PK BH 1999/456
PK BH 1999/456
1999.10.01.
A szívességi lakáshasználat megszűnésére a haszonkölcsön-szerződésre vonatkozó szabályok az irányadók [Ptk. 157. § (1) bek., 583. § (1) bek.; 1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 94. § (1) bek.].
A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy kiürítve bocsássa a felperes rendelkezésére a perbeli ingatlant azzal, hogy elhelyezésre nem tarthat igényt. A jogerős ítélet indokolásában megállapította, hogy a perbeli ingatlan a felperes tulajdona. Az ingatlan tulajdonjogát nagyszüleitől, N. I.-től és házastársától ajándékozás útján szerezte meg azzal, hogy az ajándékozókat holtig tartó haszonélvezeti jog illette meg. A felperes nagyanyja 1981-ben meghalt, majd N. I. 1991-ben házasságot kötött az alperessel. N. I. 1993. szeptember 2-án meghalt, majd a felperes 1994. február 21-én felszólította az alperest, hogy a lakást március 31-ig ürítse ki.
A jogerős ítélet az indokolásában kifejtette, hogy N. I. a Ptk. 157. §-ának (1) bekezdése szerint őt illető haszonélvezeti jog alapján használta a perbeli ingatlant, házastársa az alperes pedig ennek folytán lakhatott abban. N. I. halálát követően a lakáshasználat fennmaradt, s ezt a szívességi lakáshasználatot szüntette meg a felperes. Az 1993. évi LXXVIII. törvényen (Ltv.) alapuló gyakorlat szerint - ahogyan korábban is - a szívességi lakáshasználatot bármikor meg lehet szüntetni, s elhelyezésre a használó nem tarthat igényt, bármilyen okból is történt a használat megvonása.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltozatását és a kereset elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy az alperes lakáshasználati jogviszonya nem szűnt meg, ezért a kiürítésre kötelezése jogszabályba, és a 71. számú PK állásfoglalásba is ütközik. A jogviszony megszüntetése és a keresetindítás között eltelt hosszabb idő a jogviszony fennállásának az elismerését jelenti, s egyébként is csak alapos okból lehetett volna az alperestől a használatot megvonni. A felperesnek a lakáshasználat megszüntetését kellett volna kérnie a keresetben, s a bíróságnak ennek alapján vizsgálni kellett volna, hogy alapos okból, indokoltan történt-e a szívességi lakáshasználat megszüntetése. A szívességi lakáshasználati jogviszonyra egyébként sem a korábbi, sem a jelenlegi Ltv. rendelkezései nem vonatkoznak.
A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet az ügy elbírálásánál lényeges tényállást a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján okszerű mérlegeléssel, iratellenesség nélkül állapította meg, ezért az megfelel a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek. A jogszabálynak megfelelően megállapított tényállás alapján a jogerős ítélet helyesen döntött úgy, hogy az alperes szívességi lakáshasználata megszűnt, ezért a lakást köteles kiüríteni. A jogerős ítélet az Ltv. 94. §-ának (1) bekezdésére való hivatkozással helyesen foglalt állást úgy, hogy a perbeli jogvitára nem a korábban hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. A perbeli ingatlan haszonélvezője az alperessel fennállt házasságára tekintettel biztosított lakáshasználatot az alperesnek. Ez a lakáshasználat olyan szívességi lakáshasználat volt, amely legkésőbb a tulajdonos felperes nyilatkozata folytán megszűnt, miután a felperes ezt a használatot megvonta. A szívességi lakáshasználati jogviszony esetében a lakással rendelkezni jogosult a használatot egyoldalúan, bármikor, indokolás és alakiság nélkül megvonhatja. Az adott esetben ez megtörtént, ezzel az alperes jogcím nélküli lakáshasználóvá vált, s a lakást köteles kiüríteni. A szívességi lakáshasználat a haszonkölcsön-szerződés elemeit hordozza, ezért megszűnésére az erre a jogviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók [Ptk. 583. § (1) bek.]. Az elhelyezési kötelezettségről a bíróságnak rendelkeznie nem kellett, mert erre vonatkozóan az Ltv. rendelkezést nem tartalmaz.
A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes fejtegetései alaptalanok, a bírói gyakorlatra vonatkozó előadásai tévesek, a PK. 71. számú állásfoglalás pedig az adott esetben szóba sem jöhet, miután az más jellegű jogviszonyra vonatkozik.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp.-nek az ügyben még alkalmazandó korábbi 274. §-ának (4) bekezdése értelmében - tárgyaláson kívül eljárva - a kifejtettekre figyelemmel a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 21.840/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás