10/B/1999. AB határozat
10/B/1999. AB határozat*
2001.02.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 43. § (1), 44. § (3), valamint 45. § (1)–(5) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmány 2. § (2) és a 44. § (1) bekezdésébe ütközőnek tartja és az Alkotmánybíróságtól kéri megsemmisíteni a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 43. § (1), 44. § (3), valamint 45. § (1)–(5) bekezdéseit.
1. Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (2) és a 44. § (1) bekezdése a választott képviselők számára teszi lehetővé a hatalom (népszuverenitás), illetőleg az önkormányzás gyakorlását. ,,Az alaptörvényben lefektetettekkel szemben viszont [az Övjt.] megjelölt szakaszai a fővárosi kerületekben és a tízezernél több lakosú településeken lehetővé teszik, hogy az ún. kompenzációs lista alkalmazásával olyan jelöltek is mandátumhoz jussanak, akik az egyéni választókerületekben a közvetlen szavazás során kevesebb voksot szereztek másokénál, akik ennek ellenére nem kerülhettek be a képviselő-testületbe.” Az indítványozó kiegészítő indokolásában arra hivatkozik, hogy az Övjt. szerint a képviselő-testület a vegyes választási rendszerben kétféle módon jöhet létre: ,,megválasztott képviselőkből” és ,,mandátumot kapó, meg nem választott képviselőkből”. Így az indítvánnyal támadott ,,törvényhely/ek/ 'mandátumot kap' megfogalmazása /és annak tartalma/ nem felel meg az Alkotmány 'választott képviselő-testület' megfogalmazásának /és tartalmának/”.
2. Az indítványozó – az Alkotmány és az Övjt. rendelkezésének megjelölése nélkül – kifogásolja azt is, hogy a kompenzációs listán szereplő jelöltek személye nem ismert a választások előtt a választópolgárok számára; róluk csak a választás eredményének nyilvánosságra hozatala után kapnak információt a választópolgárok.
II.
1. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:
,,2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
,,44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.”
2. Az Övjt. vizsgált rendelkezései:
,,43. § (1) A fővárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településen a képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz.”
,,44. § (3) Egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a jelölő szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Ha a közös jelöltek jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a közös jelölt nem lett képviselő, akkor a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölő szervezetek önálló listái között. A töredékszavazatok felosztásánál a kiszámított szavazathányad egész része kerül fel az önálló kompenzációs listára. Ha valamely érintett jelölő szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá eső része elvész.”
,,45. § (1) A lista – a (4) bekezdésben levő számítási mód alapján – a szavazatok arányában kap mandátumot.
(2) A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép. Ha a lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a listáról törölni kell.
(3) Ha Budapesten a jelölt egy fővárosi kerületi listáról és egy fővárosi listáról egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról törölni kell.
(4) A számítás módja:
a) Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma elosztva 1,5-del, a következő számok a harmada, ötöde, hetede stb.
b) A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, illetőleg, amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
(5) Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.”
3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) vizsgált rendelkezései:
,,38. § (1) A választási iroda feladata:
b) közzéteszi a választókerület jelöltjeinek, a jelölő szervezeteknek a nevét, illetőleg a független jelölés tényét,”
,,52. § (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy
a) választójoga van,
b) a jelölést elfogadja,
c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői vagy a polgármesteri megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.”
,,53. § (2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplő jelöltekre is alkalmazni kell.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az indítványozó által támadott jogintézmény, a kompenzációs lista az ún. vegyes választási rendszer egyik összetevője. Az Övjt. 43–45. §-ai szerint ezt a választási rendszert a fővárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településeken kell alkalmazni. A választópolgárok az egyéni választókerületekben jelölteket ajánlással állítanak. A szavazólapra jelöltként való felkerülésnek feltétele meghatározott számú ajánlás összegyűjtése. A kompenzációs lista állításához ajánlásokat nem kell gyűjteni, mert megfelelő számú egyéni jelölt nyilvántartásba vétele (Övjt. 3. számú melléklete) a listaállítás feltétele a jelölő szervezet számára.
A vegyes választási rendszerben a választópolgárok csak az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, a kompenzációs listára nem. Az egyéni választókerületben egyfordulós, relatív többségű a választási rendszer. Az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. A vegyes választási rendszerben a jelölő szervezetek jelöltjeire leadott, mandátumot nem eredményező szavazatokat – jelölő szervezetenként – összesítik és a mandátumok meghatározott része [Övjt. 9. §. (2)–(3) bekezdések] a mandátumot nem eredményező szavazatok arányában kerül kiosztásra a jelölő szervezetek között.
2. Az Alkotmány 2. § (2) és a 44. § (1) bekezdése a képviselők vonatkozásában azt követeli meg, hogy tisztségük választás útján kerüljön betöltésre. Az Alkotmány 70. § (1) bekezdése alapvető állampolgári jogként szabályozza az aktív és passzív választójogot, a 71. § (1) bekezdése pedig meghatározza a választási alapelveket. Az Alkotmány ezenkívül nem tartalmaz rendelkezéseket a választójog gyakorlásának módjára. ,,Ebből következően az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó szabadon határozza meg a választókerületi rendszereket, a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. Az Országgyűlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során is csak az Alkotmány keretei között gyakorolhatja, úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek, Alkotmányban szabályozott alapvető jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak.” (63/B/1995. AB határozat, ABH 1996. 509., 513.)
A kompenzációs listán megválasztott képviselők ténylegesen választott képviselők, mert megbízatásuk a választópolgárok által leadott szavazatokon alapul. Az Övjt.-nek – az indítványozó által támadott – 43–45. §-ai eleget tesznek a fővárosi kerületekben és a 10 000-nél több lakosú településeken annak az alkotmányos követelménynek, hogy a képviselői helyek – beleértve a kompenzációs mandátumokat is – választás útján kerüljenek betöltésre. A képviselői megbízatás (a mandátum megszerzése) a feltétele annak, hogy a jelölt a képviselő-testület tagja legyen. Az Övjt.-ben meghatározott választáson, megfelelő számú szavazat nélkül a jelölt nem lehet képviselő, ezért az Alkotmánybíróság az Övjt. 43. § (1), 44. § (3), valamint 45. § (1)–(5) bekezdéseinek megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az indítványozó – az Alkotmány és az Övjt. rendelkezésének megjelölése nélkül – kifogásolja azt is, hogy a kompenzációs listán szereplő jelöltek személye nem ismert a választások előtt a választópolgárok számára; róluk csak a választás eredményének nyilvánosságra hozatala után lehet információt kapni. Az indítványban foglaltakkal ellentétben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Ve. 38. § (1) b) pontja és 53. § (2) bekezdése alapján az illetékes választási iroda a jelöltek és a jelölő szervezetek nevét köteles közzétenni, tehát a választópolgárok a választás napja előtt megismerhetik a kompenzációs listán szereplő jelöltek nevét. Ennek alapján az Alkotmánybíróság az indítvány ezen részét is elutasította.
Budapest, 2001. február 12.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
|
|
Dr. Bagi István s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
|
|
Dr. Czúcz Ottó s. k., |
Dr. Erdei Árpád s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Harmathy Attila s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kukorelli István s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
Dr. Tersztyánszkyné |
Dr. Strausz János s. k., |
dr. Vasadi Éva s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás