BK BH 1999/401
BK BH 1999/401
1999.09.01.
Kizárási okot valósít meg, és az elsőfokú ítélet relatív eljárási szabálysértés miatt történő hatályon kívül helyezését eredményezi, ha az ügyet elbíráló tanácsban olyan ülnök vesz részt, aki az elsőfokú bíróságnál igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban van [Alkotmány 46. §; Be. 35. § (1) bek. c) pont, 36. § (1) és (2) bek., 261. § (1) bek.; 1997. évi LXVI. tv. 4. § (2) bek., 15. § (1) bek.; 1997. évi LXVII. tv. 3. §, 126. § (1) és (2) bek.; 1997. évi LXVIII. tv. 8. § (1) bek. f) pont].
Az első fokon eljárt M.-i Városi Bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki jelentős mennyiségű kábítószerrel visszaélés bűntettében és ezért 7 év 8 hónapi börtönbüntetésre és a Magyar Köztársaság területéről kiutasításra ítélte. A vádlottól lefoglalt kábítószert és az Opel Omega személygépkocsit elkobozta. Kötelezte a vádlottat a 157 870 forint bűnügyi költség megfizetésére azzal, hogy az állam által előlegezett 21 000 forint bűnügyi költséget az állam viseli.
Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, mind a vádlott által viselt, mind az államot terhelő bűnügyi költség összegének a helytelen megállapítása, továbbá a nyomozás során lefoglalt bűnjelekről való rendelkezés elmulasztása miatt.
Az ítélet ellen a vádlott és a védője felmentésért jelentette be fellebbezést.
A megyei főügyész átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta.
A vádlott meghatalmazott védője a másodfokú eljárásban, a fellebbezésének írásbeli indokolásában - egyebek között - arra is hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tanácsa nem volt törvényesen megalakítva. A tanács elnöke az M.-i Városi Bíróság elnöke volt, az ügyben egyik ülnökként V. I. járt el, aki az M.-i Városi Bíróságon teremőri beosztásban dolgozik, ebbéli beosztásában a bíróság elnökének utasításai szerint, vele függelmi viszonyban kell tevékenykednie. A beadványban kifejtettek szerint a fenti viszonyra tekintettel az eljáró ülnök minden esetben a tanács elnökével azonosan fog szavazni, egzisztenciája tőle függ. A védő álláspontja szerint abszolút hatályon kívül helyezési ok valósult meg, ezért indítványozta az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását és annak elrendelését, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság másik tanácsa tárgyalja.
A megyei bíróság felhívására az eljáró védő a beadványban foglaltakat kiegészítette azzal, hogy a tárgyalás megkezdésekor már tudomása volt arról, hogy az ülnökként közreműködő személy az eljáró tanács elnöke által vezetett bíróságnál teremőrként dolgozik, ülnöki működésével kapcsolatosan azonban észrevételt nem tett. Továbbra is fenntartotta azonban a fellebbezés indokolásában kifejtett álláspontját.
A megyei főügyész észrevételezte, hogy az eljáró ülnökkel szemben a Be. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjára alapított kifogást a védőnek a tudomásszerzést követően nyomban be kellett volna jelentenie. Kifejtette ugyanakkor, hogy a büntetőeljárásban alapvető érdek fűződik az anyagi igazság felderítéséhez és megállapításához, az eljáró hatóságok tekintélyének megóvásához, valamint az eljárásban részt vevő személyek jogainak biztosításához. Ezek az érdekek csak akkor érvényesülhetnek, ha az eljáró hatóságok tagjai elfogulatlanok, érdekeltségtől mentesek. A jelen ügyben V. I. ülnök érdekeltségektől mentes bíráskodása a főügyész átiratában kifejtettek szerint megkérdőjelezhető, mert a bíróság alkalmazottjaként függő helyzetben volt a bíróság elnökétől, aki egyúttal az ítélkező tanács elnöke is volt. Erre tekintettel - függetlenül attól, hogy a védő az elfogultsági kifogást nem érvényesítette az elsőfokú eljárásban - mégis lényeges eljárási szabálysértés valósult meg, mely az ítéletre kihatással volt. Nem valósult ugyan meg abszolút hatályon kívül helyezési ok, relatív hatályon kívül helyezési ok azonban igen, ezért indítványozta, hogy a megyei bíróság a Be. 261. §-ának (1) bekezdése szerint helyezze hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét, és utasítsa új eljárásra, másik eljáró tanács kijelölésével.
A megyei bíróság a védő fellebbezésében foglaltakat az alábbiak szerint alaposnak találta.
A megyei bíróság nyilvántartási adatai alapján megállapítható, hogy V. I. ülnök az M.-i Városi Bíróságnál teremőrként dolgozik határozott időre szóló kinevezéssel. Szolgálati viszonya 1998. október 6. napján - az elsőfokú ítélet meghozatalakor - is fennállt.
A társasbíráskodás alkotmányos elveivel (alkotmány 46. §) összhangban az ítélkezésben az eljárási törvényben meghatározott módon nem hivatásos bírák, ülnökök is részt vesznek. Az ülnökök megválasztására és működésére vonatkozó legfontosabb garanciális jellegű rendelkezéseket a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 4. §-ának (2) bekezdése és 15. §-ának (1) bekezdése, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 122-128. §-ai tartalmazzák. A megválasztott ülnököt - aki tisztsége gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt tesz - a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsokba [126. § (1) és (2) bek.]. Az ülnökök megválasztására és működésére vonatkozó szabályokból következik, hogy az ülnökök tekintetében is irányadó az 1997. évi LXVII. törvény 3. §-a, amely szerint a bírák függetlenek, a jogszabályok alapján, meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók, és nem utasíthatók.
Az ítélkezésben az ülnök jogai és kötelességei a hivatásos bíróéval azonosak és a hivatásos bíró kizárására vonatkozó eljárási szabályok az ülnökre is vonatkoznak. A Be. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a büntetőeljárásban bíróként (ülnökként) nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
A bíróságnál teremőrként dolgozó igazságügyi alkalmazott az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény hatálya alatt áll, az ott meghatározott jogokkal rendelkezik, és őt a törvényben meghatározott kötelezettségek terhelik. Az igazságügyi szolgálati viszony tartalmából eredő jogok és kötelezettségek, melyek a fenti törvény szerint a munkavégzésre, a fegyelmi és a szolgálati viszonyból eredő kártérítési felelősségre stb. vonatkoznak, kizárják, hogy az igazságügyi alkalmazott annál a bíróságnál, amelynél szolgálati viszonya fennáll, az ítélkező munkában ülnökként részt vegyen. Az igazságügyi alkalmazottól ugyanis - éppen az alkalmazotti jogviszonyból eredő jogokra és kötelezettségekre tekintettel, és annak folytán, hogy e jogviszonyban a bírói függetlenséget biztosító garanciák nem lelhetők fel - nem várható el az őt alkalmazó bíróságnál az ügy elfogulatlan megítélése.
A jelen ügyben megállapítható, hogy az ítélet meghozatalában ülnökként eljárt V. I. törvényesen megválasztott ülnök volt, ugyanakkor azonban az M.-i Városi Bíróságnál teremőrként igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban is állt. Az ügyben eljáró tanács elnöke a városi bíróság elnöke volt, aki V. I. igazságügyi alkalmazott vonatkozásában az 1997. évi LXVIII. törvény 8. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója. A fentiekre tekintettel V. I. ülnök vonatkozásában a Be. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt kizárási ok megállapítható, mert az ügy elfogulatlan megítélése az eljáró bíróságnál fennálló igazságügyi alkalmazotti jogviszonyából eredő jogokra és kötelezettségekre tekintettel tőle nem várható el.
A kizárási okot sem az eljáró tanács elnöke, sem V. I. ülnök nem észlelte, a kizárás kezdeményezéséről a Be. 36. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint nem gondoskodtak.
A védő a kizárási ok bejelentésére őt megillető jogokkal a Be. 41. §-ának (1) bekezdésében megszabott határidőben nem élt. A megyei bíróság ettől függetlenül hivatalból vizsgálta a büntetőeljárásról szóló törvény kizárásra vonatkozó 35. és 40. §-ai rendelkezéseinek a megtartását, és ezért az M.-i Városi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.
Az eljárást - az eljárási szabálysértés kiküszöbölésével - a tárgyalási szaktól kell megismételni.
A megyei bíróság a Be. 264. §-ának (2) bekezdése alapján elrendelte, hogy az ügyet a Gy.-i Városi Bíróság tárgyalja, mert az ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező M.-i Városi Bíróságon másik tanács nem volt kijelölhető.
A megyei bíróság a Be. 264. §-ának (3) bekezdése alapján határozott a vádlott előzetes letartóztatásának fenntartásáról. A vádlott az országban átutazóként tartózkodó lengyel állampolgár, aki hazájában munkanélküli. Az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekmény tárgyi súlya kiemelkedő. Mindezek alapján alaposan lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyása esetén a vádlott megszökne vagy elrejtőzne, ezért a megyei bíróság a vádlott előzetes letartóztatását a Be. 95. §-ának (2) bekezdése alapján a Be. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott okból a megismételt eljárásban hozandó ügydöntő határozatának a kihirdetéséig fenntartotta. (Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróág Bf. 702/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás