531/B/1999. AB határozat
531/B/1999. AB határozat*
2001.06.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 20. § b) pontja, 23. § b) pontja, valamint 25. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozók szerint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 20. § b) pontja, 23. § b) pontja, valamint 25. § (1) bekezdése sérti az Alkotmány 70/A. §-át. Álláspontjuk szerint alkotmányellenes megkülönböztetést eredményez, hogy míg a levelező tagozatos hallgatók kizárólag a lakóhely és az oktatási intézmény közötti utazásokra, addig a nappali és esti tagozatos tanulók bármely utazásra kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosultak.
Az Alkotmánybíróság a határozatának meghozatala előtt kikérte az oktatási miniszter véleményét.
II.
Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”
A Rendeletnek az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„6. § (1) Korlátlan számú utazáshoz 67,5%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:
(...)
b) az oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulója, hallgatója, bármely utazásához, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik;
(...)
f) az oktatási intézmények levelező tagozatos tanulója, hallgatója, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik, lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) oktatási intézménybe járásra, illetőleg gyakorlati oktatásra való utazásra a lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye között. Az utazási viszonylat megállapítására a diákigazolvány szolgál. Ha a jogosultság viszonylata az oktatás helyének ideiglenes változása miatt a diákigazolványból nem állapítható meg, azt a tanuló, hallgató az oktatási intézmény az ideiglenes változás időtartamára érvényes, az oktatási intézményben kiadott külön igazolással pótolhatja;”
„13. § (1) Korlátlan számú utazásra érvényes, 67,5%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosultak a 6. § (1) bekezdésének a)–e) és g) pontjában felsorolt személyek az ott, valamint a 6. § (2)–(6) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerint.”
„20. § Korlátlan számú utazásra érvényes, 50%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:
(...)
b) az oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulója, hallgatója bármely utazásához, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik;
(...)
c) az oktatási intézmények levelező tagozatos tanulója, hallgatója, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik, lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) oktatási intézménybe járásra, illetőleg gyakorlati oktatásra való utazásra a lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye között. Az utazási viszonylat megállapítására a diákigazolvány szolgál. Ha a jogosultság viszonylata az oktatás helyének ideiglenes változása miatt a diákigazolványból nem állapítható meg, azt a tanuló, hallgató az oktatási intézmény az ideiglenes változás időtartamára érvényes, az oktatási intézményben kiadott külön igazolással pótolhatja;”
„23. § Korlátlan számú utazásra érvényes, 50%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:
(...)
b) az oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulója, hallgatója bármely utazásához, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik;
(...)
c) az oktatási intézmények levelező tagozatos tanulója, hallgatója, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik, lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) oktatási intézménybe járásra, illetőleg gyakorlati oktatásra való utazásra a lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye között. Az utazási viszonylat megállapítására a diákigazolvány szolgál. Ha a jogosultság viszonylata az oktatás helyének ideiglenes változása miatt a diákigazolványból nem állapítható meg, azt a tanuló, hallgató az oktatási intézmény az ideiglenes változás időtartamára érvényes, az oktatási intézményben kiadott külön igazolással pótolhatja;”
„25. § (1) Korlátlan számú utazásra érvényes, 67,5%-os kedvezményű tanulóbérlet igénybevételére jogosult:
a) az oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulója, hallgatója bármely település helyi vonalán, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik;
b) a 18. életéve betöltéséig az a munkanélküli, aki a Munkaerőpiaci Alapból támogatott képzésben vesz részt.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványban foglaltakkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság vizsgálata a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos követelményére terjedt ki. Az Alkotmánybíróság több ízben értelmezte az Alkotmány 70/A. §-a szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ennek során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nemcsak az emberi, illetve állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom – amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot – kiterjed az egész jogrendszerre (másodlagos alapjogi teszt). Ez azt jelenti, hogy a nem alapjogokat érintő, bármely más szempont szerinti megkülönböztetés is alkotmányellenes, ha az az emberi méltósághoz való jog sérelmével jár. A megkülönböztetés – az Alkotmánybíróság által alkalmazott ismérvek szerint – akkor sérti az emberi méltósághoz való jogot, ha „önkényes”, azaz „indokolatlan” vagyis nincs ésszerű oka. Az ilyen esetben ugyanis bizonyosan nem kezelték az érintetteket egyenlő méltóságú személyként, s nem értékelték mindegyikük szempontjait hasonló figyelemmel és méltányossággal. Következésképpen valamely alapjognak nem minősülő jog vagy helyzet tekintetében alkotmányellenes a megkülönböztetés, ha az önkényes. (857/B/1994. AB határozat, ABH 1995. 716., 717.)
Az Alkotmánybíróság az egyenlő méltóságú személyként való kezeléssel kapcsolatban azt is megállapította, hogy „a kedvezményezettek homogén csoportján belül nem lehet különbséget tenni faj, szín, nem stb. alapján, azaz a kedvezményből ilyen alapon nem lehet senkit sem kizárni” [39/1992. (VII. 16.) AB határozat, ABH 1992. 235., 237.]. Tehát a jogalkotó a kedvezményekre való jogosultság meghatározásakor nem tehet a kedvezményezettek homogén csoportján belül önkényes megkülönböztetéseket.
Az utazási kedvezményekre való jogosultság nem alapjog, hanem az állam által biztosított juttatás. Így az utazási kedvezményekre való jogosultság szerinti megkülönböztetés csak akkor tekinthető alkotmányellenesnek, ha a megkülönböztetés önkényes. A tanulók utazási kedvezményei tekintetében alkalmazott megkülönböztetés azonban nem indokolatlan. Az oktatási miniszter tájékoztatása szerint a tanulók utazási kedvezményben részesítésének célja az iskolába járás, a tanulás megkönnyítése. A nappali és esti tagozatos tanulóknak az iskolába járáshoz napi rendszerességgel kell igénybe venniük a közforgalmú személyszállítási eszközöket. Ugyanakkor a levelező tagozatosoknak havonta csak néhány napi iskolai foglalkozásuk van. Tehát nem indokolt, hogy a levelező tagozatosok olyan kiterjedt mértékű kedvezményekre legyenek jogosultak a tanulásuk megkönnyítése céljából, mint a nappali és esti tagozatos tanulók. A kedvezményezettek ugyanis nem alkotnak alkotmányjogilag homogén csoportot a szabályozás szempontjából.
Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az utazási kedvezmények meghatározása a Kormány feladata. Nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állam az oktatásban részt vevők utazási kedvezményeit átalakítsa, kedvezményeket adjon vagy vonjon el. Erre az alkotmányjog eszközeivel azonban nem kényszeríthető.
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezések nem sértik az Alkotmány 70/A. §-át, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. július 2.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás