PK BH 1999/404
PK BH 1999/404
1999.09.01.
A vezetékjog alapításával kapcsolatban az ingatlan használatának korlátozása miatti kártalanítási követelés öt év alatt évül el [Ptk. 324. § (1) bek.].
A megállapított tényállás szerint az alperes 1970-ben létesítette azt az 1994. február 3-án kelt adásvételi szerződéssel a felperes által megvásárolt perbeli ingatlant is átszelő 20 kilowattos vezetékhálózatot, amelynek három darab tartóoszlopa a felperesi ingatlanon helyezkedik el. Megállapította a bíróság, hogy a vezetékjog gyakorlása az alperes részéről a hálózat létesítésekor jogszerű volt, ezt a tulajdonos tűrni tartozott, mint ahogyan a tulajdonjogának a vezetékjoggal érintett, a jövőre vonatkozó részleges korlátozását is. A korlátozásért az ingatlan tulajdonosát kártalanítás illette volna meg, amelyet pénzben a kisajátítás szabályai szerint volt jogosult követelni. Ez az igény a jelen esetben 1970-ben vált esedékessé, amelyhez képest a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése szerinti ötéves elévülési idő még a felperesi tulajdonszerzést megelőzően letelt. A jogszerű igény elévülésére figyelemmel a felperes által utólagosan érvényesíteni kívánt használati díj érvényesítésére törvényes lehetőség nincs. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a másodfokon helybenhagyott ítéletével a felperesi keresetet - amely 1994. március 1. napjától kezdődően havi 10 000 forint területhasználati díj megfizetésére irányult - elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, az ítélet hatályon kívül helyezése és a keresete szerinti döntés meghozatala iránt.
Az alperesi ellenkérelem a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés esetén terjeszthető elő. A jogszabálysértés megvalósulhat az anyagi jog megsértésében, illetve az eljárási szabályok olyan sérelmében, amelyeknek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt.
A jelen esetben a felperesi felülvizsgálati kérelem a bíróság által alkalmazott jogszabályok nem megfelelő értelmezésére utal, nevezetesen azt állítja, hogy a kártalanítást megalapozó vezetékoszlop-elhelyezés, illetve az elhelyezett oszlopok következtében előálló, a folyamatos ingatlanhasználat alapján megvalósuló és ezáltal a használati díj iránti igényt megalapozó, a tulajdonosi jogok folyamatos korlátozása között a bíróság jogerős ítéletével figyelembe nem vett lényegi különbség van. Ez pedig az, hogy az elhelyezés által jogszerűen igényelhetővé váló kártalanítás az valóban egyszeri és az elhelyezés tényével megnyílt kötelmi követelés, míg maga a használat, annak folyamatossága miatt az ezzel kapcsolatos korlátozás értékcsökkentő hatásának kiküszöböléseként folyamatos használatidíj-követelést tesz lehetővé.
A felperesi felülvizsgálati kérelem jogértelmezésével szemben az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság által egyértelműen követett jogértelmezési gyakorlat szerint különböztetni kell a vezetékjog alapításával kapcsolatos kártalanítási igény és a vezeték üzemben tartása során keletkezett kár megtérítése iránti igény között.
A jelen esetben a felperes keresete egyértelműen a vezetékjog alapításával volt kapcsolatos, amelyről rendelkező és a jogerős ítéletben helyesen felhívott - az adott jogvitában irányadó - különös szabály, az 1962. évi IV. törvénynek a villamosmű létesítésével, az előmunkálattal vagy az üzemben tartással más ingatlanában keletkezett kár kiküszöbölésével kapcsolatos 22. §-a rendelkezett úgy, hogy a károsultat kártalanítani kell. A kártalanításra - ugyancsak a korábban hatályos - a jogerős ítéletben helyesen felhívott 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése volt alkalmazandó, amely szerint a vezetékjog alapításáért pénzbeni kártalanítás jár, erre pedig a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése szerinti elévülési határidők megfelelően alkalmazandók.
A villamos vezetékre vonatkozó, vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése értelmében a vezetékjog alapján a létesítéssel, üzemben tartással okozott zöldkárokért - beleértve a 12. és 13. §-okban meghatározott tevékenységek során keletkezett károkat -, valamint az ingatlanban okozott egyéb károkért, különösen a művelési ág változásából, az ingatlan értékcsökkenéséből keletkező károkért a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával pénzbeli kártalanítást kell fizetni. A kisajátítás részletes szabályait tartalmazó 19. § (2) bekezdése értelmében az a fél, aki az államigazgatási hatóság határozatában megállapított kártalanítási összeget sérelmesnek tartotta, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az ellenérdekű fél ellen indított perben a bíróságnál kérhette a kártalanítási összeg módosítását. E rendelkezések figyelembevételével az ingatlan használatának korlátozása miatt felmerült kártalanítási igényt a bíróság előtt a vezetékjog engedélyezését tartalmazó államigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül lehet érvényesíteni. A vezetékjog alapításával kapcsolatos határozat 6. pontja értelmében az alperes a vezetékjog létesítése, illetve gyakorlása során felmerült károkért az ingatlan akkori használóját volt köteles kártalanítani.
A Ptk. 324. §-ának (1) bekezdése értelmében a követelések öt év alatt elévülnek, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a vezetékjog alapításával kapcsolatban az ingatlan használatának korlátozása miatti kártalanítási követelés a vezetékjog alapításától számított öt év elteltével elévült. Erre az alperes megalapozottan hivatkozott.
Miután a vezetékjog alapításával kapcsolatos kártalanítási igény elévült, az a felperes tulajdonszerzése időpontjában sem éledt fel, a felperes megalapozatlanul követelt az ingatlan használatának korlátozottsága miatt kártalanítást az alperestől. Arra pedig ő maga sem hivatkozott, hogy a vezetékjoggal kapcsolatos üzembentartói tevékenység során az alperes az ingatlanon ténylegesen kárt okozott, ezért a keresete megalapozatlan volt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályi rendelkezéseknek teljes mértékben megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. I. 23.526/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás