446/B/1999. AB határozat
446/B/1999. AB határozat*
2001.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. számú melléklete B) pontja 5. alpontjának „családi pótlék”, „árvaellátás” szövegrészei alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó alkotmányellenesnek vélte a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gy.Kr.) 2. számú melléklete B) pontjának 5. alpontjában lévő „családi pótlék” és „árvaellátás” szövegrészeit, mivel azok – a települési önkormányzat által megállapítandó kiegészítő családi pótlék iránti kérelem igénylése esetén – a kérelmező jövedelmére vonatkozó nyilatkozatában jövedelemként kerülnek feltüntetésre. Az indítványozó álláspontja szerint a Gy.Kr. fenti rendelkezései az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe ütköznek. Indoklása szerint a jövedelem fogalmának meghatározását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényre (a továbbiakban: Szt.) bízza, az pedig tovább utal a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényre (a továbbiakban: Szja.), melynek IV. fejezete 7. §-ának a) pontja hivatkozik a törvény 1. számú mellékletére, amely „1.1. pontja az árvaellátásról, az 1.2. pontja a családi pótlékról mondja ki: jövedelemként nem kell figyelembe venni”.
2. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései szerint:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban közzé kell tenni.”
3. A Gy.Kr. vonatkozó rendelkezései:
„65. § (1) A települési önkormányzat által megállapítandó kiegészítő családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell
a) a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt, (…)”
Nyilatkozat
(…)
B) Jövedelmi adatok
A jövedelmek típusai (…)
(…)
5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás)
(…).”
4. A Gyvt. hivatkozott rendelkezése értelmében:
„Értelmező rendelkezések
5. § E törvény alkalmazásában
(…)
r) jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak,”
5. Az Szt. vonatkozó rendelkezése szerint:
„4. § (1) E törvény alkalmazásában
a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.
Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;”
6. Az Szja. hivatkozott rendelkezései értelmében:
„4. § (1) Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada.
(2) Bevétel a magánszemély által az adóévben – akkor is, ha az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik – megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték az e törvényben meghatározott kivételekkel. E körbe tartozik különösen a készpénz, a jóváírás, a kifizető által a magánszemély helyett fizetett kiadás, az elengedett vagy átvállalt tartozás, a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett vagyoni érték annak kivonásakor, a természetben kapott vagyoni érték, ideértve az ingó vagyontárgyat, az ingatlant, a vagyoni értékű jogot, az értékpapírt, a szolgáltatást.”
„7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
a) amelyek e törvény 1. számú melléklete vagy más törvény szerint adómentesek;”
Az adómentes bevételekről
1. szociális és más ellátások közül adómentes:
1.1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott anyasági segély (anyasági támogatás), jövedelempótlék (kivéve a gyermekgondozási segéllyel járó jövedelempótlékot, valamint az ösztöndíjhoz kapcsolódó jövedelemkiegészítő pótlékot), árvaellátás, (…);
1.2. a családok támogatásáról szóló törvény alapján kapott nevelési ellátás;”
II.
Az indítvány nem megalapozott.
A Kormány jogalkotói hatáskörét átfogóan az Alkotmány és a Jat. szabályozza. Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.
Az Alkotmánybíróság az 507/B/1995. AB határozatában kifejtette, hogy az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a törvények végrehajtását biztosítja és ehhez hatáskörében eljárva rendeleteket bocsáthat ki. Mindaddig, amíg az Alkotmány hivatkozott általános felhatalmazása alapján született kormányrendelet nem ellentétes valamely törvényi rendelkezéssel, alkotmánysértés nem állapítható meg (ABH 1996. 527., 528.).
A jogalkotó az Alkotmány előbb említett 35. § (1) bekezdése b) pontjában megfogalmazottak alapján igen széles feladatkörrel rendelkezik, amely számos jogág szabályozását öleli fel. A magyar jogrendszerben nem egyedülálló, hogy a jogalkotó a különböző jogterületek kodifikációja során egy adott fogalmat több jogágazatba is önálló jogi fogalomként épít be.
Jelen esetben az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontja a jövedelem fogalmát szociális jogi értelemben határozza meg. S ezt oly módon teszi, hogy az Szja.-ban adójogi értelemben jövedelemként meghatározott valamennyi vagyoni értéket a fogalmi körébe vonja, függetlenül attól, hogy az adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. A fenti szabályozásból megállapítható tehát, hogy a szociális jogi értelemben vett jövedelem fogalma és az adójogi értelemben vett személyi jövedelem fogalma egymással nem azonos tartalommal rendelkeznek, ezért a támadott rendelkezések nem ütköznek az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe.
Az Alkotmánybíróság több határozatában elvi megállapításként rögzítette a normatartalommal szemben támasztott alkotmányos követelményeket, hangsúlyozva, hogy a jogbiztonság – mely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992. 77., 84., 26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 135., 142.] .
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Gy.Kr. indítvánnyal támadott rendelkezései nem állnak ellentétben sem az Szt., sem a Szja. megjelölt rendelkezéseivel, így azok nem ütköznek az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésébe, továbbá a kifogásolt jogszabály szövegtartalmában – a fent említett alkotmányos követelmények figyelembevételével – nem fedezhető fel olyan ellentmondás sem, amely szükségszerűen alkotmánysértő jogbizonytalanságot eredményezne.
A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. december 4.
Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás