BK BH 1999/441
BK BH 1999/441
1999.10.01.
I. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, ezért az alapító számára idegen dolog, amelyre nézve a sikkasztás megvalósulhat [Btk. 317. § (1) bek.].
II. A sikkasztás bűntettét követi el a gazdasági társaság volt tisztségviselője, aki a tagsági viszonyának megszűnése után a gazdasági társaság nevében eljárva, a megbízás alapján felvett pénzösszeget nem a tulajdonos pénztárába fizeti be, hanem azt jogtalanul eltulajdonítja [Btk. 317. § (1) bek., (4) bek. a) pont].
A városi bíróság az 1997. június 18. napján kelt ítéletével az I. r. terhelt bűnösségét jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettében és rongálás vétségében állapította meg, ezért halmazati büntetésként 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte; az egynapi tétel összegét 1000 forintban határozta meg.
A megállapított tényállás lényege szerint a terhelt 1992 decemberében 21 személlyel B. Kft. néven gazdasági társaságot hozott létre 14 061 000 forint törzstőkével. A terhelt törzstőkéje összesen 6 200 000 forint volt, és ő látta el a gazdasági társaság ügyvezetői teendőit. Az említett kft. 1994. december 30-án rendkívüli taggyűlést tartott, és fizetési nehézségei megoldása érdekében a törzstőkéjének leszállítását rendelte el összesen 3 504 000 forint értékben. A társaság jogi képviselője azonban a határozatot a cégbíróságnak nem jelentette be, és az a Cégközlönyben sem jelent meg.
1995. november 1-jén a terhelt adásvételi szerződést kötött K. J.-vel, amely szerint az üzletrészét eladta. Az 1995. november 3. napján megtartott taggyűlésen a terhelt a tagsági viszonyát megszüntette, és az ügyvezetői tisztségéről lemondott. Ennek ellenére megbízást kapott arra, hogy a gazdasági társaság nevében eljárva a szövetkezettől kiutalt pénzösszegeket felvegye, és azt a B. Kft. pénztárába befizesse.
A terhelt 1995. október 10-től november 13. napjáig - öt alkalommal - összesen 1 376 210 forintot vett fel a szövetkezettől, amit a szövetkezet tartozása fejében a kft. részére törlesztett. A terhelt az utolsó rész teljesítését követően közölte a kft. pénztárosával, hogy az általa felvett pénzre törzstőkecsökkentés címén igényt tart, és azt nem fizeti be a pénztárba. A pénztáros előbb a pénz bevételezéséről állított ki nyugtát, majd ezután kiadási pénztárbizonylattal kifizetésként tüntette fel az 1 376 210 forintot. Az okiratok kiállítása után a terhelt a pénzt magával vitte.
A másodfokon eljárt megyei bíróság az 1997. október 9-én kihirdetett ítéletével a városi bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy - az időközben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt - a terhelt cselekményét sikkasztás bűntettének minősítette. A tényállást azzal egészítette ki, hogy a kft. az 1994. december 30-án elhatározott törzstőke-leszállítást a megyei bíróságnak mint cégbíróságnak 1995. február 3-án bejelentette. A bejegyzés iránti kérelmet azonban a bíróság elutasította, mert a hiánypótlásra tett felszólításnak a kft. nem tett eleget.
A jogerős határozatok ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet ügyvédje útján, melyben anyagi jogszabálysértést sérelmezett. Állítása szerint a sikkasztás bűntettében való bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása törvénysértő, mivel nem követett el bűncselekményt. Indokként arra hivatkozott, hogy őt a taggyűlés határozatával hozott törzstőke-leszállítás miatt az általa felvett összeg megillette. Nem volt tudomása arról, hogy a taggyűlési határozat kapcsán nem született cégbírósági végzés, továbbá arról sem, hogy ilyen végzés hiányában a kifizetésre nem kerülhet sor. Utalt a továbbiakban arra, hogy a törzstőke leszállításával kapcsolatban hozott taggyűlési határozatot követően a leszállítással érintett összeg elkülönült vagyontömeg, amivel csak a taggyűlés rendelkezhetett. Az általa felvett pénzösszeg a taggyűlés határozata alapján egyértelműen őt illette meg. Következésképpen a pénz számára nem volt idegen dolog. Végül azzal érvelt, hogy a pénz felvétele kapcsán nem járt el kellő körültekintéssel, ezért e tekintetben legfeljebb gondatlanság terheli, a sikkasztás azonban csak szándékos magatartással követhető el.
A legfőbb ügyész átiratában azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott első- és másodfokú határozatot hatályában tartsa fenn.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Az alapügyben eljárt bíróságok nem sértették meg az anyagi jog szabályait, és a jogi indokolásban kifejtett érvek helytállóak. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül, az az alapító számára idegen dolog. A törzstőke leszállítása folytán visszafizetéseket csak e változásnak a cégjegyzékbe bejegyzése után szabad teljesíteni, az érintett vagyon eddig az időpontig a társaság tulajdonában marad. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt arra kapott felhatalmazást, hogy a gazdasági társaság nevében eljárva a szövetkezettől a kft.-nek a tartozás fejében kiutalt összegeket felvegye, és azokat a B. Kft. pénztárába befizesse. A terhelt által felvett pénzösszegek a kft. tulajdonába kerültek, függetlenül attól, hogy őt a törzstőke leszállítása miatt kifizetés illette volna meg vagy sem. A kft. részére kiutalt pénzösszegeket neki mindenképpen be kellett volna fizetnie a kft. pénztárába, annál is inkább, mert a tartozások nagy részének átutalása időpontjában a terhelt már sem a tagja, sem az ügyvezetője nem volt a kft.-nek, csupán a kiutalt pénz felvételére és a pénztárba való befizetésre kapott megbízást. Mindebből az következik, hogy a terhelt azzal a magatartásával, hogy a megbízás alapján felvett pénzösszegeket a tulajdonos pénztárába nem fizette be, hanem azt jogtalanul eltulajdonította, megvalósította a sikkasztás bűntettét.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a jogerős bírósági határozatokat hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. IV. 1681/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás