PK BH 1999/455
PK BH 1999/455
1999.10.01.
Nem terheli emelt összegű használatidíj-fizetési kötelezettség a szolgálati lakásban jogcím nélkül lakó személyt, ha elhelyezésre tarthat igényt [1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 20. § (1)-(2) bek., 67. § (3) bek.; 1/1971. (II. 8.) Korm. r. 117. § (3)-(5) bek.].
A jogerős ítélet elutasította a felperes keresetét, amelyben 29 568 forint lakáshasználati díj megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
A jogerős ítélet az indokolásában megállapította, hogy a felperes tulajdonában álló iker őrház szolgálati lakásnak a felperes édesapja volt a bérlője 1982-ben bekövetkezett haláláig. A lakásban jogcím nélkül lakó alperes lakáshasználati díját (havi 1056 forint) a felperes 1995. január 1-jétől a háromszorosára, majd július 1-jétől az ötszörösére emelte fel. Az alperes 1995. január 1-jét követően is változatlanul, a havi 1056 forint lakáshasználati díjat fizette.
A jogerős ítélet az indokolásában kifejtette, hogy a szolgálati lakás bérlőjének 1982-ben bekövetkezett halálával a bérleti jogviszonya megszűnt. Az 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 67. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a bérlő lakásbérleti joga a törvény hatálybalépéséig megszűnt, és a lakásban a bérlő által befogadott jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó maradt, elhelyezésére a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján tarthat igényt. A bérleti jog megszűnésekor hatályos 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (R.) 117. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a szolgálati lakás bérlőjének halála esetén a vele együttlakó házastársa, illetőleg olyan közeli hozzátartozója, aki más állami lakásban a lakásbérleti jogviszony folytatására volna jogosult, a (4) és (5) bekezdésekben meghatározottak szerinti, másik megfelelő lakásra tarthat igényt. Ennek alapján az alperes mint a volt bérlő egyenesági rokona, olyan jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre tarthat igényt.
Ezért az alperes az Ltv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni, ugyanakkor a használati díj nem volt emelhető a felperes által hivatkozott utasítás alapján sem.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet keresete szerinti megváltoztatását kérte. A felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy az alperes nem állt munkaviszonyban a felperessel, így szolgálati lakásra nem tarthat igényt, ezért olyan jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, akit a felperesnek nem kell elhelyeznie. A 75/1994. (MÁV Értesítő 45.) HF. utasítás alapján pedig a lakáshasználati díj jogszerűen felemelhető volt.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Ltv. 20. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a jogcím nélküli lakáshasználó a jogosult részére a lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni, s a (2) bekezdés alapján ez a használati díj csak akkor emelhető, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra nem tarthat igényt.
Ennek alapján a jogerős ítélet helytállóan azt vizsgálta, hogy a perbeli szolgálati lakásban jogcím nélkül lakó alperes tarthat-e igényt elhelyezésre. Az Ltv. 67. §-ának (3) bekezdésére utalással jogszabálysértés nélkül állapította meg a bíróság, hogy az alkalmazandó R. rendelkezéseiből következően az alperes elhelyezésre tarthat igényt, ezért őt emelt összegű használati díj fizetésének kötelezettsége nem terheli. Ettől eltérő fizetési kötelezettséget a felperes által hivatkozott utasítás sem állapíthatott meg, ezért a felemelt használati díjból adódó hátralék megfizetésére indított kereset alaptalan volt.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp.-nek az ügyben még alkalmazandó korábbi 274. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül eljárva - a kifejtettekre figyelemmel a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 21.862/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
