GK BH 1999/324
GK BH 1999/324
1999.07.01.
I. A lakossági folyószámla-szerződésekre a bankszámlaszerződésekre, illetőleg a takarékbetét-szerződésekre irányadó szabályok megfelelően alkalmazandók [Ptk. 529. § (1) és (3) bek., 535. § (2) bek.].
II. Ha a lakossági folyószámla-szerződést a folyószámla gondnokság alá helyezett tulajdonosa kizárólag a saját nyugdíjával való szabad rendelkezése érdekében a törvényes képviselőjének jóváhagyása nélkül köti meg, ez a folyószámla-szerződés érvényességét nem érinti [Ptk. 13. § (2)-(3) bek., 14. § (2) bek. b) és c) pont, 215. § (3) bek., 237. § (1) bek.; Pp. 309. § (3) bek., 312. § (2) bek.].
Az irányadó tényállás szerint az alperes 1995. április 24-én cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt lakossági folyószámla-szerződést kötött a felperessel. A nyugdíjának átutalása erre a folyószámlára történt. Az alperes folyószámlája fedezethiány miatt 1000-5000 Ft-os tételekben összesen 25 952 Ft-os tartozást mutatott, a felperes ennek a rendezését kérte, majd a felhívás eredménytelensége miatt 1996. január hó 1. napjával az alperessel kötött szerződést felmondta.
Az elsőfokú városi bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítéletével az alperes cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését megszüntette, az erről szóló hirdetményt a bíróság 1996. február 2-án függesztette ki.
A fizetési meghagyással indult, majd az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes 25 952 Ft tőke, ennek 1996. január 1-jétől a kifizetés napjáig járó évi 20% késedelmi kamata és a perköltségek megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a keresetet összegszerűségében nem vitatta. A jogalapját tekintve előadta, hogy a szerződés megkötésekor cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt állt, ezért a szerződés a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül érvényesen nem jött létre, ezáltal őt mint korlátozottan cselekvőképes személyt az általa fedezetlenül felvett összeg visszafizetésére nem lehet kötelezni.
A perben első fokon eljárt városi bíróság 1997. április 7-én kelt ítéletében az alperest a kereset szerint marasztalta, és kötelezte 3200 Ft első fokú perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a perbeli szerződés olyan, a Ptk. 14. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződésnek tekinthető, amelyet a korlátozottan cselekvőképes alperes a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is megköthetett. Az alperes a saját nyugdíjával - a keresetével egy tekintet alá eső jövedelmével - kívánt szabadon rendelkezni, nyilvánvaló tehát, hogy az alperes ezzel a mindennapi élet szokásos szükségleteit fedezte. A fedezet nélkül 1000-5000 Ft-os tételekben felvett összegek nagyságrendjüket tekintve ugyancsak a mindennapi élet szokásos szükségleteinek a kielégítését szolgálták. A szerződést ezért akkor sem lehet érvénytelennek tekinteni, ha annak megkötésében az alperes törvényes képviselője nem vett részt, ezért az alperes a Ptk. 277. §-ának (1) bekezdése szerint köteles a fedezet nélkül felvett összeget a felperesnek kamataival és a perköltségekkel együtt megfizetni. Bizonyítottság hiányában nem fogadta el az alperes előadását, amely szerint az OTP ügyintézőjét a szerződés megkötésekor a gondnokság alá helyezéséről tájékoztatta.
A megyei bíróság az 1997. október 28-án kelt, az alperes fellebbezése folytán hozott másodfokú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, annak jogi indokolását csak annyiban helyesbítette, hogy a marasztalás jogcímét megszűnt szerződésből eredő elszámolásban jelölte meg.
A jogerős másodfokú ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben elsősorban a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodsorban mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmében is arra hivatkozott, hogy a perbeli lakossági folyószámla-szerződést a cselekvőképességét korlátozó gondnokság hatálya alatt kötötte, amelyhez a Ptk. 14. §-a szerint törvényes képviselőjének közreműködése vagy utólagos jóváhagyása volt szükséges. Tekintve, hogy a törvényes képviselője a szerződés megkötésében nem vett részt és azt utólag sem hagyta jóvá, az érvényesen nem jött létre. Vitatta, hogy a perbeli szerződés a Ptk. 14. §-a (2) bekezdésének b) pontjában írt kisebb jelentőségű szerződések körébe tartozna, és hogy a saját vagyoni helyzetét figyelembe véve a felperessel kötött szerződés csekély jelentőségűnek tekinthető. Továbbra is állította, hogy a szerződés megkötésekor a felperes ügyintézőjét a gondnokság alá helyezéséről tájékoztatta, ennek azonban a felperes a szerződés megkötésekor nem tulajdonított jogi relevanciát.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény eltérő rendelkezése hiányában jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A Legfelsőbb Bíróság nem találta jogsértőnek a megyei bíróság jogerős ítéletét. Tény, hogy az alperes a perbeli lakossági folyószámla-szerződésnek nevezett, lényegében azonban a Ptk. 529. §-ának (1) bekezdése és 535. §-ának (2) bekezdése szerinti bankszámla szerződést kötöttek, mégpedig azt a Ptk. 13. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint a Pp. 312. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó, a Pp. 309. §-ának (3) bekezdése értelmében cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt kötötték meg. A folyószámla-szerződés megkötésére - az alperes előadása szerint - kizárólag azért került sor, hogy az alperes a saját nyugdíjával szabadon rendelkezhessen, ahhoz más személy semmilyen címen ne férhessen hozzá.
A gondnokoltat megillető nyugdíj a munkával szerzett keresményével esik egy tekintet alá, amivel a korlátozottan cselekvőképes személy a Ptk. 14. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül maga rendelkezhet és annak erejéig kötelezettségeket is vállalhat. Ehhez képest az alperes a cselekvőképességét korlátozó gondnokság hatálya alatt megköthette törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is a perbeli folyószámla-szerződést. E szerződés szerint a felperes a folyószámlára befizetéseket és átutalásokat fogad el, és a folyószámla-tulajdonos megbízása alapján arról kifizetéseket és átutalásokat teljesít, valamint a folyószámlán elhelyezett összeg után kamatot fizet. Az alperes arra kötelezte magát, hogy a megbízásoknak megfelelő fedezetet a folyószámlán tartja. Az alperes tehát a nyugdíjával akként rendelkezett, hogy azt a folyószámlán helyezte el, és azután kamatot szedett, illetve a nyugdíj feletti rendelkezési jogát a felperes mint megbízott közreműködésével gyakorolta.
A folyószámla-szerződés lényegéhez tartozik, hogy a felperes az egyes megbízások teljesítésével nem esetről esetre számol el, hanem azokat a folyószámlára vezeti, és a havi forgalomról számlakivonatot küld, ezekből állapítható meg, hogy a folyószámla tartozik vagy követel egyenleget mutat-e. A folyószámla-szerződés érvényessége szempontjából annak nincsen jelentősége, hogy az egyenleg miként alakul [Ptk. 529. § (3) bek.].
A szerződés a felperes részéről történő felmondással szűnt meg, ami a Ptk. 319. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint elszámolási kötelezettséget von maga után. Az elszámolás eredményeként köteles a megbízó kiadni mindazt, amihez ellenérték nélkül jutott. Nem sértett ezért jogszabályt a másodfokon eljáró bíróság, amikor a szerződést érvényesnek tekintette, és annak megszűnése folytán az elszámolás eredményeként kötelezte az alperest a számláról fedezet nélkül felvett 25 952 Ft és kamatai megfizetésére.
A teljesség kedvéért csupán rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy amennyiben a lakossági folyószámla-szerződés az alperes törvényes képviselőjének jóváhagyása hiányában érvénytelen lenne, ez nem befolyásolná az alperes fizetési kötelezettségét. A Ptk. 215. §-ának (3) bekezdése szerint beleegyezés vagy jóváhagyás hiányában az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése értelmében az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapotokat kell helyreállítani, illetőleg amennyiben erre nincs mód - a (2) bekezdés szerint -, a felek között az elszámolást kell elvégezni, ennek keretében pedig rendelkezni kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. Az alperes tehát a szerződés érvénytelensége esetében sem tarthatná meg azt a 25 952 Ft-ot, amihez ellenszolgáltatás nélkül jutott. A szerződés érvényessége vagy érvénytelensége kérdésének csupán a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja és annak mértéke tekintetében lehetne jelentősége.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, a jogerős másodfokú ítéletet - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint - hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. I. 30.031/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás