KK BH 1999/337
KK BH 1999/337
1999.07.01.
Közös listát állító jelölt szervezetek a kiesett képviselő helyét csak közös akarattal tölthetik be [1997. évi C. tv. 77. § (1) bek., 78. § (2) bek., 79. § és 115. § (2) bek.; 1990. évi LXIV. tv. 26. § (1) bek. és 53. § (3) bek.].
Az 1998. évi B. megyei önkormányzati választásokra két párt által állított közös listáról bejutó képviselők egyike lemondott képviselői megbízatásáról. A jelölő pártok a leendő képviselő személyéről nem tudtak megegyezni. A kérelmező párt szerint az önkormányzat pártösszetétele megváltozna, ha a megegyezés hiánya következtében a listán a korábban megválasztott képviselőket követően feltüntetett, a másik párthoz tartozó személy kapna mandátumot. Ezért saját pártjának jelöltje részére kérte a mandátum átadását.
A megyei területi választási bizottság az 1/1999. (IV. 1.) TVB számú határozattal a jelölő szervezetek egybehangzó kérelmének hiányára tekintettel a kérelmező által állított jelölt - a megyei önkormányzatba történő - delegálását elutasította.
A másodfokon eljárt kérelmezett az elsőfokú határozat ellen benyújtott kifogást elutasította. Döntését arra alapította, hogy a közös listát állító szervezetek a választás szempontjából egy jelölő szervezetnek számítanak, ezért bármilyen nyilatkozatot a jelölő szervezetek képviselői közösen vagy külön-külön ugyan, de egybehangzóan tehetnének csak meg. Jelölt bejelentéséről is csak ilyen módon lehet joghatályos nyilatkozatot tenni, ami nem történt meg. Megállapodás hiányában a törvény erejénél fogva lép a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt.
A döntés ellen előterjesztett kifogásában a kérelmező arra hivatkozott, hogy a listáról négy képviselőt bejuttató pártja alappal ragaszkodik a választók akaratából kialakult létszámhoz. Kifogásában az Országos Választási Bizottság döntését azért is támadta, mert a döntésben megnyilvánuló formális jogalkalmazás az állampolgároknak az alkotmányban biztosított képviselői választási szabadságát korlátozza.
A kifogás alaptalan.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 26. §-ának (1) bekezdése értelmében a közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelölő szervezetnek minősülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölő szervezetnek számítanak. Az idézett rendelkezésből egyértelműen következik, hogy az egy jelölő szervezet nyilatkozatot is csak egyet tehet.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 115. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a megüresedéstől számított 30 napon belül jelentheti be az új jelöltet az illetékes választási bizottsághoz. Azt a tényt a kérelmező sem vitatja, hogy a jelölő szervezet új jelöltet az illetékes választási bizottsághoz nem jelentett be.
Az Övjt. 53. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép. A kérelmező által bejelentett személy nem azonos a közös listán soron következő személlyel.
A fenti indokok alapján helyesen döntöttek a választási szervek, amikor a jelölő szervezetet alkotó pártoknak csak egyikétől származó kérelmet nem tekintették a jelölő szervezet bejelentéséneke, és erre az értelmezésre figyelemmel a nem a listán soron következő személy mandátumának a kiadását elutasították.
A kérelmező kifogásában törvénysértésre nem hivatkozott. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a formális jogalkalmazással kapcsolatos kérelmezői érvelés azért alaptalan, mert a határozatok meghozatala során nem ez a szemlélet érvényesült. A választási szervek döntésében éppen a törvénynek a kérelmező által sem vitatott értelmezésén alapuló érvényesülése jelent meg. A választók alkotmányos jogai sem sérültek, mert a listás választással kapcsolatos szabályok a törvény kihirdetése folytán előttük is ismertek voltak. A vitatott döntés is ezeknek a szabályoknak megfelelően született.
A Ve. 77. §-ának (1), 78. §-ának (2) bekezdésében és 79. §-ában foglaltak helyes értelmezésével csak törvénysértés esetén adhat helyt a választási bizottság, illetőleg a bíróság a kifogásnak.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Ve. 80. §-ának (4) bekezdése alapján - mint alaptalant - elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kvk. II. 27.750/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás