565/H/1999. AB határozat
565/H/1999. AB határozat*
2001.06.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások alkotmányellenességének és törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Balatonöszöd Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/1998. (IV. 28.) rendelete 2. § (5) bekezdéséhez kapcsolódó 3. számú melléklet 3. pontja törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti, valamint ugyanezen jogszabály 7. § (3) bekezdés „vagy a képviselő-testület által kijelölt képviselő képviseli” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében törvényességi észrevételt tett Balatonöszöd Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/1998. (IV. 28.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (5) bekezdéséhez kapcsolódó 3. számú melléklet 3. pontja felülvizsgálatára.
A hivatalvezető – minthogy Balatonöszöd Önkormányzat Képviselő-testülete a törvényességi észrevételt elutasította – az Ör. 2. § (5) bekezdéséhez kapcsolódó 3. számú melléklet 3. pontja megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó 2001. június 18-án kelt beadványával azonban az indítványt visszavonta, kérte az eljárás megszüntetését. Bejelentette, hogy a képviselő-testület az 1/2001. (I. 11.) számú rendeletével az Ör. jogszabálysértő mellékleti részét megsemmisítette, a törvénysértő állapotot megszüntette.
Az Alkotmánybíróság – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 20. §-a szerint – az arra jogosult indítványa alapján jár el. Az indítvány visszavonására tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 2. § (5) bekezdéséhez kapcsolódó eljárást megszüntette.
II.
1. Egy másik indítványozó – kérve a saját, és a közigazgatási hivatalvezető indítványának egyesítés után egy eljárásban történő elbírálását, amelynek az Alkotmánybíróság eleget tett – az Ör. 7. § (3) bekezdése azon szövegrésze alkotmányellenességének megsemmisítését kezdeményezte, amely szerint a gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester „vagy a képviselő-testület által kijelölt képviselő képviseli.” Álláspontja szerint a módosított előírás alkotmányellenes, mivel magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ezért az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik.
Az indítványozó utal arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (1) bekezdésének 3. mondata kogens rendelkezésként fogalmazza meg azt, hogy a képviselő-testületet a polgármester képviseli, e szabályozástól a képviselő-testület nem térhet el. Hivatkozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 219. § (2) bekezdésére, valamint a 222. és 223. §-aira, amelyek szerint polgármester képviseleti jogkörét más személy eseti vagy általános meghatalmazása révén is elláthatja. Úgy véli: a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint a centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 139. § (1) bekezdése d) pontjából, amely szerint a polgármester gazdálkodási feladata- és hatásköre, hogy a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, arra más személyt is felhatalmazhat, az következik, hogy a képviselet joga a polgármestert, nem pedig a képviselő-testületet illeti meg; a polgármester önálló képviseleti feladatkörét a képviselő-testület önkormányzati rendelettel nem korlátozhatja. Az indítványozó kérte az Ör. 7. § (3) bekezdése kifogásolt részének megsemmisítését.
2. Az 1. pontban jelzett indítvány kapcsán vizsgált jogszabályok a következők:
2.1. Alkotmány
„44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül;
b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
c)–h)...”
„44/B. § (1) A helyi képviselő-testület elnöke a polgármester....”
2.2. Ötv.:
„9. § (1)Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illeti meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.”
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
„19. § (2) A települési képviselő:
a)–c)...
d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
e)–f)...”
2.3. Hvt.:
„139. § (1) A polgármester gazdálkodási feladata és hatásköre:
a)–c)...;
d) a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat;
e)–f)....”
2.4. Ör.:
„7. § (3) A gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester vagy a képviselő-testület által kijelölt képviselő képviseli.”
3. Az indítvány nem megalapozott.
3.1. Az Ötv. 9. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, a képviselő-testületet pedig a polgármester képviseli. A polgármester jogállását az Alkotmány 44/B. § (1) bekezdése alapozza meg, amikor kimondja, hogy a helyi képviselő-testület elnöke a polgármester.
Az Alkotmánybíróság a 961/B/1993. AB határozatában rámutatott a következőkre: „Az Ötv. 9. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint 'a képviselő-testületet a polgármester képviseli' a polgármestert egyaránt felruházza az önkormányzat polgári jogi és közjogi képviseletének jogával. A kétféle képviseleti jog a közös vonások mellett természetesen több tekintetben különbözik egymástól. Mindkét képviselet lényeges közös vonása az Ötv. 9. § (2) bekezdésének abból a megállapításából ered, amelyből kitűnik, hogy a polgármester a képviselő-testület egyik szerve. A polgármester tehát mint egyszemélyes önkormányzati szerv törvényi előírás alapján jogosult képviselni az önkormányzati jogok elsődleges letéteményesét, a több választott tagból álló, tehát kollegiális jellegű képviselő-testületet.” (ABH 1994. 623., 625.)
A polgármester jogi képviselői minőségének jellege összhangban áll a Ptk. egyes rendelkezéseivel. A Ptk. 222. §-a kimondja, hogy a képviseleti jog törvényen is alapulhat. A Ptk. 29. § (2) bekezdése pedig előírja, hogy a jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban meg kell állapítani a jogi személy képviselőjét. Ezeknek a törvényi követelményeknek felel meg az Ötv. 9. § (1) bekezdésének az a mondata, amely a polgármestert jelöli meg a képviselő-testület képviselőjeként.
3.2. Nem mond ellent ennek a szabályozásnak, sőt azzal összhangban azt kiegészíti az Ötv. egy másik rendelkezése. Az Ötv. 19. § (2) bekezdés b) pontja szerint a települési képviselők megbízás alapján képviselhetik a képviselő-testületet. A polgármester számára az Ötv.-ben biztosított általános jellegű képviselői jog – amint erre a 961/B/1993. AB határozat szintén rámutat – nem korlátozza és nem zárja ki a települési képviselő jogát a képviselethez. Ez utóbbi nem általános, hanem kifejezetten megbízáshoz kötött képviseletet jelent. Amíg a polgármester esetében a képviselet a törvény előírásán alapul, és ahhoz nem szükséges további megbízás, addig a képviselő-testület tagja az Ötv. előírása alapján csak megbízás alapján járhat el. (ABH 1994. 623., 630–631.) A képviselő-testület tagja részére a képviseletre irányuló megbízást nem a polgármester, hanem a képviselő-testület adja. A képviselő-testület a megbízásban meghatározza a megbízás tartalmát és terjedelmét. Mindez következik az Ötv. 9. § (1) bekezdésének azon rendelkezéséből, mely szerint önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
A fentiekben hivatkozott alkotmánybírósági határozat megállapította azt is: „hogy ha a képviselendő önkormányzati ügyben a képviselő-testület döntött, a polgármester a képviselő-testület képviseletében köteles figyelembe venni a képviselő-testület döntését. Amint ez az Ötv. 19. § (1) bekezdésének d) pontjából kitűnik, a polgármester vázolt polgári jogi és közjogi képviseleti joga azt sem zárja ki, hogy a települési képviselő megbízás alapján képviselje a képviselő-testületet.” (ABH 1994. 623., 627.)
3.3. Az Ör. 7. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a gazdasági társaságban az önkormányzatok a polgármester vagy a képviselő-testület által kijelölt képviselő képviseli. Ez az előírás arra utal, hogy amikor az önkormányzat gazdasági társaságba beviszi vagyonrészét, akkor a képviselő-testület jogosult a tulajdonost megillető képviseletről gondoskodni. Ez történhet úgy, hogy a polgármester látja el a képviseletet vagy pedig a képviselő-testület által kijelölt képviselő számára ad megbízást a képviselő-testület arra, hogy tulajdonosként képviselje a testületet a gazdasági társaságban.
Az Ötv. 80. § (1) bekezdésének második mondata külön rendelkezést tartalmaz arra, hogy a tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A tulajdonosi jogokat abban az esetben is a képviselő-testület gyakorolja, ha eseti megbízást ad az Ör. kifogásolt előírása szerint a kijelölt képviselő számára a képviseletre. Ez esetben a kijelölt képviselő tolmácsolja a képviselő-testület akaratát, mintegy megjeleníti azt a gazdasági társaság szerveiben. A kijelölt képviselő a képviselő-testület megbízása szerinti tartalommal és terjedelemmel végez képviseleti munkát. A képviselő tevékenysége tehát nem jelentheti a képviselő-testületet, mint tulajdonost megillető jogok gyakorlásának korlátozását, de ugyanígy a képviselő-testület eseti megbízásán alapuló képviselet sem eredményezi a polgármester általános képviseleti jogának korlátozását.
3.4. A kifejtettek szerint a képviselő-testület jogszerűen rendelkezett a tulajdonost megillető képviseleti jog gyakorlásának módjáról. Téves az indítványozónak a Hvt. 139. § (1) bekezdés d) pontjára alapított érvelése is, mert az Ör. 7. § (3) bekezdése nem gazdálkodási feladatok egyes elemei ellátásának jogosultja személyéről, hanem a tulajdonosi jog gyakorlójának a képviseletéről rendelkezik, a gazdasági társaságban való képviseletre szűkítve a képviselő-testület kijelölésén alapuló eseti megbízás lehetőségét.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 7. § (3) bekezdésének az a szövegrésze, amely szerint a gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester „vagy a képviselő-testület által kijelölt képviselő képviseli”, nem ütközik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. július 2.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás