• Tartalom
Oldalmenü

34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet

a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól1

2018.01.01.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 100. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:2

I.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. § E rendelet alkalmazásában

1. büntetőeljárásban résztvevő: a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekeltek, a sértett és az egyéb érdekeltek képviselői, a tanú, a szakértő, szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú;

2. hatóság tagja3: nyomozó hatóság nyomozó szervének tagja, az ügyész, a bíró, a bíróságnál, ügyészségnél szolgálatot teljesítő igazságügyi, illetve ügyészségi alkalmazott, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet tagjai, akinek a tevékenysége – a közhatalmi funkció gyakorlása körében – a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik;

3.4 nyomozó szerv: a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség nyomozást folytató szerve;

4.5 személyi védelem: a rendőrségnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek és nyomozóhatósági szerveinek, a honvédségnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnek az e rendeletben foglaltak szerint folytatott intézkedése;

5. fenyegetett helyzetben lévő személy6: az a személy, akinek – a büntetőeljárásban való részvétele, illetve a büntetőeljárás során jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett elkövetett vagy kilátásba helyezett személy elleni erőszakos avagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt – a személyi védelme indokoltnak látszik, valamint – a rendeletben meghatározott esetekben – a büntetőeljárás résztvevőjére, valamint a hatóság tagjára tekintettel az a személy is, akivel szemben ilyen bűncselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen bűncselekményt követnek el és védelme ugyancsak indokoltnak látszik;

6. a hatóság fenyegetett helyzetben lévő tagja7: a hatóság azon tagja, akinek – a büntetőeljárásban gyakorolt hivatali tevékenysége miatt vagy a hivatali tevékenysége jogszerű gyakorlásának akadályozása, illetve meghiúsítása végett elkövetett vagy kilátásba helyezett személy elleni erőszakos avagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt – a személyi védelme indokoltnak látszik;

7. érintett:8 a személyi védelem alatt álló személy;

8. Védelmi Program9: a büntetőeljárásban részt vevő tanú, sértett, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más személy védelmének a személyi védelem keretében nem biztosítható a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Tvdt.) meghatározott, szervezett formája;

9. Tanúvédelmi Szolgálat: a Tvdt. alapján a rendőrségen belül a Védelmi Program ellátására létrehozott szervezeti egység.

2. § (1)10 Személyi védelemben részesíthető:

a) a büntetőeljárásban résztvevő;

b) a hatóság tagja;

c) az a)–b) pontban felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy.

(2) A személyi védelem a büntetőeljárás tartama alatt, illetve a büntetőeljárás befejezését követően alkalmazható.

3. § A személyi védelemmel kapcsolatos nyilatkozatokat írásba kell foglalni.

II.

A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐK SZEMÉLYI VÉDELMÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A személyi védelem kezdeményezése

4. §11 (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, illetve – a személyükre tekintettel – a c) pontban felsoroltak személyi védelmének elrendelését a büntetőeljárás tartama alatt, illetve azt követően az a nyomozó szerv, ügyész vagy bíróság kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik vagy folyt.

(2) A büntetés-végrehajtási intézetben vagy katonai fogdában fogvatartott esetében a személyi védelem elrendelését a büntetés-végrehajtási intézet vagy katonai fogda parancsnoka, az ügyész, illetve a büntetés-végrehajtási bíró, illetve a javítóintézetben fogvatartott érintett esetében a javítóintézet igazgatója is kezdeményezheti.

(3) A személyi védelem a fenyegetett helyzetben lévő személy kérelmére vagy hivatalból kezdeményezhető. A fenyegetett helyzetben lévő személy a személyi védelem iránti kérelmet a büntetőeljárás alatt a védelem kezdeményezésére jogosultnál, a büntetőeljárás befejezése után a személyi védelem elrendelésére jogosultnál terjesztheti elő. A személyi védelem hivatalból akkor kezdeményezhető, ha az érintett – a személyi védelem körében – a személyes adatai kezeléséhez hozzájárul.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a személyi védelem elrendelésére jogosultat tájékoztatja a személyi védelem kezdeményezésére okot adó körülményekről és a személyi védelem elrendelésének indokoltságáról.

(5) A Tanúvédelmi Szolgálat vezetője kezdeményezheti az olyan érintett személyi védelmét, akivel szemben a Védelmi Program hatálya megszűnik, de a személyi védelem feltételei még fennállnak.

A személyi védelem elrendelése

5. § (1) A büntetőeljárás tartama alatt, illetve azt követően a személyi védelemről annak a szervnek a vezetője határoz, amelynek nyomozó szerve előtt a nyomozás folyik, vagy folyt.

(2) A büntetőeljárásban résztvevő személyi védelmét a reá tekintettel más személyt érintő védelem esetén kezdeményezni kell.

(3)12 A Tvdt. 15. § (1) bekezdése alkalmazásában, valamint a Védelmi Program hatálya alatt álló érintett esetében a személyi védelmet a Tanúvédelmi Szolgálat vezetője rendeli el.

6. §13 (1) A személyi védelem elrendelésére irányuló eljárásban a fenyegetett helyzetben lévő személy személyesen vesz részt.

(2)14 Ha a 4. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott jogosult a személyi védelmet kiskorú, bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú vagy cselekvőképtelen személy érdekében kezdeményezi, a személyi védelem elrendelésére a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok) egyetértésével kerülhet sor.

(3)15 Ha a személyi védelemre a törvényes képviselő cselekménye szolgáltatott okot vagy a törvényes képviselő és a fenyegetett helyzetben lévő személy között érdekellentét áll fenn, a személyi védelem elrendeléséhez a fenyegetett helyzetben lévő személy másik törvényes képviselőjének egyetértését kell beszerezni. Ha a fenyegetett helyzetben lévő személynek nincs másik törvényes képviselője vagy a másik törvényes képviselő és a fenyegetett helyzetben lévő személy között is érdekellentét áll fenn, a személyi védelem elrendeléséhez a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala által kirendelt eseti gondnok egyetértő nyilatkozatát kell beszerezni.

(4) A büntetőeljárás tartama alatt személyi védelmet csak akkor lehet elrendelni, illetve fenntartani, ha azt az arra jogosult szerv kezdeményezte. A személyi védelem elrendeléséhez a fenyegetett helyzetben lévő személy hozzájárulása szükséges.

(5) A személyi védelmet kezdeményezőt a védelem elrendeléséről értesíteni kell.

A személyi védelem feltételei

7. § (1)16 A fenyegetett helyzetben lévő személy személyi védelme a büntetőeljárás tartama alatt különösen akkor rendelhető el, ha a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve a büntetőeljárás jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el.

(2)17 A büntetőeljárás befejezése után a fenyegetett helyzetben lévő személy védelme akkor rendelhető el, ha az ellene elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény vagy a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban való részvételével hozható összefüggésbe.

(3) A büntetőeljárásban korábban résztvevő személyi védelme a reá tekintettel más személyt érintő védelem esetén is elrendelhető, feltéve, ha ahhoz hozzájárult.

8. § (1) A büntetőeljárás tartama alatt az abban résztvevő személyére tekintettel más személy védelme különösen akkor rendelhető el, ha a 7. § (1) bekezdésében írt célból ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el.

(2)18 A büntetőeljárás befejezése után a fenyegetett helyzetben lévő személy személyi védelme akkor rendelhető el, ha az ellene elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény vagy a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban résztvevő személyével függ össze.

A határozat, a jogorvoslat

9. § (1)19 A személyi védelem elrendelésére jogosult a személyi védelem iránti kezdeményezés elutasításáról, a személyi védelem elrendeléséről és a személyi védelem megszüntetéséről az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti határozattal (a továbbiakban: határozat) dönt.

(2) A határozatot a személyi védelem iránti kérelem előterjesztésétől, illetve – a hivatalból indult eljárás esetén – a kezdeményezéstől számított három munkanapon belül kell meghozni.

(3)20 A Tvdt. 16. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben a személyi védelem elrendeléséről nem kell határozatot hozni.

(4)21 A Tvdt. 15. § (1) bekezdése alapján elrendelt személyi védelemről a Szolgálat 24 órán belül határozatot hoz, azonban a személyi védelem alkalmazását haladéktalanul meg kell kezdeni.

10. §22 A határozattal szemben a fenyegetett helyzetben lévő személy indíthat közigazgatási pert.

A személyi védelem ellátása

11. § (1) A személyi védelmet – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az azt elrendelő szerv a reá irányadó jogszabályok keretei között látja el (a továbbiakban: személyi védelmet ellátó).

(2) Különösen indokolt esetben a személyi védelmet ellátó a személyi védelem ellátására jogosult más szerv közreműködését is igénybe veheti.

(3)23 Az ügyészség által elrendelt személyi védelmet a rendőrség látja el.

(4)24 A büntetés-végrehajtási intézetben vagy katonai fogdában előzetes letartóztatottként fogva tartott, illetve az ott szabadságvesztés büntetését töltő érintett esetében a személyi védelmet a büntetés-végrehajtási szervezet, illetve a Magyar Honvédségnek a fogvatartást foganatosító katonai fogdát üzemeltető szerve látja el.

(5)25 A bíróság által javítóintézeti nevelésre ítélt, továbbá az előzetes letartóztatás végrehajtása céljából javítóintézetben elhelyezett fiatalkorú személyi védelmét a rendőrség látja el.

A személyi védelem módja

12. § (1)26 A személyi védelem az érintett élete, testi épsége, személyes szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása, megszakítása érdekében a magánlakásnak [Rtv. 69. § (6) bekezdés] vagy egyéb tartózkodási helyének védelmére, közlekedési útvonalának, illetve a büntetőeljárási és más hatósági cselekményeken való biztonságos részvételének biztosítására terjed ki.

(2) A személyi védelem különösen

a) rendszeres járőrszolgálattal,

b) technikai eszközzel,

c) folyamatos hírösszeköttetés megteremtésével,

d) védőruházat biztosításával,

e) őrszemélyzettel, illetve

f)27 – ha a személyi védelem más módja eredményre nem vezet – őrszemélyzettel biztosított, a személyi védelem elrendelésére vagy ellátására jogosult rendvédelmi szerv kezelésében lévő helyen látható el.

13. § (1) A személyi védelmet ellátó – a veszélyhelyzet fokát mérlegelve, az érintett, illetve a személyi védelem kezdeményezésére és elrendelésére jogosult véleményét is figyelembe véve – határozza meg a személyi védelem módját. A védelem módjai közül egyidejűleg több is alkalmazható.

(2) Az érintett biztonságát közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély esetét kivéve nem alkalmazható a személyi védelem olyan módja, amely ellen az érintett tiltakozik.

A személyi védelmet ellátó és az érintett jogai, kötelezettségei

14. § A személyi védelmet ellátó az érintett biztonságának megóvása érdekében részére ajánlásokat is tehet, amelyekben javasolhatja az érintett életmódjának, így különösen közlekedési útvonalainak, belföldi és külföldi utazásainak, egyéb magánprogramjainak megváltoztatását. Az ajánlás figyelmen kívül hagyása vagy az ajánlásban foglaltaktól való eltérés következményeire a személyi védelmet ellátó az érintettet írásban figyelmezteti.

15. § (1) A személyi védelmet ellátó az érintettet köteles tájékoztatni a tett, illetve tervezett intézkedésekről. Ha a személyi védelmet ellátó az érintett biztonságát fenyegető újabb körülményt észlel, számára további, a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásokat tesz.

(2) Az érintett tájékoztatása a halaszthatatlan intézkedések megtételét nem késleltetheti.

(3) Ha az érintett gyermek- vagy fiatalkorú, a személyi védelmet ellátó az érintetten kívül a törvényes képviselőt, illetve a gondozót is köteles értesíteni az (1) bekezdésben írt körülményekről.

16. § (1) Az érintett a személyi védelmet ellátót köteles haladéktalanul tájékoztatni a saját vagy a reá tekintettel más személy biztonságát érintő, a személyi védelem folytatása szempontjából lényeges körülményekről, továbbá arról, hogy a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásoktól eltért vagy el kíván térni.

(2) A személyi védelem kezdeményezésére és elrendelésére jogosult haladéktalanul tájékoztatja a személyi védelmet ellátót, ha az (1) bekezdésben meghatározott körülményekről szerez tudomást.

(3) Az érintett javaslatot tehet a védelem módjára.

A személyi védelem megszűnése

17. § (1) A személyi védelmet az a szerv szüntetheti meg, amely azt elrendelte.

(2) A személyi védelem fenntartásának indokoltságát az azt elrendelő szerv az elrendeléstől számított hat hónap elteltével felülvizsgálja.

(3) A személyi védelmet ellátó az érintettet fenyegető veszélyhelyzet fennállását – az érintett, illetve a személyi védelem kezdeményezésére, elrendelésére jogosult véleményét is figyelembe véve – folyamatosan értékeli, és ennek eredményeként tesz javaslatot a személyi védelem fenntartására vagy megszüntetésére.

18. §28 (1) A személyi védelmet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha

a) az elrendelés feltételei már nem állnak fenn;

b) az érintett a személyi védelemről írásban lemond;

c)29 – kiskorú, illetve bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú vagy cselekvőképtelen érintett esetében – a törvényes képviselő, a gondnok, illetve a gyám a személyi védelemről írásban lemond.

(2) A személyi védelem megszüntethető, ha

a) a védelmet kezdeményező ezt javasolja;

b) a védelem tartama alatt az érintett szándékos bűncselekményt követ el;

c) az érintett a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a védelem további fenntartását súlyosan veszélyeztető vagy azt lehetetlenné tevő módon önhibájából megszegi;

d) a tanú vagy terhelt nem tesz vallomást vagy korábbi vallomását visszavonja;

e) a szakértő, a szaktanácsadó a szakvélemény adását a személyi védelem elrendelésének alapjául szolgáló ügyben megalapozott indok nélkül megtagadta, vagy a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben hamis szakvélemény, felvilágosítás adása miatt vele szemben büntetőeljárás indult;

f) a tolmács a tolmácsolást a személyi védelem elrendelésének alapjául szolgáló ügyben megalapozott indok nélkül megtagadta, vagy hamisan fordított, s emiatt vele szemben büntetőeljárás indult.

(3) A tanú, a terhelt, a szakértő, illetve a szaktanácsadó védelmének a (2) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt okból történő megszüntetése esetén a személyükre tekintettel más személyt érintő személyi védelmet is meg kell szüntetni.

III.

A hatóság tagjának személyi védelmére vonatkozó szabályok

19. §30 A nyomozó szerv tagja, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet tagja esetén szolgálati elöljárója (vezetője), az ügyész esetében az ügyészség vezetője, a bíró esetében a bíróság elnöke intézkedik a személyi védelem ellátása iránt.

20. § (1) Nyomozó szerv tagjának személyi védelmét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az a szerv látja el, amellyel az érintett szolgálati viszonyban áll.

(2)31 Az ügyész, a bíró, valamint a bíróságnál, ügyészségnél szolgálatot teljesítő igazságügyi, illetve ügyészségi alkalmazottak személyi védelmét a rendőrség látja el.

21. § (1)32 A büntetőeljárás tartama alatt a hatóság fenyegetett helyzetben lévő tagjának személyi védelme különösen akkor rendelhető el, ha a büntetőeljárásban gyakorolt hivatali tevékenysége miatt vagy a hivatali tevékenysége jogszerű gyakorlásának akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el.

(2)33 A büntetőeljárás befejezése után a hatóság fenyegetett helyzetben lévő tagjának személyi védelme akkor rendelhető el, ha az ellene elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény vagy a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban gyakorolt hivatali tevékenységével hozható összefüggésbe.

(3) A hatóság tagjának személyi védelme a reá tekintettel más személyt érintő védelem esetén is elrendelhető, feltéve, ha ahhoz hozzájárult.

22. §34 (1) A büntetőeljárás tartama alatt a hatóság tagjának személyére tekintettel más személy védelme különösen akkor rendelhető el, ha a hatóság tagjának a büntetőeljárásban gyakorolt hivatali tevékenysége miatt, illetve a hivatali tevékenysége jogszerű gyakorlásának akadályozása vagy meghiúsulása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el.

(2) A büntetőeljárás befejezése után a hatóság tagjára tekintettel más személy védelme akkor rendelhető el, ha az ellene elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény vagy a fenyegetett helyzete a hatóság tagjának a büntetőeljárásban gyakorolt hivatali tevékenységével hozható összefüggésbe.

23. § A hatóság tagja, illetve a személyére tekintettel más személy védelmének módjára, a személyi védelmet ellátó és az érintett jogaira és kötelezettségeire, valamint a személyi védelem megszüntetésére a 11–18. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

24. § A 21. § (2), illetve a 22. § (2) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén a szolgálati viszony megszűnése után a hatóság volt tagja, illetve a személyére tekintettel más személy személyi védelmére a büntetőeljárásban résztvevőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

25. § A hatóság tagjának személyi védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben eljáró igazságügyi, illetőleg ügyészségi alkalmazottak esetében is.

IV.

Vegyes és záró rendelkezések

26. §35 (1) A személyi védelem költsége

a) a rendőrség által nyújtott személyi védelemmel összefüggésben rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének,

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei által nyújtott személyi védelemmel összefüggésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési fejezetének,

c) a büntetés-végrehajtási szervezet által nyújtott személyi védelemmel összefüggésben a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének

működési költségvetését terheli.

(2) A személyi védelem végrehajtására, illetve a személyi védelem elrendelésére, fenntartására, megszüntetésére, elrendelésére jogosultak együttműködésének részletes szabályait a rendészetért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes utasításban állapítja meg.

27. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 1999. március 1-jén lép hatályba, szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 26. § (1) bekezdésében foglaltak 2000. január 1-jétől lépnek hatályba.

1

A rendeletet a 41/2018. (III. 13.) Korm. rendelet 25. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2018. július 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 24. §-át.

2

A rendelet bevezető szövege a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 1. § 2. pontja a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az 1. § 3. pontja a 9/2003. (I. 25.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

6

Az 1. § 5. pontját a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

7

Az 1. § 6. pontját a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

8

Az 1. § 7. pontját a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

9

Az 1. § 8. pontját a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

10

A 2. § (1) bekezdése a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

11

A 4. § a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

12

Az 5. § (3) bekezdését a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 30. §-a iktatta a szövegbe.

13

A 6. § a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

14

A 6. § (2) bekezdése a 22/2014. (II. 3.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

15

A 6. § (3) bekezdése a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 8. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 37. §-a szerint módosított szöveg.

16

A 7. § (1) bekezdése a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.

17

A 7. § (2) bekezdése a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.

18

A 8. § (2) bekezdése a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.

19

A 9. § (1) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

20

A 9. § (3) bekezdését a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 34. §-a iktatta a szövegbe.

21

A 9. § (4) bekezdését a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 34. §-a iktatta a szövegbe.

22

A 10. § a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 73. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

23

A 11. § (3) bekezdése a 9/2003. (I. 25.) Korm. rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 11. § (4) bekezdése a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 35. §-ával megállapított szöveg.

25

A 11. § (5) bekezdését a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta a szövegbe.

26

A 12. § (1) bekezdése a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 36. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 12. § (2) bekezdésének f) pontja a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 36. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 18. § a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított szöveg.

29

A 18. § (1) bekezdés c) pontja a 22/2014. (II. 3.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

30

A 19. § a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 38. §-ával megállapított szöveg.

31

A 20. § (2) bekezdése a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 39. §-ával megállapított és a 9/2003. (I. 25.) Korm. rendelet 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 21. § (1) bekezdése a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.

33

A 21. § (2) bekezdése a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.

34

A 22. § a 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 41. §-ával megállapított szöveg.

35

A 26. § a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 193. §-ával megállapított szöveg.