PK BH 1999/406
PK BH 1999/406
1999.09.01.
A lakásbérleti szerződést a bérbeadó akkor is felmondhatja, ha a bérlő azért nem fizet bért, mert a lakást nem ő, hanem elvált házastársa használta [1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 12. § (1) bek., 23. § (1) bek. c) pont, 24. § (1) bek. a) pont, 25. § (1) bek.].
A jogerős ítélet kötelezte az I. r. alperest, hogy a perbeli lakást kiürítve bocsássa a felperes birtokába, és fizessen meg 73 653 forintot és ennek 1994. november 1. napjától járó évi 20%-os kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A jogerős ítélet az indokolásában megállapította, hogy a perbeli önkormányzati bérlakásnak az alperesek voltak a bérlői. Az alperesek között folyamatban volt perben hozott jogerős ítélet a házasságukat felbontotta, a II. r. alperes bérlőtársi jogviszonyát megszüntette, és a lakás kiürítésére azzal kötelezte, hogy az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. A lakást a II. r. alperes használta, míg az I. r. alperes másutt lakott. A lakás bérleti és közüzemi díjait az alperesek nem fizették a bérbeadónak. A felperes előzetes felszólítás után 1994. november 30. napjára felmondta az I. r. alperes lakásbérleti jogviszonyát.
A jogerős ítélet az indokolásában kifejtette, hogy az 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 24. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a bérbeadó a lakásbérleti szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a fizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg. Az Ltv. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a felmondással a szerződés megszűnt, ezért a bérlő köteles a lakást kiüríteni. A lakás egyedüli bérlője az I. r. alperes volt, miután korábbi jogerős ítélet a II. r. alperes bérleti jogviszonyát megszüntette, és őt a lakás kiürítésére kötelezte. Rámutatott, hogy az I. r. alperes volt jogviszonyban a felperessel, őt terhelte a díjfizetés kötelezettsége, s nem hivatkozhat arra, hogy a lakást nem ő, hanem a II. r. alperes használta. Nem állapítható meg, hogy a felperes a felmondási jogát a Ptk. 5. §-ába ütköző módon gyakorolta. Az I. r. alperes lakbér-, valamint víz- és csatornadíj-hátraléka 73 653 forint volt, miután a teljes hátralékot csökkenteni kellett a felpereshez átutalt lakásfenntartási támogatás összegével, valamint azokkal a további összegekkel, amelyeket a felperes fizetési meghagyás útján a II. r. alperessel szemben érvényesített.
Az I. r. alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy a felperes nem a rendeltetésének megfelelően gyakorolta a felmondási jogát, mert tudott arról, hogy a lakást ténylegesen nem ő, hanem a II. r. alperes használta, így lényegében elfogadta, hogy a bérleti és közüzemi díjakat is tőle igényelheti. Arra is hivatkozott, hogy a hátralék összegét nem tisztázta megnyugtatóan a bíróság.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Ltv. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. A bérbeadó felmondhatja a bérleti jogviszonyt, ha a fizetésre megállapított időpontig a bérlő az esedékes bért nem fizette meg, és a fizetésre történő írásbeli felszólításnak sem tett eleget [Ltv. 24. § (1) bekezdés a) pont, 25. § (1) bekezdés].
A jogviszony felmondására vonatkozó rendelkezés a bérleti jog elvesztésével járó súlyos jogkövetkezmények terhével szorítja a bérlőt a tartozásának pontos teljesítésére, és nem nyújt lehetőséget arra, hogy kötelezettségének ne tegyen eleget akkor, ha a bérbeadótól független okból a lakást ténylegesen nem használja. Az adott esetben a bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a korábbi jogerős bírósági döntés után a II. r. alperes már nem volt a lakás bérlője, s az I. r. alperes, mint egyedüli bérlő, akkor is köteles lakbért fizetni, ha a lakást ténylegesen nem ő, hanem a II. r. alperes lakta. A felperes a jogszabály alapján és rendeltetésének megfelelően gyakorolta a lakásbérleti szerződés felmondására vonatkozó jogát, aminek alapján a jogviszony megszűnt, s az I. r. alperes köteles a lakást visszaadni a felperesnek.
A bíróságok a bizonyítékok Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti értékelésével jogszabálysértés nélkül állapították meg a bérleti díjból és közüzemi díjból álló hátralékos tartozás összegét.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre figyelemmel a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazott 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az I. r. alperest felülvizsgálati eljárási költség fizetésére. (Legf. Bír. Pfv. III. 21.228/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás