PK BH 1999/358
PK BH 1999/358
1999.08.01.
I. Megalapozatlan a telekhatár megállapítására vonatkozó döntés, ha az alapul szolgáló szakértői vélemény is utal a "még át nem vezetett" új térképi rendezésre (Ptk. 193. §; PK 265. sz.)
II. Kerítés áthelyezésénél figyelembe jöhet a túlépítés szabályainak megfelelő alkalmazása is (Ptk. 109. §).
A felperesek módosított keresetükben a térképi határvonal megállapítását és az alpereseknek a kerítés áthelyezésére való kötelezését kérték.
Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a peres felek tulajdonát képező ingatlanok közötti ingatlan-nyilvántartás szerinti "telekhatár" a Cs. T. földmérő szakértő által készített magyarázó vázrajz 1. és 4. pontja között van.
Kötelezte az alpereseket, hogy kerítésüket 30 nap alatt saját költségükön erre a határvonalra helyezzék át.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helybehagyta. A jogerős ítéletben foglalt indokolás szerint Cs. T. földmérő szakértő véleménye alapján az állapítható meg, hogy a perbeli ingatlanok közötti természetbeni határ eltér a térképi határvonaltól. A térképen törésmentes, egyenes vonalú határvonalon olyan állandó jellegű kerítés épült, amely az "E" pontban markáns töréspontot mutat. Ez a térképi határvonaltól eltérő változás az alperesek ingatlana javára 71 m2 többlethasználatot eredményez. A bíróság a Ptk. 193. §-ának (1) bekezdésében foglaltak, valamint a PK 265. számú állásfoglalásban kifejtettek felhívásával arra a következtetésre jutott, hogy a feleket a jogi határ természetbeni helyének megfelelően illeti meg a birtoklás joga, amelyhez képest az alpereseket a kerítés áthelyezésére kötelezte.
A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítéletek hatályon kívül helyezését és az első fokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérték. Az alperesek a jogsértés okaként arra hivatkoztak, hogy a perben eljárt szakértő hibás módszert alkalmazott mérésénél, és nem vette figyelembe az eredeti térképezési problémákat. Sérelmezték a szakvéleményben mutatkozó ellentmondások feloldásának hiányát, amellyel kapcsolatban a tényállás felderítetlenségére is hivatkoztak. Kifogásolták az alperesek azt is, hogy a bíróság határozatának meghozatalánál figyelmen kívül hagyta, hogy a perrel érintett kerítés mellett - teljes hosszában - 15-16 éves tujasor áll, amelynek kivágása jelentős hátránnyal jár. Kérelmükhöz - állításaik valószínűsítésére - új szakvéleményt csatoltak.
A felperesek ellenkérelmükben a jogerős ítéletet hatályában kérték fenntartani.
A felülvizsgálati kérelem alapos, mert a jogerős határozat jogszabályt sért. A megalapozott döntéshez szükséges tények nem állapíthatók meg [Pp. 163. § (1) bekezdés], ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az első fokú ítéletre is kiterjedően - a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával - hatályon kívül helyezte.
Mindkét fokú bíróság Cs. T. szakértő véleményére alapítottan állapította meg a perbeli ingatlanok közötti térképi határvonal helyét, amely határvonalra a kerítés áthelyezését elrendelte. Ezek a peradatok azonban a tényállás megállapításához nem elégségesek, és önmagukban nem is alkalmasak. A perben felmerültek ugyanis olyan adatok, amelyek szerint új felmérést tartalmazó térkép készült; Cs. T. igazságügyi földmérő szakértő szakvéleményében jelezte, hogy az új térkép szerinti állapot azért nem vehető figyelembe, mivel az "jelenleg" az ingatlan-nyilvántartáson nincs átvezetve.
A szakértő azt is megállapította, hogy az alperesek által létesített kerítés és az új felmérést tartalmazó térkép által ábrázolt telekhatár azonos.
A bíróság a szakértő említett megállapításait figyelmen kívül hagyta, ezért felderítetlen, hogy az új felmérést tartalmazó térkép átvezetése megtörtént-e; a térképi határvonal tényleges helyeként mely térkép szerinti határvonal tekinthető irányadónak. E kérdés eldöntésének azért is van az ügy megítélése szempontjából kiemelt jelentősége, mivel a bíróság ítéletével tíz évet meghaladó birtokállapotot változtatott meg, amely szilárd alapú kerítés "áthelyezését" és jelentős számú, korú és nagyságú tujafa - esetleges - kivágását teszi szükségessé.
A bíróságnak az új eljárásban vizsgálnia kell a hosszú időn át fennálló birtokállapotra és az új térképi állapotra figyelemmel, hogy nem történt-e időközben az ingatlanok határvonala tekintetében olyan elcsúszás, amely az új felmérést, illetve a térkép kiigazítását indokolja.
Ugyancsak tisztázatlan a kerítés tényleges állaga, kivitelezésének módja, amelynek meghatározására a szilárd alap létére utalás nem elegendő. A bíróságnak az új eljárásban vizsgálnia kell a kerítés valóságos állagát és attól függően, hogy e vizsgálódás milyen megállapítást eredményez, szóba jöhet a túlépítésre vonatkozó, a Ptk. 109. és azt követő §-ainak analóg alkalmazása.
A továbbiakban szakértő bevonásával azt is vizsgálni kell, hogy a tujafák áttelepítése károsodás veszélye nélkül megvalósítható-e, vagy arra a növényzet jelenlegi állapota miatt (kora, nagysága) már nincs lehetőség. A kerítés áthelyezése iránti kérelem teljesítésénél ugyanis nem hagyható figyelmen kívül a hosszú időn át fennálló állapot megváltoztatásával járó - esetleges - aránytalan károsodás: amely más megoldás alkalmazása során elkerülhető.
A Legfelsőbb Bíróság az alperesek által csatolt szakértői véleményt a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §-a (1) bekezdésének rendelkezése folytán nem vehette figyelembe.
A kifejtettek szerinti eljárás lefolytatása és új határozat meghozatala érdekében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára.
A peres felek felülvizsgálati eljárási költségét - az alperesek által a felülvizsgálati kérelmükön lerótt 13 500 forint felülvizsgálati eljárási illetéket is figyelembe véve, eltérő mértékben - a Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdésére alapítottan csupán megállapította azzal, hogy a költség viseléséről az első fokú bíróság fog rendelkezni. (Legf. Bír. Pfv. I. 23.262/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás