BK BH 1999/438
BK BH 1999/438
1999.10.01.
A tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság elhatárolása szempontjából annak van jelentősége, hogy míg bűnpártoló elsődlegesen az alapcselekmény elkövetőjének az érdekében cselekszik, addig az orgazda a cselekmény elkövetésével a saját vagy más - de az alapcselekmény elkövetőjén kívülálló - személy részére történő haszonszerzésre törekszik [Btk. 244. § (1) bek. c) pont és (2) bek., 326. § (1) bek. és (4) bek. a) pont].
Az I. r. terheltet a városi bíróság, illetőleg a megyei bíróság az 1997. december 8. napján kelt jogerős ítéletével társtettesként, jelentős értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt - mint különös visszaesőt - 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt egy rendőrnyomozó ismerősétől tudomást szerzett arról, hogy eladó egy viszonylag új BMW 520 típusú személygépkocsi. Ezt közölte a II. r. terhelttel, valamint azt is, hogy az igen alacsony - 560 ezer forintos - vételár miatt az a gyanúja, hogy a gépkocsi bűncselekményből származik, bár erről konkrét tudomása nincs.
A II. r. terhelt a valójában 2 775 000 forint értékű gépkocsit 560 000 forintért megvásárolta, az I. r. terhelt az ügyletben való közreműködéséért 50 000 forintot kapott.
Az ítéletek ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok még az adott tényállást alapul véve is tévesen értékelték az I. r. terhelt magatartását orgazdaságként. A helyes minősítés tárgyi bűnpártolás, és ezért lényegesen enyhébb büntetés kiszabása indokolt. A nyilvános ülésen a védő indítványát azzal egészítette ki: még abban az esetben is, ha a terhelt tudta, hogy a gépkocsi bűncselekményből származik, azzal nem volt tisztában, hogy annak a kilenc alapbűncselekménynek melyikéből, amelyet a törvény az orgazdaság tényállásában felsorol. Elméletileg nem zárható ki, hogy vámorgazdaság valósult meg.
A legfőbb ügyész a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Az adott ügyben a bíróságok a tényállásban megállapították azt a tényt, amely szerint az I. r. terhelt is és a társa is tudott arról, hogy bűncselekményből származó személygépkocsiról van szó. Ennek a megállapításnak nem a tényállásban, hanem a jogi indokolás körében van helye, amikor a bíróság e tényből az elkövető szándékára és tudattartalmára vont le megfelelő következtetést. Az eljárt bíróságok helyesen döntöttek, amikor a Btk. 326. §-ának (1) bekezdése szerinti orgazdaságként értékelték a terhelt cselekményét. E körben megfelelően mutatott rá a megyei bíróság a határozatában arra, hogy az I. r. terhelt nem a gépkocsinak a vagyoni haszonszerzés végett történő megszerzésével követte el a bűncselekményt, hanem a BMW-nek a II. r. terhelt részére történő elidegenítésében való közreműködésével.
Az orgazdaság és a tárgyi bűnpártolás elhatárolásának az az alapja, hogy míg a bűnpártoló elsődlegesen az alapcselekmény elkövetőjének az érdekét szolgálja, addig az orgazda a bűncselekmény elkövetésével a maga vagy más - az alapcselekmény elkövetőjén kívülálló - személy részére igyekszik hasznot szerezni.
Ennek megfelelően az adott ügyben a bűnpártolás azért nem jöhet szóba, mivel az I. r. terhelt részint a saját, részint a terhelttársa érdekében cselekedett, és mindkettőjüknél mutatkozott vagyoni haszon.
Rá kell mutatni arra is, hogy az eredetileg írásban benyújtott felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt lenne, ugyanis ha tárgyi bűnpártolás valósult volna meg, akkor az helyesen a Btk. 244. §-ának (2) bekezdése szerinti bűnpártolás bűntettének minősülne, mivel azt a terhelt haszonszerzés végett követte el. Ezt a bűncselekményt a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. A kiszabott 2 év 6 hónapi börtönbüntetés pedig e tételkereten belül maradt, ezért a Be. 284. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az nem tekinthető törvénysértő büntetésnek, vagyis a felülvizsgálat kizárt.
A tényállás része - és ezt az I. r. terhelt is elismerte -, hogy a BMW valódi értékének csak mintegy egyötödét tette ki a kikötött vételár. Ebből pedig feltétlenül azt a következtetést lehet levonni, hogy a gépkocsi az orgazdaság törvényi tényállásában „alapbűncselekményként” megjelölt vagyon elleni és nem más bűncselekményekből származik. Ugyanez okból nem tételezhető fel a csempészet sem, és így szóba sem kerülhet a Btk. 312. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vámorgazdaság.
Tekintettel arra, hogy az eljárt bíróságok sem anyagi, sem eljárásjogi rendelkezést nem sértettek, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta (Legf. Bír. Bfv. III. 895/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás