PK BH 1999/362
PK BH 1999/362
1999.08.01.
Megtámadási jog gyakorlása korábbi megállapodásokból fakadó igények rendezésére irányuló - joglemondást is tartalmazó - szerződés esetén [Ptk. 210. § (1) bek., 236. § (1) bek.; Pp. 247. § (1) bek.].
A peres felek 1996. április 22-én megállapodtak abban, hogy a felperes megvásárolja az alperesek házas ingatlanát 2 800 000 forint vételárért. Az ügyletről ügyvéd által készített okiratban azonban a felek a vételárat csak 1 700 000 forintban jelölték meg, amelyből 100 000 forint foglalóként a szerződés megkötésekor kifizetésre is került. Ezt követően még ugyanaznap a peres felek egy másik okiratot is aláírtak, amely alapján a felperes további 1 100 000 forintot foglalóként az alpereseknek átadott. A felperes utóbb a még hiányzó 1 600 000 forint vételárrészletet nem tudta megfizetni, ezért 1996. május 31-én a felek aláírtak egy megállapodást arról, hogy a felperes az ügylettől eláll, és kijelenti, hogy az alperesekkel szemben semmiféle követelést sem támaszt, ugyanakkor pedig azok sem támasztanak vele szemben kártérítési igényt az ügylet meghiúsulása miatt.
A felperes keresetében 1 100 000 forint vételárrészlet visszafizetésére kérte az alperesek kötelezését. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig helybenhagyta ezt a döntést. A jogerős ítélet indokolása szerint az 1996. május 31-i okirattal a felek a teljesség és véglegesség igényével rendezték a korábbi megállapodásaikból származó összes igényüket, így közömbös, hogy az 1996. április 22-én átadott 1 100 000 forint vételárrészlet volt-e vagy foglaló, és közömbös az is, hogy ha a felek nem rendezik a szerződés felbontásának a jogkövetkezményeit, visszajárt volna-e vagy sem. Utalt az ítéleti indokolás arra is, hogy a felperes egészen a fellebbezése kiegészítésének a benyújtásáig nem terjesztett elő kereseti kérelmet az 1996. május 31-i megállapodás megtámadására, az ilyen keresetváltoztatásra a másodfokú eljárásban pedig már nem volt mód.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát. Előadása szerint őt az alperesek félrevezették, mert neki nem volt szándékában az 1996. május 31-i megállapodás aláírásával lemondani az 1 100 000 forint visszaköveteléséről. A megállapodást álláspontja szerint már az alpereseknek küldött felszólító levélben megtámadta, és tartalmilag ez az előterjesztett keresetlevelébe is beleértendő. Az eljárt bíróságoknak az elállás következtében az eredeti állapot helyreállítása körében hivatalból rendelkezniük kellett volna a már teljesített 1 100 000 forint visszatérítéséről, de ez az összeg a túlzott mértékű foglaló mérséklése címén is visszajárt volna a részére.
Az alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az 1996. május 31-i megállapodással a felek a teljesség igényével rendezték a jogviszonyukat, hiszen az - szövege szerint - mind az ügyvéd előtt kötött, mind pedig "az egymással kötött" megállapodásra kiterjedt. E megállapodás tartalma szerint valóban a felperesre rendkívül hátrányos joglemondást jelentett, hiszen a felperes lemondott az eredeti állapot helyreállítása keretében neki visszajáró összegről. Amennyiben a felperesnek ilyen szerződési akarata valójában nem volt, a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése alapján tévedés vagy megtévesztés címén meg kellett volna támadnia a szerződést. Sem az 1996. június 4-én kelt, az 1 100 000 forintot mint túlzott foglalót visszakövetelő ügyvédi felszólító levél, sem pedig a keresetlevél nem tartalmazott ilyen megtámadást. A felperes először csak a fellebbezési eljárásban becsatolt, 1997. május 29-i keltű felszólító levelében közölte az alperesekkel, hogy megtévesztés címén megtámadja az 1996. május 31-i megállapodást. Ez a megtámadás - amennyiben azt az alperesek 1997. május 31. napjáig kézhez is vették - még a Ptk. 236. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéves határidőn belül lett volna, a felperesnek ezt követően azonban az igényét haladéktalanul külön perben érvényesítenie kellett volna [Ptk. 236. § (1) bek.]. A másodfokon folyamatban levő per ugyanis erre már nem volt alkalmas, tekintettel arra, hogy a Pp. 247. §-ának (1) bekezdése ilyen keresetváltoztatást a másodfokú eljárásban már nem tesz lehetővé. Jogszabálysértés nélkül döntött tehát a másodfokú bíróság, amikor helybenhagyta a keresetet elutasító első fokú ítéletet.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 20.010/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás