BK BH 1999/444
BK BH 1999/444
1999.10.01.
A feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező az az eljárási szabálysértés, mely szerint az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson, csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a hivatásos bíró személyében történt változás, vagy pedig az ülnök személye változott, de a korábbi érdemi tárgyalás megtartását követően 6 hónap vagy ennél hosszabb idő telt el, és a korábbi tárgyalás tényleges megismétlésére nem került sor [Be. 197. § (2) és (3) bek., 250. § II/b. pont].
A kerületi bíróság az 1997. augusztus 16. napján kelt ítéletével a terheltet 3 rb. nagyobb értékre, üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette, valamint 29 rb. más bűncselekmény (nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntette, más vagyon elleni bűncselekmények, közokirat-hamisítás bűntette, fogolyszökés bűntette stb.) miatt halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt - 4 év 8 hónapi fegyházbüntetésre és 5 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A másodfokú bíróság az 1998. március 5. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a bűnösség körét és a cselekmények jogi minősítését érintő részében jelentéktelen mértékben megváltoztatta, a kiszabott büntetést pedig helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a terhelt feltétlen eljárási szabálysértésre hivatkozással [Be. 284/A. § (2) bek.] terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mert az elsőfokú bíróság ítéletének a meghozatalában olyan ülnök vett részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt nem látta alaposnak, ezért az abban támadott határozatok hatályukban fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt érdemben, de a Be. 289/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján tanácsülésen bírálta el, és megállapította, hogy az nem alapos.
A Be.-nek az 1995. évi LXI. törvény 4. §-ával módosított 197. §-ának (2) bekezdése értelmében a tárgyalást hat hónapon belül nem kell elölről kezdeni, hanem az a korábbi tárgyalás anyagának az ismertetésével is megismételhető, ha a hivatásos bíró személyében nem történt változás.
Az elsőfokú bíróság eljárása idején már hatályban volt ez a rendelkezés felhatalmazást ad arra, hogy az ítélet meghozatalában olyan nem hivatásos bíró (ülnök) vegyen részt, aki kezdettől fogva nem volt jelen a tárgyaláson, feltéve, hogy az első és a folytatólagos tárgyalás, illetőleg a folytatólagos tárgyalások között eltelt idő rövidebb mint hat hónap.
Ennél a rendelkezésnél fogva a Be. 250. §-a II/b. pontjának második fordulatában írt rendelkezés alkalmazási köre - miszerint az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kell utasítani, ha az ítélethozatalban olyanbíró vett részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson - csak azokra az esetekre vonatkozik, ha:
- a hivatásos bíró személyében történt változás; vagy
- az ülnök személyében történt ugyan változás, de a korábbi érdemi tárgyalás megtartását követően hat hónap vagy annál hosszabb időtelt el; feltéve, hogy nem történt meg a korábbi tárgyalások tényleges (nem a korábbi tárgyalások anyagának az ismertetésével történő) megismétlése.
A felülvizsgálati indítvánnyal érintett ügyben az elsőfokú eljárás során a hivatásos bíró személyében nem történt változás. Az első és a folytatólagos tárgyalások sorozatában az ülnökök személye ugyan változott, de az érdemi tárgyalások között minden esetben hat hónapnál rövidebb idő telt el.
Ebből egyenesen következik, hogy a felülvizsgálati indítványban támadott határozat meghozatalára nem a Be. 250. §-a II/b. pontjának második fordulatában írt feltétlen eljárási szabály megsértésével került sor.
A Be. 197. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a nem hivatásos bíró személyében történt változás esetén a tárgyalást nem kell ténylegesen megismételni, akkor a tényleges megismétlés helyett a korábbi tárgyalások anyagát kell ismertetni, és erre - a (3) bekezdés szerint - a terhelt észrevételt tehet.
A Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése egyöntetű abban, hogy ezeknek a szabályoknak a megsértése, illetőleg az észrevételezési jogra figyelmeztetés vagy a figyelmeztetés jegyzőkönyvezésének elmaradása nem tekinthető feltétlen eljárási szabálysértésnek.
Ennek következtében - a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdésében írt korlátra tekintettel - a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálta, hogy a felülvizsgálattal érintett elsőfokú eljárásban az ülnök személyében történt változás folytán a bíróság ismertette-e a korábbi tárgyalások anyagát, illetőleg a Be. 197. §-ának (3) bekezdésében meghatározott követelmények érvényre jutottak-e. Ezeknek az előírásoknak a megsértésére egyébként a felülvizsgálati indítvány nem is hivatkozott.
Miután pedig a Legfelsőbb Bíróság hivatalból sem észlelt az első- és másodfokú bíróság eljárásában más, a felülvizsgálat alapjául szolgáló feltétlen eljárási szabálysértést, az indítványban támadott határozatokat a fent kifejtett indokoknál fogva hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. III. 349/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás