PK BH 1999/451
PK BH 1999/451
1999.10.01.
A nyomozást megszüntető határozat elleni panasz benyújtásának elmulasztása esetén a kártérítési igény érdemi elbírálására nem kerülhet sor [Ptk. 349. § (1) bek.; Be. 148. § (1) bek.].
A felperes keresetében kárként 120 000 forint és ennek kamata megfizetésére kérte a megyei rendőr-főkapitányság alperest kötelezni. Hivatkozása szerint az alperes alkalmazottai elmulasztották azoknak a nyomozati cselekményeknek az elvégzését, amelyek alapján megállapítható lett volna, hogy milyen módon hatoltak be a garázsába, miként lopták el onnan a különböző használati tárgyakat.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes a nyomozást megszüntető határozat ellen nem nyújtott be panaszt, pedig ebben az esetben az elbíráló hatóság esetleg elrendelte volna az általa hiányolt intézkedéseket.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes házastársa 1995. január 25-én ismeretlen tettes ellen lopás miatt feljelentést tett a rendőrségen. Előadta, hogy a zárva tartott garázsukból különböző műszaki cikkek tűntek el, az ajtón azonban külsérelmi nyomok nincsenek. A nyomozók 1995. február 15-én tanúként meghallgatták a felperes házastársát, aki elmondta, hogy feltehetőleg hamis kulccsal jutottak be a garázsba, mert azóta a zár szorul. Újabb nyomozati cselekmény nélkül a rendőrség 1995. március 24-én hozott határozatával az eljárást megszüntette azzal az indokkal, hogy az elkövető kilétét nem sikerült megállapítani. A határozat a panasz lehetőségére felhívta a figyelmet, a felperes és házastársa azonban nem kértek jogorvoslatot. A felperes kárigényét a biztosító azzal utasította el, hogy a rendőrségi határozat nem bizonyítja a szerződésben vállalt kockázati eseményt, mert a nyomozást megszüntető határozatban rögzített „....feltehetőleg hamis kulcs használatával” történő elkövetés ehhez nem elégséges.
Az ítélet indokolásának jogi okfejtése szerint a felperes nem élt a rendes jogorvoslati lehetőséggel, ezért a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése szerinti előfeltétel hiányában a keresetét el kellett utasítani. Az elsőfokú bíróság részletesen kifejtett álláspontja szerint, panasz esetén az ügyészség a nyomozást megszüntető határozat megsemmisítésével olyan szakértői bizonyítást rendelhetett volna el, amely a zár megvizsgálásával adatot szolgáltatott volna az elkövetés eszközére is.
Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes annak megváltoztatásával az alperest a keresete szerint kérte marasztalni. Hivatkozása szerint az alperes mulasztása, nyomozási kötelezettségének megsértése miatt károsodott. A rendőrségnek helyszíni szemlét kellett volna tartania. Ennek során az esetleges ujj-, szag- és lábnyomokat is rögzíthette volna. A nyomozást megszüntető határozat ellen azért nem élt panasszal, mert nem tudott arról, hogy ezáltal a rendőrség mentesülhet a kárfelelősség alól.
Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem megalapozott.
Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges tényállást helyesen állapította meg és ez alapján helytálló az érdemi döntése is. Ítéletének indokolása azonban részben módosításra szorul.
A Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. E törvényi rendelkezésből kiindulva nem tévedett az elsőfokú bíróság annak megállapításával, hogy a felperes az adott esetben a Be. 148. §-ának (1) bekezdése szerinti rendes jogorvoslati lehetőséget nem vette igénybe. A Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése szerinti rendelkezésből az is következik, hogy a jogorvoslat kimerítése olyan előfeltétel, amely a kártérítési igény érdemi elbírálásához nélkülözhetetlen. Ettől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha a károsult a hatóság hibája, mulasztása miatt nem vehette igénybe a jogorvoslati lehetőséget. Miután a perbeli esetben erről nincsen szó, a felperes a nyomozással mint hatósági intézkedéssel összefüggésben az alperessel szemben kárigényt nem érvényesíthet. Ehhez képest az elsőfokú bíróság szükségtelenül foglalkozott azzal a kérdéssel, a nyomozást megszüntető határozat elleni panasz benyújtásának milyen jogi és különösen milyen ténybeli következményei lehettek volna. A különös törvényi előfeltétel hiányában további vizsgálatnak, okfejtésnek nincsen helye.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét - indokolásának részbeni módosításával - helybenhagyta. (Legf. Bír. Pf. V. 23.678/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás