GK BH 1999/375
GK BH 1999/375
1999.08.01.
Szövetkezeti pénzintézet ügyvezető igazgatója választás útján (küldöttgyűlés), de kinevezéssel is elnyerheti ezt a beosztását [1996. évi CXII. tv. 14. § e) pont, 20. § e) pont, 44. § (1)-(3) bek., 63-64. §-ai, 226. § (1) bek., 2. mell. III. fej. 21. pont; 1992. évi I. tv. (Szvt.) 11. §, 29. § (1) bek., 35. § (1)-(2) bek.].
A szövetkezet alapszabálya szerint a 11 tagú igazgatóságot és annak elnökét, valamint a 9 tagú felügyelőbizottságot és annak elnökét, továbbá az ügyvezető igazgatót a küldöttgyűlés választja meg. A cégjegyzék szerint a cég jegyzésére J. S. igazgatósági elnök volt jogosult. A cég 1997. január 27-én benyújtott változásbejegyzési kérelmében - az 1996. december 20-án megtartott küldöttgyűlés jegyzőkönyve alapján - a cégjegyzés módjában és a cégjegyzésre jogosultak személyében bekövetkezett változások bejegyzését kérte. Az iratok szerint az 1996. december 20-i küldöttgyűlésen egyebek mellett akként módosította a szövetkezet az alapszabályát, hogy
- a küldöttgyűlés 7 tagú igazgatóságot és 7 tagú felügyelőbizottságot választ 10-10 évre;
- az igazgatósági tagok közül a küldöttgyűlés megválasztja az igazgatóság elnökét és a két ügyvezető igazgatót, a felügyelőbizottsági tagok közül pedig az elnököt;
- a cégjegyzésre két belső igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesem vagy külső igazgatósági tag egy belső igazgatósági taggal együttesen jogosult.
Ugyanezen a küldöttgyűlésen - halálozás és lemondások miatt - sor került az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak, valamint elnökeinek, továbbá a két ügyvezető igazgatónak a megválasztására. Az igazgatóság elnöke ismét J. S. lett, ügyvezető igazgatónak pedig K. M.-nét és M. M.-nét választották meg. Az ügyvezető igazgatók a bíróság felhívására akként nyilatkoztak, hogy ők ketten az igazgatóság belső tagjai, míg a többi igazgatósági tag külső igazgatósági tagnak minősül.
Az elsőfokú bíróság által elrendelt hiánypótlási eljárás során összehívott küldöttgyűlés 1997. április 25-én akként döntött, hogy az elsőfokú bíróság által kifogásolt alapszabályi rendelkezések 1996. december 20. helyetti csak 1997. január 1-jén lépnek hatályba. Ezen újabb alapszabály-módosításra tekintettel a cég 1997. május 27-én újabb változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság 56. sorszámú végzésében az 1997. január 27-i és 1997. május 27-i (az 56. számú végzésben tévesen március 27-i kérelemként megjelölt) változásbejegyzési kérelmeket elutasította, és felhívta a céget, hogy az alapszabály-módosítás tárgyában 1997. december 31-ig "alakszerű bejegyzési kérelemmel" érvényes okiratot nyújtson be. A végzés indoklásában az alábbiakra mutatott rá.
Az 1997. január 1-jén hatályba lépett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 63. §-ának (3) bekezdése, 64. §-a és 68. §-a szerint az ügyvezetőket az igazgatóságnak kell megválasztania, a küldöttgyűlésnek pedig a Hpt. 47. §-ának (1) és (2) bekezdésében írtak szerint kell rendelkeznie a cég képviseletéről. A Hpt. alapján elvégzett alapszabály-módosításnak ezért tartalmaznia kell az igazgatóság módosult hatáskörére vonatkozó szabályokat, valamint a cégképviseletre vonatkozó új rendelkezéseket is. A Hpt. 20. §-ának e) pontja alapján be kell szerezni az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyét az alapszabály-módosításhoz, mivel az érintette az igazgatóság jogkörének szabályozását.
1996. december 20-án azonban a Hpt. még nem volt hatályban, ezért ezen a napon a küldöttgyűlés csak a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. (Szvt.) 11. §-ának megfelelően rendelkezhetett volna a cég képviseletéről és a cégjegyzésről. Az 1997. április 25-i küldöttgyűlésnek sem volt jogi lehetősége arra, hogy visszamenőlegesen, 1997. január 1-jei időpontban jelölje meg az 1996. december 20-i alapszabály-módosítás hatálybalépésének időpontját. A cég képviseletére vonatkozó, 1996. december 20-i alapszabálymódosítás és az annak hatálybalépését módosító 1997. április 25-i alapszabály-módosítás ezért semmis.
A Hpt. szerinti alapszabály-módosítást az 1997. április 25-i küldöttgyűlésnek kellett volna elvégeznie. Ki kellett volna jelölnie a küldöttgyűlésnek a cégképviseletre jogosult igazgatósági tagot. Ezt követően kellett volna az igazgatóságnak dönteni az ügyvezetők kinevezéséről és az alapszabály-módosítás tekintetében a Felügyelet hozzájáruló nyilatkozatának beszerzéséről.
A cég a fellebbezésében azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg az elsőfokú bíróság 56. számú végzését, és utasítsa az elsőfokú bíróságot a változások bejegyzésére. Álláspontja szerint nem kifogásolható, hogy a szövetkezet a Hpt.-nek megfelelő alapszabály-módosítást néhány nappal a Hpt. hatálybalépése előtt végezte el, és "az sem támaszt jogszerűségi akadályt", hogy az 1997. április 25-i küldöttgyűlés a módosító rendelkezések időbeli hatályának kezdetét a Hpt. hatálybalépésével összhangban állapította meg. A Hpt. 63-64. §-ában foglalt új szabályokra tekintettel a szövetkezetnek nem kellett módosítani alapszabályát az igazgatóság hatásköre tekintetében, és ebből következően nem volt szükség a Hpt. 20. §-ában írt hozzájáruló nyilatkozat beszerzésére sem. Nem volt szükség a Hpt. 44. §-ának (1)-(3) bekezdésében írt előzetes hatósági engedély beszerzésére sem, mert a Felügyelet csak 1997. január 1. után gyakorolhatta hatósági jogkörét. Mindezeket pedig megerősíti a Hpt. 221. §-a (1) bekezdésének azon rendelkezése, hogy az 1997. január 1-jén hatályba lépett törvény rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazhatók, ha azok az ügyfélre kedvező szabályt tartalmaznak.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
A csatolt iratokból nyilvánvaló, hogy a küldöttgyűlés azért határozta el a Hpt. ismeretében alapszabályának módosítását, hogy működése 1997. január 1-jétől megfeleljen a jogszabályoknak. Bár az 1996. december 20-i küldöttgyűlési határozat nem rendelkezett a vonatkozásban, hogy az alapszabály-módosítás csak 1997. január 1-jétől érvényes, nem kifogásolható, hogy a küldöttgyűlés utóbb - eredeti küldöttgyűlési akaratának megfelelően - a hatálybalépés időpontjának meghatározásával kiegészítette az 1996. december 20-i közgyűlési határozatát. Ez a kiegészítés már csak azért sem kifogásolható, mert arra hiánypótlási eljárás során, éspedig arra figyelemmel került sor, hogy az elsőfokú bíróság az alapszabály-módosítást "idő előttinek" tartotta. Az elsőfokú bíróságnak tehát a változásbejegyzési kérelem elbírálásánál abból kellett volna kiindulnia, hogy a szövetkezet 1996. december 20-án 1997. I. 1-jei hatállyal módosította alapszabályát, arra pedig jogosult volt, hogy egy még hatályban nem lévő jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a jövőre nézve döntsön az alapszabály módosításáról.
Nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság azon álláspontjával sem, hogy az ügyvezetők kizárólagosan kinevezéssel nyerhetik el a megbízatásukat, kinevezésükre pedig csak az igazgatóság jogosult. A szövetkezeti hitelintézetekre az Szvt. szabályait is alkalmazni kell, így jelen esetben az Szvt. 35. §-ának (1) és (2) bekezdésében írtaknak megfelelően nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szövetkezet alapszabálya szerint tisztségviselőknek minősülő személyek kizárólag választás útján nyerhetik el megbízatásukat. Ez irányadó a szövetkezettel munkaviszonyban álló, menedzseri feladatokat ellátó ügyvezető igazgatóra nézve is, függetlenül attól, hogy az Szvt. 29. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyvezető igazgató esetében főszabályként az igazgatóság a munkáltatói jogkör gyakorlója.
A Legfelsőbb Bíróságnak az az álláspontja, hogy sem a Hpt. 2. sz. melléklete III. fejezetének 21. pontjában írt értelmező rendelkezés, sem a Hpt. 6. §-a nem zárja ki azt, hogy a szövetkezeti hitelintézet ügyvezetője mint vezető állású személy, az alapszabály rendelkezése szerint választással, küldöttgyűlési választás útján nyerje el pozícióját. Ezt erősíti meg a Hpt.-nek a hatálybalépésekor hatályos 14. §-ának e) pontjában írt azon rendelkezése, mely - kifejezetten a szövetkezeti hitelintézetek esetében, egyéb hitelintézetektől eltérően - nem az ügyvezető kinevezésével, hanem az ügyvezető megválasztásával kapcsolatban írja elő a Felügyelet engedélyének beszerzését. [A Hpt. 226. §-a (1) bekezdésének második mondata ezen engedély beszerzése alól egyébként 1998. december 31-ig a szövetkezeti hitelintézetek esetében felmentést adott.] A fentiekből következően viszont a szövetkezetnek nem kellett módosítania alapszabályának az igazgatóság hatáskörére vonatkozó rendelkezéseit, és ezzel kapcsolatban a Felügyelet engedélyének beszerzésére sem volt szükség.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja tehát ezen alapvető jogkérdésben eltért az elsőfokú bíróság álláspontjától, ezért a másodfokú bíróság a rendelkező részben írtak szerint - az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (2) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú cégbíróságot új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Megállapította ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság azt, hogy a változásbejegyzési kérelem teljesítésének jelenleg is állnak fenn akadályai, melyek kiküszöbölésére az újabb eljárásban fel kell hívni a kérelmezőt. Az alapszabálynak a cégjegyzésre vonatkozó rendelkezései ugyanis jelenleg nincsenek összhangban a cég képviseletére vonatkozó rendelkezésekkel, mert az alapszabály jelenleg is az Szvt. 11. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint rendezi a képviselet módját. Küldöttgyűlésnek kell határoznia arról, hogy mely külső igazgatósági tag, mely ügyvezetővel együttesen jogosult a cégjegyzésre. A küldöttgyűlés határozatának megfelelően kell majd gondoskodni a cégjegyzés módját is tartalmazó új aláírási címpéldányok kiállításáról és a megfelelően korrigált változásbejegyzési kérelem előterjesztéséről. Ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló változásbejegyzési kérelmek és címpéldányok hiányosak és értelmezhetetlenek. (Legf. Bír. Cgf. II. 33.340/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás