PK BH 1999/411
PK BH 1999/411
1999.09.01.
A gyermek feljogosítása családi nevének további viselésére az apaság vélelmének megdöntése után [Csjt. 43. § (7) bek.].
A kiskorú felperes 1982. április 1-jén született P. M. anyától. Az anya és az alperes a gyermek fogamzási idejében élettársi kapcsolatban éltek, az alperes a gyermeket teljes hatályú elismerő nyilatkozatával magáénak ismerte el.
Az N.-i Városi űgyészség által a kiskorú gyermek, P. M. anya és F. G. vélelmezett apa alperes ellen apaság vélelmének megdöntése iránt indított perben a bíróság a megismételt vér- és szérumcsoport-vizsgálat kizáró eredménye alapján meghozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az 1982. április 1-jén P. M. anyától született kiskorú F. G. apja nem F. G.
A jelen eljárásban a kiskorú törvényes képviselője útján előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság az apaságot megdöntő ítéleti rendelkezés ellenére jogosítsa fel őt a korábbi, F. családi név viselésére. Az alperes a kereset teljesítését ellenezte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott. Indokolásában rámutatott, hogy a 14 éves gyermek születése óta ugyanazon a lakóhelyen él, ahol környezete a születési anyakönyvben feltüntetett nevén ismeri. A gyermek korára tekintettel családi nevének elvesztése a személyiségfejlődésében törést idézne elő, ez pedig a gyermek számára jóval nagyobb sérelmet okozna, mint amilyen előnyt a névváltoztatás az alperes számára eredményezne.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A tényállást azzal egészítette ki, hogy az olasz állampolgárságú alperes Nagykanizsán, a kiskorú felperessel egy városban él és ott kíván vállalkozói tevékenységet folytatni. Az apaság vélelmének megdöntése tárgyában hozott jogerős ítélet alapján a felperes újra-anyakönyvezése megtörtént, azt a személyi igazolvány cseréjéhez a városi rendőrkapitányság részére megküldték, így a gyermek jelenlegi neve P. G.
A jogerős ítélet indokolása szerint a Csjt. 43. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alkalmazására - a gyermek családi nevének további viselésére való feljogosítására - irányuló kérelmet az apaság vélelmének megdöntése iránti perben kellett volna előterjeszteni. A felek ezt akkor nem kérték, így a kereset teljesítésére a külön indított perben már nincs lehetőség, de a kereset elbírálását kizárja az is, hogy az anya, mint „másik szülő” nem is peres fél.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint a Pp. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a Csjt. 43. §-ának (7) bekezdésére alapított kérelem csak az apaság vélelmének megdöntése iránti perben terjeszthető elő, ezért a jogerős ítélet törvénysértő.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Csjt. 43. §-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a bíróság az apaság vélelmét megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben - kérelemre - a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére. A fenti szabályt a Csjt. 1986. évi IV. törvénnyel történt módosítása vezette be azzal a céllal, hogy adott körülmények között a gyermek személyiségfejlődését lehetőleg ne befolyásolja hátrányosan a családi jogállásában bekövetkezett változás, a gyermek ne kényszerüljön a családi neve megváltoztatásának okáról, a származása körüli vitáról beszámolni. A vélelmezett apa tiltakozása esetén a bíróságnak az érdekek egybevetése alapján kell eldöntenie, hogy mely esetben indokolt a fenti szempontok előtérbe helyezése és a gyermek feljogosítása a családi nevének további viselésére.
A Csjt. 43. §-ának (7) bekezdése nem írja elő feltételként, hogy az ilyen tartalmú kérelmet a származási perben kell érvényesíteni, és ilyen korlátozást más jogszabály sem tartalmaz. Ezért téves a másodfokú bíróságnak az az okfejtése, hogy a kérelem egyidejű előterjesztésének hiánya önmagában a külön perben előterjesztett ilyen kereseti kérelem érdemi elutasítását eredményezheti.
A nem vér szerinti apa nevének viselésére a bíróság kivételes esetekben jogosíthatja fel a gyermeket, és kétségtelen, hogy az apaság vélelmét megdöntő ítélet meghozatala és a kérelem előterjesztése között eltelt időnek jelentősége van. Ha a gyermek családi nevének megtartása érdekében az adott körülmények között indokolatlanul késedelmesen lép fel, azt a szembenálló érdekek mérlegelése során a gyermek terhére kell értékelni. A jelen ügyben azonban a kiskorú felperes - törvényes képviselője útján - a jogerős ítélet kézbesítését követő öt hónapon belül terjesztette elő kereseti kérelmét, azt megelőzően, hogy a névváltoztatás átvezetését az iskolában kezdeményezték, és az újbóli anyakönyvezésre is a gyermek részére kiállított személyi igazolvány kiadása után került sor.
Az elsőfokú bíróság helyes álláspontra helyezkedett, amikor döntőnek azt tekintette, hogy a 14 éves gyermek életében a környezete által ismert családi nevének elvesztése - az apai jogállás betöltetlensége mellett - a gyermek közösségi életében törést okozna, és ez a gyermeknek olyan súlyos hátrányt jelentene, mellyel szemben az az alperesi érdek, hogy a családi összetartozással együtt járó valamennyi kötelezettség megszűnése mellett a gyermek formálisan se viselhesse a családi nevét, nem azonos súlyú, így az ellentétes szempontok egybevetése során a kiskorú gyermek érdekét kellett előnyben részesíteni.
Téves a másodfokú bíróságnak az az okfejtése is, hogy a névviselés iránti kérelem kereseti kérelemként történő elbírálását kizárja az is, hogy az anya mint másik szülő nem volt peres fél. A Pp. 295. §-ának (2) bekezdése származási perben sem teszi kötelezővé, hogy a gyermek által a vélelmezett apa elleni eljárásban az anya perben álljon, az alapul szolgáló jogvita pedig nem apaság vélelmének megdöntésére irányuló per volt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő első fokú ítéletet helybenhagyta.
A fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költségek együttes viseléséről a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. §-ának alkalmazásával a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján döntött. (Legf. Bír. Pfv. II. 22.213/1997. sz.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás