GK BH 1999/420
GK BH 1999/420
1999.09.01.
Abban a kérdésben, hogy valamely gazdasági tevékenység pénzintézeti tevékenységnek minősül-e, és azt ki gyakorolhatja, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet közigazgatási eljárás keretében jogosult állást foglalni. Ebben a kérdésben a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében sem dönthet [1988. évi VI. tv. 11. § (3) bek.; 1989. évi 23. tvr. 18/B. § (2) bek.; 1996. évi CXII. tv.; 1996. évi CXIV. tv. 3. §, 12. § (3) bek.].
A kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárást indítványozó iratában a szövetkezet gazdasági tevékenységének két fő területét emelte ki. Az egyik az üzletrésztőkével kapcsolatos. Az alapszabály IX. fejezete szerint: „a szövetkezet a jogi személyiséggel rendelkező tag és az alapító magánszemély tagok közreműködésével üzletrésztőkéjét növeli, azaz tőketartalékot képez, melynek megfelelően szövetkezeti üzletrésztőkét képez. A szövetkezet üzletrészeket juttat az alapító magánszemély tagoknak, akik a belépő tagok számára azokat értékesítik. A szövetkezet az alapítókon kívül azoknak a tagoknak juttat üzletrészt, akik legalább egy részjegyet jegyeznek, akár a belépésükkel egy időben, akár a későbbiekben”.
Ugyancsak a IX. fejezet szabályozza a másik gazdálkodási területet, a kárpótlási jegyek hasznosítását, forgalmazását. Eszerint a tagok üzletrésztőkéje kárpótlási jegy hasznosítására irányulhat, s az igazgatóság - a közgyűlés felhatalmazása alapján - bármelyik tagtól kárpótlási jegyeket vásárolhat, maximum azok névértékén. Az alapszabály I. fejezete értelmében a kárpótlási jegyek hasznosítása során a szövetkezet köti meg az ügyleteket, vagyis a szövetkezet a tagjainak kárpótlási jegyeit - a tagok megbízásából - bizományosként értékesíti.
A kérelmező szerint az ismertetett feladatok teljesítése a szövetkezet részéről átruházható értékpapírral végzett - saját számlára vagy bizományosként történő - adásvételi tevékenység folytatását feltételezi. E hasznosítást a kérelmező úgy ítéli meg, hogy a szövetkezet az alapszabályban felsorolt tevékenységi köröktől eltérően gazdálkodik, s ez a tevékenysége törvénysértő. Ez a tevékenység ugyanis az 1991. évi LXIX. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében szabályozott pénzügyi tevékenységi körbe tartozik, melyet a pénzintézeteken kívüli egyéb jogi személy csak akkor végezhet, ha megfelel a 8. § (4) bekezdésében felsorolt feltételeknek. E szabályokat az 1992. évi I. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint a pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetekre is alkalmazni kell.
A kérelmező hivatkozott az APEH Fővárosi Igazgatósága által a szövetkezetnél 1995. május 4-én tartott célvizsgálatra. Ennek során megállapították, hogy a szövetkezet az 1992. évi I. törvény 55. §-ának (1) bekezdésében és az 1991. évi XVIII. törvény 26. §-ának (4) bekezdésében foglalt előírások megszegésével - tőketartalék képzése nélkül és üzletrésztőke képzése vagy üzletrésztőke növelése nélkül - a szövetkezet tagjainak és más üzletrésszel nem rendelkező tagjainak üzletrészt juttatott. A belépő tagok nem részjegyet jegyeztek, hanem közvetlenül üzletrészt vásároltak a szövetkezettől mint bizományostól.
A kárpótlási jegyekkel kapcsolatos ügyleteket az I-C. Tanácsadó Kft. bevonásával bonyolították le. E cégtől a szövetkezethez belépő tagok kárpótlási jegyeket vásároltak, melyeket eladtak a szövetkezetnek. Az I-C. Kft. a kárpótlási jegyeket a névérték 30-35%-áért a szövetkezettől visszavásárolta. Az üzletrészek adásvétele tehát a szövetkezet és a tagjai között bonyolódott le. Az APEH vizsgálata a kérelmező szerint azt is megállapította, hogy a folyamatokban kötött szerződések színleltek voltak, mert e szerződések megkötését tényleges pénzmozgás nem követte, illetve azok egyéb okból semmisek. Azonos eljárással ugyanis a szövetkezet 1995. március 27-e és május 2-a közötti időszakban 70 új tagot léptetett be a szövetkezetbe.
A kérelmezőnek az általa előadottakra alapított álláspontja szerint a szövetkezet az 1992. évi I. törvény 55. §-a (1) bekezdésének megsértésével, érvénytelen szerződések kötésével foglalkozik. Ezért indítványozta, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti jogkörében állapítsa meg a szövetkezet törvényellenes működését, és a törvényes működés helyreállításáig a szövetkezet működését függessze fel.
A szövetkezet ezzel szemben állította, hogy működése megfelel az 1992. évi I. törvény 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak, pénzintézeti tevékenységet pedig nem folytat.
Az elsőfokú bíróság a kérelmező indítványát elutasította. Megállapította, hogy az üzletrésztőke kialakítása a szövetkezeti törvény rendelkezéseinek megfelel. A szövetkezet ugyanis a belépő tagok által üzletrész-vásárlás céljából befizetett összegeket tőketartalékba helyezte, majd üzletrésztőkét alakított ki, és a tagoknak üzletrészt juttatott. Az pedig, hogy a szövetkezet a tagjaitól kárpótlási jegyeket vásárolt, azért nem kifogásolható, mert ez nem pénzintézeti tevékenység. Az egyéb gazdasági műveletek felülvizsgálatára a törvényességi felügyelet már nem terjed ki, míg a szerződések jogi sorsának elbírálása polgári peres útra tartozik.
A végzés ellen a kérelmező az indítványának történő helyt adás iránt fellebbezett, a fellebbezést a Legfőbb űgyészség fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság vizsgálódása nem volt teljes körű, mert az üzletrésztőke képzését látszólag biztosító szerződéseket folyamatukban nem vizsgálta, s figyelmen kívül hagyta az ezekre a szerződésekre vonatkozó, ugyanazon a napon kelt kiadási és bevételi pénztárbizonylatokat. A 49 193 800 Ft szövetkezeti vagyon pedig nem minősülhet üzletrésztőkének, mert a tagok a részjegyvásárláson kívül olyan vagyoni hozzájárulást nem teljesítettek, amelyből üzletrésztőke képezhető vagy növelhető lett volna.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem alapos.
Az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/B. §-ának (2) bekezdése, összhangban a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. §-ának (3) bekezdésével, úgy rendelkezik, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. E rendelkezésekből következik, hogy sem a társaság megalakulása, sem a működésének törvényességi felügyelete során a cégbíróság - más hatóság hatáskörébe tartozó szakmai felügyelet, illetve engedélyezési jogkör tárgyában - tartalmilag nem bocsátkozhat vizsgálódásba. Arra sincs mód, hogy a bíróság a társaság által más gazdálkodó szervezetekkel vagy egyéb jogalanyokkal kötött szerződéseket felülbírálja. E jogviták más bírósági eljárás keretében rendezhetők.
A kérelmező szerint a szövetkezetnek az értékpapírokkal kapcsolatos ügyletei az alapszabályban felsorolt tevékenységi köröktől törvénysértően eltérnek és pénzügyi tevékenységet valósítanak meg. A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének időpontjában abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység a törvény értelmében pénzintézeti tevékenységnek minősül-e, s ezt ki gyakorolhatja - az 1991. évi LXIX. törvény 53. §-ának (3) bekezdése és 54. §-ának (1) bekezdése értelmében - a bankfelügyelet határozott. Az 1997. január 1. napjával hatályba lépett 1996. évi CXIV. törvény 12. §-ának (3) bekezdése értelmében az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 1997. január 1. napján megszűnik, e naptól kezdve e szervek jogutóda az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a törvény 3. §-ában meghatározott hatáskörrel. A felügyeleti eljárás közigazgatási eljárásnak minősül az adott ügyben figyelembe veendő 1996. évi CXII. törvényben foglalt eljárási szabályok alkalmazásával.
Mindezek alapján azt kellett megállapítani, hogy a kérelemben írtak kivizsgálása közigazgatási eljárásra tartozik. A Felügyelet jogosult állást foglalni abban a kérdésben is, hogy a kérelemben kifogásolt tevékenységek jogszabálysértők-e, és amennyiben igen, a szövetkezettel szemben milyen intézkedés megtétele szükséges. E kérdésekben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem jogosult dönteni. Nem vizsgálható ebben az eljárásban az sem, hogy a szövetkezet által kötött szerződések érvényesek-e vagy sem. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését ezzel az eltérő, illetve kiegészítő indokolással hagyta helyben a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Cgf. II. 32.819/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás