• Tartalom

BK BH 1999/351

BK BH 1999/351

1999.08.01.
A hátramenetre vonatkozó közúti közlekedési szabályok megsértésével jár el a gépkocsivezető, aki a tolatás végzése során a figyelmetlensége folytán nem észleli az úttesten haladó gyalogost, és őt a járművével elsodorja, melynek eredményeként a sértett maradandó fogyatékossággal járó sérülést szenved [Btk. 187. § (2) bek. a) pont; KRESZ 33. § (1) bek.].
A kerületi bíróság az 1997. április 20-án kelt ítéletével a terheltet maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 180 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés egynapi tételének összege 150 forint.
A másodfokú bíróság az 1997. november 24-én jogerőre emelkedett ítéletével az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terheltet a maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt ellene emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - felmentette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt 1995. március 3-án a fővárosban a Cs. és V. utca sarkán várakozott személygépkocsijával, és a Cs. utcára történő hátramenetet végrehajtva szándékozott bekapcsolódni a közúti forgalomba. A hátramenet végrehajtása közben figyelmét a Cs. utca gépjárműforgalma kötötte le. Így nem észlelte a V. utca úttestjén áthaladó gyalogos sértettet. A sértett észlelte ugyan a terhelt gépjárművének a mozgását, de azt úgy ítélte meg, hogy a személygépkocsi mellett el tud haladni. A terhelt a hátramaneti manőver befejező szakaszában azonban járművének kerekeit hirtelen jobbra kormányozta, és így a sértettet kis sebességgel elsodorta.
A baleset következtében a sértett a bal lábszár nyílt, darabos törését szenvedte el, ami ízületi károsodással is járt. A sérülés mozgáskorlátozottságban jelentkező maradandó fogyatékossággal gyógyult.
A jogerős másodfokú ítélet ellen a legfőbb ügyész nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére, anyagi jogszabálysértés okából. Indítványozta a másodfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságnak új eljárásra utasítását.
A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.
A Btk. 187. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének a) pontja szerint minősülő, maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségét az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból maradandó fogyatékosságot okoz. Az említett törvényi szabályozás abból következően, hogy az a közúti közlekedési szabályokra utal, keretjellegű szabályozás. Azt tartalommal alapvetően a KRESZ rendelkezései töltik meg. A közúti közlekedési szabályok a hivatkozott törvényi rendelkezések alkalmazásában tehát anyagi jogi szabályok.
Az adott ügy mikénti elbírálása, a terhelt büntetőjogi felelőssége szempontjából releváns közlekedési szabályok a KRESZ 33. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezések. Eszerint a járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, ha az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését nem akadályozza. Mint azt az első fokú bíróság is helyesen megállapította az ítéletében, akadályozásnak minősül, ha valaki a közlekedés más résztvevőjét annak szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbhaladásában gátolja, hátráltatja, illetve a célzottól eltérő közlekedési magatartásra kényszeríti. A konkrét esetben a jogerős határozatokban megállapított tényállásból következően a terhelt hátramenetet végzett. Ennek során, figyelmetlensége következtében, nem észlelte az úttesten áthaladó gyalogos sértettet, így azt elütötte. A terhelt ezzel a magatartásával a sértettet tehát a szándéka szerinti mozgásában, továbbhaladásában gátolta, illetve a célzottól eltérő közlekedési magatartásra igyekezett kényszeríteni. Ekként a hátramenet végrehajtásával a sértettet akadályozta; következésképpen megszegte a KRESZ 33. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezéseket, és ezzel a szabályszegéssel a sértettnek gondatlanságból maradandó fogyatékosságot okozott.
Megsértette tehát a másodfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályait, amikor az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatva a terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.
Alapvetően téves a másodfokú ítéletben kifejtett az az álláspont, mely szerint a hátramenetre vonatkozó közlekedési szabályok csupán a hátramenetet végző jármű mögötti jármű- és gyalogos forgalom védelmét szolgálják, és ebből következően a jármű vezetőjének csak a mögöttes forgalmat kell figyelnie, annak akadályozásától kell tartózkodnia. A KRESZ 33. §-a (1) bekezdésének helyes értelme szerint a hátramenetet végző jármű vezetőjének a jármű mozgásával érintett területen tilos más jármű, illetőleg az úttesten haladó gyalogosok közlekedését akadályozni.
Csupán megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a másodfokú határozatban kifejtett okfejtés a KRESZ 33. §-a (1) bekezdésének értelmét valójában megfordítja, álláspontja szerint nem a hátramenetet végrehajtó jármű vezetőjét tiltja a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok akadályozásától, hanem a mögé még nem érkezett más járműveket és gyalogosokat tiltja a hátramenetet végrehajtó jármű akadályozásától.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 291. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.
A megismételt eljárásban a fent írtakat szem előtt tartva kell megvizsgálnia a terhelt és a sértett magatartását, és így kell állást foglalnia a terhelt büntetőjogi felelőssége kérdésében. (Legf. Bír. Bfv. IV. 532/1998. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére