 70/B. § (2)–(4) bekezdései és 70/D. § (1) bekezdése, valamint a Módosító törvény 29. § (1) bekezdése között érdemi összefüggés nem áll fenn. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára irányuló indítvány ezen részét is elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvánnyal kapcsolatban rámutat arra, hogy az indítványozó az Alkotmánybíróság felhívására sem jelölte meg az Alkotmány azon rendelkezéseit, amelyek sérelmét állítja. Ehelyett az indítványozó az ,,új Alkotmány” tervezetének egyes rendelkezéseire hivatkozott. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a nem hatályos ,,alkotmányszöveg” alapján történő alkotmányossági vizsgálat nem tartozik a hatáskörébe. Erre tekintettel a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességre irányuló indítványt visszautasította.
3. Az indítványozó által előterjesztett jogalkotást érintő javaslatok elbírálása nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványnak ezen részét visszautasította.
Budapest, 2001. január 23.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
|
|
Dr. Bagi István s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
|
|
Dr. Czúcz Ottó s. k., |
Dr. Erdei Árpád s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Harmathy Attila s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kukorelli István s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
Dr. Tersztyánszkyné |
Dr. Strausz János s. k., |
dr. Vasadi Éva s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás