GK BH 1999/421
GK BH 1999/421
1999.09.01.
A felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogosultság megállapításánál irányadó szabályok, ha az adós vagyona részben alapjuttatásból ered [1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont; Ptk. 332. § (1) bek., 474. § (1) bek.,].
Az elsőfokú bíróság a 13. sorszámú végzésével a G. H. Vagyonkezelő és Befektetési Részvénytársaság gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapította. Elrendelte a felszámolását, kijelölte a felszámolót. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adóssal szemben az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium kezdeményezte a felszámolási eljárás megindítását. Kérelmében hivatkozott arra, hogy az Idegenforgalmi Alapból alapjuttatást kapott a J. és Vidéke Takarékszövetkezet, amely az adóssal adásvételi szerződést kötött. E szerződésben az adós átvállalta a takarékszövetkezet alaptartozásának megfizetését. Az Idegenforgalmi Alap pénzügyi bonyolítója, a C-bank Részvénytársaság többszöri alkalommal felszólította az adóst a tartozás kiegyenlítésére, amely eredménytelen maradt. A hitelező álláspontja szerint az adós fizetésképtelennek minősül, mivel az általa nem vitatott tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet alaposnak találta. Megállapította, hogy az adós a felszámolási kérelem kézhezvételét megelőzően az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium követelését nem vitatta. Az 1996. szeptember 27-én kelt levelében a tartozás kifizetésének módozata tekintetében, valamint a tartozásátvállalással kapcsolatban tett indítványt. Amikor azt az Idegenforgalmi Hivatal jóváhagyta, letéti szerződéssel az Idegenforgalmi Alap pénzügyi bonyolítójánál, a C-bank Rt.-nél 16 000 000 Ft nagyságrendű Rezidencia befektetési jegyet helyezett letétbe. Ezek a tények a tartozáselismerését bizonyítják. Az elsőfokú bíróság ezért az 1991. évi IL. törvény 27. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelte az adós felszámolását, és kijelölte a felszámolót.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés megváltoztatásával a hitelező kérelmének az elutasítását. Hivatkozott arra, hogy a J. és Vidéke Takarékszövetkezettel 1994. április 6-án megkötött adásvételi szerződés 3. pontja szerint a vevő a Budapest Bank Rt.-vel és a K-S. Intézőbizottsággal kötendő külön megállapodás alapján vállalja át az eladó tartozásait. Ehhez a feltételhez kötötték a tartozásátvállalást. Ilyen külön megállapodás megkötésére azonban mindeddig nem került sor. Mivel a kikötött feltétel nem valósult meg, így a jogosult irányában az átvállalás nem hatályos. Álláspontja szerint az adott ügyben az Ipari Minisztérium nem jogosult a felszámolási eljárás elrendelésének indítványozására, mivel a Budapest Bank Rt. kötötte meg a szerződést.
Az adós fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság - a rendelkezésére álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével - helyesen állapította meg a tényállást, helyes az arra alapított jogi döntése is. Az adós a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzésének a megváltoztatására.
Helyesen utalt arra az elsőfokú bíróság a határozatának indokolásában, hogy a fizetésképtelenség megállapításának a mellőzésére csupán az ad alapot, ha a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem kézhezvételét megelőzően vitatta az adós a tartozásának a fennállását. Ez a jelen esetben nem történt meg, erre vonatkozó bizonyítékot az adós nem tudott szolgáltatni. A nem vitás tényállás szerint az adós a J. és Vidéke Takarékszövetkezettel 1994. április 6-án kötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a K. „Panoráma” Szálló ingatlant. A szerződés 2. pontja szerint az ingatlan vételára magában foglalja a jelen szerződés 3. pontjában részletezettek szerint az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozások összegét, amely 35 850 000 Ft-ot tesz ki.
A Ptk. 332. §-ának (1) bekezdése szerint, ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettnek a tartozást átvállaló személlyel kötött szerződésével a tartozásátvállalás létrejön, ennek hatályosságához azonban szükség van a jogosult hozzájárulására is. Ha a jogosult a beleegyezést megtagadja, ebből nem lehet arra következtetni, hogy a tartozásátvállaláshoz ebben az esetben jogi hatások nem fűződnek. Ugyanis az átvállaló a kötelezettel szemben köteles lesz a jogosultat kielégíteni. Ezt fejezi ki a Ptk. 332. §-ának (1) bekezdésében foglalt második fordulat. Az adós tehát alaptalanul hivatkozik arra, hogy a tartozásátvállalási szerződés a kötelezettel nem jött létre, mivel az a szerződés fenti kitétele alapján bekövetkezett. A szerződés hatályossá vált, amikor az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium az 1994. május 12-én kelt levelében az adós kérelmének teljesítéséhez hozzájárult. Az adós saját előadásával szemben, amellyel kétségbe vonja a tartozásátvállalás létrejöttét, ugyancsak bizonyítékként fogadható el az a tény, hogy a befektetési jegyeknek letétbe helyezése megtörtént, valamint az adósnak a C-bank Részvénytársasághoz intézett 1996. szeptember 27-én kelt levele.
Alaptalanul hivatkozik az adós arra, hogy az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak nem volt jogosultsága a felszámolási eljárás kezdeményezésére. Az iratoknál fellelhető, 1998. május 2-án kelt szerződés szerint a J. és Vidéke Takarékszövetkezet az Idegenforgalmi Alapból részesült alapjuttatásban. Ennek maradványát vállalta át az adásvételi szerződéssel az adós. A 45/1989. (V. 26.) MT rendelettel módosított 12/1989. (II. 5.). MT rendelet 8. §-a szerint az Idegenforgalmi Alapnak a kezelője a Kereskedelmi Minisztérium, amely az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak volt a jogelődje. A 96/1987. (XII. 31.) MT rendelettel módosított 42/1985. (X. 8.) MT rendelet - amely az állami alapjuttatásról rendelkezik - 12. §-ának (3) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy amennyiben a vállalat a szerződésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, a pénzintézet az alapjuttatást részben vagy egészben visszavonhatja, illetve, ha az alapjuttatás iránti igényt nem a pénzintézet bírálta el, visszavonását kezdeményezheti. Jelen esetben a módosított 12/1989. (II. 5.) MT rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint a felhasználásról a Kereskedelmi Minisztérium Országos Idegenforgalmi Hivatala döntött. A juttatott alap kezelője tehát a Kereskedelmi Minisztérium volt, amelynek megbízása alapján, mint bonyolító a B. Bank Részvénytársaság, majd 1994. december 5-étől a C-bank Részvénytársaság járt el. A bonyolító a Ptk. 474. §-ának (1) bekezdése szerinti megbízottnak tekintendő, aki a kezelő megbízásából jár el. Ez a megbízási jogviszony azonban nem zárja ki azt, hogy adott esetben a megbízó saját maga járjon el az adott jogviszony keretében. Erre tekintettel nem tekinthető jogosulatlannak a minisztérium az adóssal szembeni felszámolási eljárás kezdeményezésére.
A fentieken túlmenően az adós vonatkozásában az elsőfokú bíróság által megállapított fizetésképtelenség az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján fennállt. Az adós az 1996. szeptember 27-én kelt levelében a tartozás megfizetésére halasztást kért, azonban a pénzügyi bonyolító C-bank Részvénytársaság az 1996. október 31-én kelt levelében az ajánlatot elutasította, és ismételten teljesítésre hívta fel az adóst. Ebből eredően a fent hivatkozott jogszabályhelyben foglalt feltételek fennálltak az 1997. április 16-án benyújtott eljárást kezdeményező kérelem időpontjában.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - lényegében annak helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk. VIII. 31.409/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás