43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet

a vízkészletjárulék kiszámításáról

2023.01.01.

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. §-aiban, valamint a Kvt. 10. számú mellékletének 18–21. pontjaiban foglaltak alapján – figyelemmel az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 120. §-a (7) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazásra – a következőket rendelem el:

1. § (1)¹ A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) előírt vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetésére (köteles vagy) kötelezett vízhasználók és üzemi fogyasztók – a vízhasználatra és az alapjárulékra alapozott – fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg.

(2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2. §²

3. §³

4. §⁴ A VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a létesítési engedélyben szereplő vízhasználati cél és az igénybe venni tervezett vízkészletnek megfelelő „g” szorzószám, valamint a víztest túlterhelésre vonatkozó „t” szorzószám figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyben lekötött – az engedélyben vízigényként megjelölt – vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni.

5. § (1) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)⁵ a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel vagy akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel, felszíni vizek esetén kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozam-mérővel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminőségi kategória azonos;

b)⁶ felszín alatti vízhasználat esetén a vízmérőt és a kútvízmérőt mindig a kútfejnél, kivételes esetben – ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvízhasználat esetén) – az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni;

c) vízerőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni;

d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerződésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni;

e)⁷ a vízmérő, a kútvízmérő és vízhozammérő állását havonta a hónap első munkanapján, a vízállásmérő állását minden munkanapon le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni;

f)⁸ ha a mérőeszköz meghibásodik és a vízhasználó az a) pont szerinti mérésről 30 – kisfogyasztók és időszakos vízhasználók esetén 90 – napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási időszakot nem mértnek kell tekinteni és a megelőző naptári év azonos időszakában mért vízmennyiség, ennek hiányában a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani;

g)⁹ a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minősül;

h)¹⁰ a vízilétesítmény kezelője, illetve az üzemeltető köteles gondoskodni az a) pontban részletezett mérőeszköz alkalmazásáról, szakszerű üzemeltetéséről, karbantartásáról és a mért adatok nyilvántartásáról;

i)¹¹ az öntözési, rizstermelési és halgazdálkodási célú vízhasználat esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon megállapított vízmennyiség mértnek minősül.

(1a)¹² A mérőeszközök meghibásodását vagy cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi hatóságnak nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben hitelt érdemlő módon igazolni kell, hogy a beépített mérőeszköz az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak eleget tesz. Ha az engedélyes ezt elmulasztja, az a vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül.

(2) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiség-mérő hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni;

b)¹³ az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a számított vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni.

(3)¹⁴ Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés b) pontja szerinti szorzószámot, amennyiben a felszíni vízkivétel egynél több kalibrált mérőeszköz után történik.

6. §¹⁵ (1) Tekintettel a Vgtv. 15. § (7) bekezdésében és 15/C. § (1a) bekezdésében előírtakra, valamint arra, hogy a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség nem akadályozhatja a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések elérése érdekében tett megelőző vagy helyreállító intézkedések finanszírozását, a vízkészletjárulék kiszámításához

a) a földrajzi jellemzők tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízkészlet-jelleget,

b) a környezeti hatás tekintetében az 1. mellékletben meghatározott osztály-, illetve kategória-besorolásokat,

c) a gazdasági és szociális hatások tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízhasználat jellegéhez rendelt „g” szorzószámot

kell figyelembe venni.

(2)–(4)¹⁶

6/A. §¹⁷ Ha a vízhasználó több vízbeszerzési létesítménnyel rendelkezik, akkor a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mennyiséget sorrendben mindig a legalacsonyabb „g” szorzószámmal rendelkező vízbeszerzési létesítményre kell először figyelembe venni addig, amíg a vízhasználó a mentességet ki nem meríti.

7. §¹⁸ Az 1. melléklet 1. pont e) alpontjának „g” szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott mezőinél – tekintettel a 2. számú mellékletben meghatározott fogalmakra is – a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó „g” szorzószámot kell alkalmazni.

8. §¹⁹

8/A. §²⁰ Nem kell alkalmazni az 1. melléklet 1. pont db) alpontjában meghatározott „t” szorzószámot a műszaki paraméterekkel bizonyított, víztakarékossági célú fejlesztések esetén, az erre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély módosításának jogerőre emelkedésétől számított 3 éven át.

9. § (1)²¹ Ha a vízhasználó az általa kitermelt (kivett) vizet – a vízügyi hatóság engedélyével – részben más felhasználónak adja át, a VKJ-t az átvevő vízfelhasználásának jellegére figyelemmel az átadó fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett vízmennyiség átadására és átvételére a Vgtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vízjogi csatlakozás, valamint a külön jogszabály²² rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadott víz után fizetett VKJ összegét – ha a felek másképpen nem állapodtak meg – az átadó teljes mértékben átháríthatja az átvevőre vagy követelheti a járulék összegének megtérítését.

9/A. §²³ Az öntözési, valamint a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználónak nem kell alapjárulékot fizetni a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mértékig akkor sem,

a) ha a tényleges vízhasználat a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget túllépte, vagy

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget nem vette igénybe.

9/B. §²⁴ Ha az öntözési, valamint a halgazdasági és rizstermelési célú vízhasználó a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés m), illetve n) pontja alapján termel ki vizet, akkor az így kitermelt víz mennyiségét a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában megadott mérték meghatározása során nem kell figyelembe venni.

10. § (1)²⁵ A vízhasználónak a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggő VKJ-t a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell befizetni.

(2)²⁶ A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi hatóság által kezelt, Magyar Államkincstárnál vezetett központosított beszedési számlára kell befizetni.

(3)²⁷

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2000. évet érintő VKJ fizetési kötelezettség megállapításától kezdődően kell alkalmazni.

(2)–(3)²⁸

11/A. §²⁹ E rendeletnek a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelettel megállapított 4. §-át, 6. és 6/A. §-át, 7. §-át, 8/A. §-át, 9/A. és 9/B. §-át, valamint 1. és 2. mellékletét a 2017. évet érintő vízkészletjárulék fizetési kötelezettség teljesítésénél, nyilatkozattételnél és adatszolgáltatásnál kell először alkalmazni.

11/B. §³⁰ Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez³¹

A vízkészletjárulék mértéke

1. A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ = „V” (m³) X „A” (Ft/m³) X „m” X „t” X „g”.

a) A „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.

b) Az „A” alapjárulék mértékét a Vgtv. határozza meg.

c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám „m” értéke:

ca) mért vízhasználat esetében: 1,0,

cb) számított vízhasználat esetében: 2,0.

d) A „t” víztest-túlterhelési szorzó a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestek állapot minősítésére vonatkozó szorzószám, amelynek értéke:

da) felszíni vízkivételnél a jó, vagy annál magasabb állapot vagy potenciál minősítéssel, valamint a jónál rosszabb állapotú, potenciálú – de nem mennyiségi okokra visszavezethető – minősítéssel rendelkező víztestek, vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból jó minősítéssel rendelkező víztestek esetében: 1,0.

db) felszíni vízkivételnél a mennyiségi okokra visszavezethetően a jónál rosszabb állapotú vagy potenciálú felszíni víztestek vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél mennyiségi szempontból a gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében – a dc) alpont kivételével –: 1,2.

dc) felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében a partiszűrésű vízkészletből történő vízhasználatok esetében: 1,0.

e) Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől függően a „g” szorzószám módosítja. A „g” szorzószám értékei a következők:

6K10334_0

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J	K	L	M	N	O
1.	Vízkészlet jellege			Vízhasználat jellege
2.				gyó- gyá- szati célú	közcélú	öko- lógiai	Gazdasági célú
3.				gyó- gyá- szati célú	közcélú	öko- lógiai	ivóvíz	ön- tözés	halgaz- dálko- dás és rizs- terme- lés	állat- tartó telep	ener- getika	meg- újuló energia célú	víz- erőmű	fürdő	egyéb
4.	Felszín alatti víz	gyógyvíz	minősített	1,0	5,0		5,0							5,0	10,0
5.		termálvíz	>vagy= 30 °C	1,0	1,0		3,0		5,0			2,0		3,0	7,5
6.		karszt- és hasadékvíz	I. oszt.	1,5	1,2	1,2	3,0	5,0	5,0	4,0		2,0		3,0	6,0
7.			II. oszt.	1,0	1,0	1,0	2,0	4,0	4,0	3,0		2,0		2,0	5,0
8.			III. oszt.	0,5	0,5	0,5	1,0	3,0	3,0	2,0		2,0		1,0	4,0
9.		rétegvíz	I. oszt.	1,5	1,0	1,0	3,0	3,8	3,8	3,5		1,5		3,0	5,0
10.			II. oszt.	1,0	0,8	0,8	2,0	2,5	2,5	2,0		1,5		2,0	4,0
11.			III. oszt.	0,5	0,5	0,5	1,0	1,5	1,5	1,0		1,5		1,0	2,0
12.		partiszűrésű víz	I. oszt.	1,5	1,0	0,4	3,0	3,5	3,5	3,5		0,2		3,0	4,0
13.			II. oszt.	1,0	0,8	0,4	2,0	1,3	1,3	2,0		0,2		2,0	3,0
14.			III. oszt.	0,5	0,5	0,4	1,0	1,0	1,0	1,0		0,2		1,0	1,0
15.		talajvíz	I. oszt.	1,0	1,0	0,5	1,5	2,0	2,0	1,5		0,5		1,5	3,0
16.			II. oszt.	0,5	0,7	0,5	1,1	1,5	1,5	1,1		0.5		1,1	2,0
17.			III. oszt.	0,5	0,5	0,5	1,0	1,0	1,0	1,0		0,5		1,0	1,5
18.	Felszíni víz		I. kat.		0,6	0,0	1,0	0,1	0,02	0,1	0,4	0,1	0,001	1,0	1,0
19.			II. kat.		0,7	0,0	1,1	0,2	0,04	0,2	0,4	0,1	0,001	1,1	2,0
20.			III. kat.		0,8	0,0	1,2	0,3	0,06	0,3	0,4	0,1	0,001	1,2	2,5
21.			IV. kat.		0,3	0,0	0,5	0,05	0,01	0,1	0,2	0,1	0,001	0,5	1,0

2. A felszín alatti vizek osztályba sorolása az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően:

	A	B
1.	I. oszt.	A vízkivételi helyen a víz minősége az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeknek megfelel.
2.	II. oszt.	A vízkivételi helyen a víz minősége kifogásolt minőségű ivóvíznek felel meg és üzemszerű kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minőségűre tisztítható.
3.	III. oszt.	A vízkivételi helyen a víz minősége az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeknek nem felel meg és üzemszerűen, gazdaságosan ivóvíz minőségűre nem tisztítható.

3. Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a vízkészletjárulék kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével (a vízfolyások és állóvizek kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz, illetve állóvíz hasznosítható természetes vízkészletének mennyiségére és a víz minőségére való tekintettel történt):

3.1. Természetes vizek

	A	B
1.	Kategória	Vízfolyás
2.	I.	Bodrog
3.	I.	Dráva
4.	I.	Duna
5.	I.	Hármas-Körös
6.	I.	Hernád
7.	I.	Lapincs
8.	I.	Maros
9.	I.	Mosoni-Duna a Rába betorkolása alatt
10.	I.	Mura
11.	I.	Rába
12.	I.	Sajó a Bódva betorkolása alatt
13.	I.	Sebes-Körös
14.	I.	Szamos
15.	I.	Tisza
16.	I.	Tisza-tó
17.	I.	Balaton
18.	I.	Keleti-főcsatorna
19.	I.	Hortobágy-Berettyó
20.	I.	Szarvas-Békésszentandrási-holtág
21.	II.	Berettyó
22.	II.	Bódva a Jósva-patak betorkolása alatt
23.	II.	Fehér-Körös
24.	II.	Fekete-Körös
25.	II.	Ipoly
26.	II.	Kettős-Körös
27.	II.	Kraszna
28.	II.	Lajta
29.	II.	Marcal a Torna-patak betorkolása alatt
30.	II.	Mosoni-Duna a Lajta és a Rába betorkolása között
31.	II.	Nádor-csatorna (Sárvíz)
32.	II.	Sajó a Bódva betorkolása felett
33.	II.	Sió a Nádor-csatorna betorkolása alatt
34.	II.	Túr a sonkádi osztómű felett
35.	II.	Zagyva a Tarna betorkolása alatt
36.	II.	Zala a Sárvíz-patak betorkolása alatt
37.	II.	Fertő tó
38.	II.	Velencei-tó
39.	II.	Almás-patak a Basali-árok betorkolása alatt
40.	II.	Bán-patak a Csodró-patak betorkolása alatt
41.	II.	Baranya-csatorna a Gödrei-vízfolyás betorkolása alatt
42.	II.	Batár-patak
43.	II.	Bódva a Jósva-patak betorkolása felett
44.	II.	Cuha (Bakony-ér) a Nyéki-ér betorkolása alatt
45.	II.	Cserta-patak a Berek-patak betorkolása alatt
46.	II.	Dombó-csatorna Tekeres-berki-patakbetorkolása alatt
47.	II.	Rima és Eger-patak a Villói-patak betorkolása alatt
48.	II.	Eger-víz a Vázsonyi-séd betorkolása alatt
49.	II.	Egyesített-övcsatorna
50.	II.	Fekete-víz (Dráva-vízgyűjtő)
51.	II.	Fényes-patak
52.	II.	Gaja-patak Bakonynána alatt
53.	II.	Galga-patak az Egres-patak betorkolása alatt
54.	II.	Egyesült-Gyöngyös és Gyöngyös a Keleti-ág betorkolása alatt
55.	II.	Gyöngyös-műcsatorna és Gyöngyös-patak a Szerdahelyi-patak betorkolása alatt
56.	II.	Hanság-főcsatorna az Ikva betorkolása alatt
57.	II.	Hejő-patak a Malomcsatorna kitorkolása alatt
58.	II.	Hejő–Szarda-övcsatorna
59.	II.	Hévíz-folyás
60.	II.	Ikva a Kardos-ér betorkolása alatt
61.	II.	Jósva-patak
62.	II.	Kapos a Füredi-árok betorkolása alatt
63.	II.	Karasica a Vasas-Belvárdi-vízfolyás betorkolása alatt
64.	II.	Kerka
65.	II.	Koppány-patak a Bedegkéri-árok betorkolása alatt
66.	II.	Lábodi-Rinya a Görgetegi-Rinya betorkolása alatt
67.	II.	Lendva
68.	II.	Lesence-patak a Németfalusi-árok betorkolása alatt
69.	II.	Lónyay-főcsatorna az Érpataki-főfolyás betorkolása alatt
70.	II.	Marcal a Hajagos- és Gerence-patakok betorkolása között
71.	II.	Mezőlaki-(Kis)-séd a Pápai-Bakonyér betorkolása alatt
72.	II.	Mór-Bodajki-vízfolyás a Sövénykúti-vízfolyás betorkolása alatt
73.	II.	Nyugati-övcsatorna a Koroknai-vízfolyás betorkolása alatt
74.	II.	Okor-Bükkösdi-víz az Okorköz-csatorna betorkolása alatt
75.	II.	Páhoki-övcsatorna
76.	II.	Pápai-Bakonyér Bakonyjákó alatt
77.	II.	Pécsi-víz a Bicsérdi-patak betorkolása alatt
78.	II.	Pinka
79.	II.	Principális-csatorna a Bakónaki-patak betorkolása alatt
80.	II.	Rábca
81.	II.	Répce
82.	II.	Fekete-árok és Babócsai-Rinya a Taranyi-Rinya betorkolása alatt
83.	II.	Ronyva-patak a Bózsva-patak betorkolása alatt
84.	II.	Sió a Kis-Koppány és a Nádor-csatorna betorkolása között
85.	II.	Sorok-Perint a Jáki-Sorok betorkolása alatt
86.	II.	Strém
87.	II.	Szinva-patak a Tatár-árok betorkolása alatt
88.	II.	Takta-övcsatorna
89.	II.	Tapolca-patak (Balaton-vízgyűjtő)
90.	II.	Taranyi-Rinya a Kivadári-határág betorkolása alatt
91.	II.	Tarna a Parádi-Tarna betorkolása alatt
92.	II.	Torna-patak a Csigere-patak betorkolása alatt
93.	II.	Veszprémi-Séd a Cinca-patak betorkolása alatt
94.	II.	Völgységi-patak a Hidasi-patak betorkolása alatt
95.	II.	Zagyva a Kövicses-patak és a Tarna betorkolása között
96.	II.	Zala a Szélvíz és a Sárvíz-patak betorkolása között
97.	II.	Zala-Somogyi-határárok a Nemesdédi-patak betorkolása alatt
98.	II.	Ráckevei-Soroksári-Duna
99.	II.	Dunavölgyi-főcsatorna

3.2. A fenti táblázatban fel nem sorolt természetes vízfolyások a III. kategóriába sorolandóak, kivéve az öntözőrendszerek öntöző- és kettős működésű csatornáit, amelyek kategóriája az adott öntözőrendszer vízbázisát képező vízfolyás kategóriájával egyezik meg.

3.3. Öntözőrendszerek

	A	B	C
	Kategória	Öntözőrendszer	Működési területével érintett vízügyi igazgatóság
1.	I.	Szigetközi mentett oldali öntöző és vízpótló rendszer	Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
2.	I.	Mosoni-Duna öntöző és vízpótló rendszer
3.	I.	Kis-Rába öntöző és vízpótló rendszer
4.	III.	Által-ér öntöző és vízpótló rendszer
5.	II.	DTCS-DVCS (észak)	Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
6.	II.	Kiskunsági-főcsatorna és DVCS hatásterülete	Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
7.	II.	Ferenc-csatorna szórvány
8.	II.	Margitta-szigeti öntözőrendszer
9.	III.	Lónyay öntözőrendszer (Érpataki-főfolyás 0–25,5 fkm; Kállay-főfolyás a Harangodi tározó alatt; Máriapócsi-főfolyás a Leveleki tározó alatt; Vajai-főfolyás a Vajai tározó alatt; Lónyay-főcsatorna 20,0–44,146 fkm)	Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
10.	II.	Öreg-Túr rendszer
11.	II.	Belfő-csatorna öntözőrendszer
12.	III.	Szamossályi tározó rendszer
13.	III.	Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos rendszer
14.	I.	Hernád-völgyi öntözőrendszer	Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság
15.	I.	Taktaközi öntözőrendszer
16.	II.	Laskó-völgyi öntözőrendszerek
17.	II.	Gyöngyös-Nagyrédei öntözőrendszer
18.	III.	Eger-völgyi öntözőrendszer
19.	III.	Berettyó közvetlen	Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
20.	II.	Tiszafüredi öntözőrendszer
21.	I.	Tiszalöki öntözőrendszer
22.	II.	Berettyó-Sebes-Körös köze
23.	II.	Tisza szórvány
24.	II.	Sebes-Körös jobb parti öntözőrendszer
25.	II.	Gástyási vízellátó rendszer	Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
26.	II.	Tiszafüredi vízellátó rendszer
27.	I.	Nagykunsági vízellátó rendszer
28.	II.	Tiszavárkonyi I. vízellátó rendszer
29.	I.	Jászsági vízellátó rendszer
30.	III.	Malomfok-Inándi öntözőrendszer	Kőrös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
31.	II.	Biharugrai öntözőrendszer
32.	III.	Kettős-Körös szórvány öntözőrendszer
33.	II.	Horgai öntözőrendszer
34.	II.	Szarvas-Kákai öntözőrendszer
35.	II.	Körösladányi öntözőrendszer
36.	III.	NK-XIV öntözőrendszer
37.	II.	Félhalmi öntözőrendszer
38.	II.	Décs-Fazekaszugi öntözőrendszer
39.	II.	Sebes-Körös szórvány öntözőrendszer
40.	II.	Hármas-Körös szórvány öntözőrendszer
41.	II.	Élővíz-csatorna öntözőrendszer
42.	I.	Szarvasi Holtág közvetlen öntözőrendszer
43.	II.	Dögösi öntözőfürt
44.	I.	Hortobágy-Berettyó szórvány
45.	III.	Berettyó szórvány
46.	II.	Algyői öntözőrendszer	Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
47.	II.	Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszer
48.	II.	Atkai öntözőrendszer
49.	II.	Csanyteleki öntözőrendszer
50.	II.	Dongéri öntözőrendszer
51.	II.	Gyálai öntözőrendszer
52.	II.	Hódmezővásárhelyi öntözőrendszer
53.	II.	Kákási öntözőrendszer
54.	II.	Kurcai öntözőrendszer
55.	II.	Maros balparti öntözőrendszer
56.	II.	Maros jobb parti öntözőrendszer
57.	II.	Mindszent-Székkutasi öntözőrendszer
58.	II.	Nagytőkei öntözőrendszer
59.	II.	Szarvas-Kákai öntözőrendszer
60.	II.	Tisza-kisvízfolyás öntözőrendszer
61.	II.	Szárazér-Élővizi 1. öntözőrendszer
62.	II.	Szárazér-Élővizi 2. öntözőrendszer
63.	II.	Vidre-éri öntözőrendszer

3.4. A IV. kategória: A vízkivételi helyen a víz minősége egy vagy több paraméter tekintetében meghaladja a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet (a továbbiakban: 10/2010. VM rendelet) 1. mellékletében közölt, az elsőbbségi anyagokra és bizonyos egyéb szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi határértékek figyelembevételével a következő küszöbértéket:

3.4.1. ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre maximálisan megengedhető koncentrációt és éves átlag értéket is tartalmaz, akkor a szennyezőanyag mennyisége meghaladja a maximális és az éves átlag érték különbségének felével megnövelt értékét;

3.4.2. ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre csak maximálisan megengedhető koncentrációt tartalmaz, akkor annak 50%-át meghaladó értékét;

3.4.3. ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre csak éves átlag értéket tartalmaz, akkor az átlagérték kétszeresét.

2. melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez³²

A VKJ kiszámításának szempontjából:

1. gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását. Ezen belül:

1.1. állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése,

1.2.³³ ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is,

1.3. egyéb vízhasználat: minden más, a gazdasági célú vízhasználat jellegek között az 1. számú melléklet 1. pont e) alpontjában szereplő táblázatban külön nem nevesített gazdasági célú vízhasználat,

1.4. energetikai vízhasználat: fosszilis, nukleáris és biomassza energiaforrásból, villamosenergia előállításához kapcsolódó felszíni vízhasználat,

1.5. fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb – a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló – víz igénybevétele,

1.6. halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat: a természetes vizek halállományának védelméhez, megújításához és hasznosításához, valamint az egyéb haltermelési, horgászati tevékenységekhez kapcsolódó vízhasználat, beleértve az ilyen célra tervezett és engedélyezett mesterséges létesítmények vízigényének kielégítését vízfeltöltést, vízpótlást és lecsapolást biztosító műtárgyakat, valamint a rizstermelési célú vízhasználat,

1.7. öntözési célú vízhasználat: a természetes csapadék pótlása céljából a felszíni víz, valamint a felszín alatti víz kijuttatása mesterséges módon a növénytermesztés hatékonyságának növelése, illetve a gyep művelési ágba tartozó területek fenntartása érdekében,

1.8. vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség,

1.9. megújuló energia célú vízhasználat: a felszíni vagy felszín alatti vízkészletnek kizárólag a hőenergiáját hasznosító vízhasználat, a vízkészlet hőmérsékletétől függetlenül, továbbá a biomassza kizárólag hőhasznosításhoz kapcsolódó vízhasználata,

2. gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;

3. idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi;

4. közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, beleértve a saját célú ivóvízműből történő ivóvízhasználatot, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat;

5. lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség;

6. ökológiai vízhasználat: a Vgtv. 1. számú melléklet 44. pontjának is megfelelően a természetes vagy természetközeli, veszélyeztetett vagy károsodott, vízi vagy víztől függő ökoszisztémák természetvédelmi célú helyreállításához szükséges vízmennyiség biztosítása;

7. vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m³), vagy időegység alatti vízforgalom (m³/év, m³/s stb.).

3. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez³⁴

Az 1. § (1) bekezdése a 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

A 2. §-t a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

A 3. §-t a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴

A 4. § a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

Az 5. § (1) bekezdés a) pontja a 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶

Az 5. § (1) bekezdés b) pontja a 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷

A 5. § (1) bekezdésének e) pontja a 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

Az 5. § (1) bekezdés f) pontja a 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹

A 5. § (1) bekezdésének g) pontja a 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰

Az 5. § (1) bekezdés h) pontját a 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

¹¹

Az 5. § (1) bekezdés i) pontját a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

¹²

Az 5. § (1a) bekezdését a 36/2014. (IV. 29.) Bm rendelet 2. § (4) bekezdése iktatta be.

¹³

Az 5. § (2) bekezdés b) pontja a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴

Az 5. § (3) bekezdését a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵

A 6. §-t a 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 4. §-a iktatta be.

¹⁶

A 6. § (2)–(4) bekezdését a 42/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷

A 6/A. §-t a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 4. §-a iktatta be.

¹⁸

A 7. § a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹

A 8. §-t a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.

²⁰

A 8/A. §-t a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 6. §-a iktatta be.

²¹

A 9. § (1) bekezdése a 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²²

72/1996. (V. 22.) Korm. r. 5. §.

²³

A 9/A. §-t a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 7. §-a iktatta be.

²⁴

A 9/B. §-t a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 7. §-a iktatta be.

²⁵

A 10. § (1) bekezdése a 36/2014. (IV. 29.) BM rendelet 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶

A 10. § (2) bekezdése a 21/2017. (VIII. 23.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

²⁷

A 10. § (3) bekezdését a 33/2006. (VII. 26.) KvVM rendelet 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸

A 11. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 22. §-ának 7. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹

A 11/A. §-t a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 8. §-a iktatta be.

³⁰

A 11/B. §-t a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 8. §-a iktatta be.

³¹

Az 1. melléklet szövegét megállapította és megjelölését 1. mellékletre változtatta a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 9. § (1) bekezdése.

³²

A 2. melléklet szövegét megállapította és megjelölését 2. mellékletre változtatta a 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelet 9. § (2) bekezdése.

³³

A 2. melléklet 1. pont 1.2. alpontja az 54/2022. (XII. 27.) BM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

³⁴

A 3. számú mellékletet a 21/2017. (VIII. 23.) BM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek