PK BH 1999/460
PK BH 1999/460
1999.10.01.
Megengedett keresetváltoztatásnak minősül, ha a felperes a szerződésszegésre alapított követelése mellett eshetőlegesen a jogügylet érvénytelenségének a megállapítását kéri [Pp. 146. § (1) bek.].
A felperes jogelődje az 1986. július 1. napján kelt haszonbérleti szerződéssel határozott időre - 2001. június 30-ig - bérbe adta az alperes jogelődjének a nyíregyházi 01236/1. és 01244/3. hrsz.-ok alatt nyilvántartott külterületi ingatlanokat. Az okirat tartalmazza, hogy a szerződés létrejöttéhez a földhivatal jóváhagyása szükséges.
A felperes a haszonbérleti szerződést a bérfizetés felszólítás ellenére történt elmulasztására hivatkozással 1996. március 8-án írásban azonnali hatállyal felmondta; a felmondást az alperes nem fogadta el.
A felperes az 1996. március 18-án benyújtott keresetlevelében az azonnali hatályú felmondása érvényességének megállapítását kérte „az ahhoz fűződő joghatályukkal egyetemben”.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az 1997. január 9-én tartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság ismertette a Ny-i Körzeti Földhivatalnak a megkeresésére adott válaszát, amely szerint a haszonbérleti szerződést hozzá - jóváhagyás végett - a felek nem mutatták be. Ezt követően a felperes a 12. sorszámú jegyzőkönyvbe foglaltan a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének a megállapítását és az alperesnek az ingatlanok birtokba adására, 1995. január 1-jétől pedig évi 400 000 forint használati díj megfizetésére való kötelezését kérte. Az alperesnek a kereset elutasítására vonatkozó kérelme után a felperes jogi képviselője a következő nyilatkozatot tette: „a kereseti kérelmemet elsősorban akként tartom fenn, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérem és az ingatlan birtokba bocsátását....”
Az elsőfokú bíróság ítéletében - a felperes felmondása érvényességére alapítottan - kötelezte az alperest az ingatlanok birtokba bocsátására. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
A jogerős ítélet indokolása szerint az 1987. évi I. törvény hatályon kívül helyezte a 36/1967. (X. 21.) Korm. rendelet 25. §-ának (6) bekezdését, amely a gazdálkodó szervezetek közötti haszonbérleti szerződés létrejöttét földhivatali jóváhagyáshoz kötötte; ennélfogva a törvény 1987. szeptember 1-jei hatálybalépésével a felek jogelődei által kötött szerződés érvényesen létrejött. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az elsőfokú bíróság a Pp. 215. §-ában foglalt tilalom ellenére a kereseten túlterjeszkedve állapította meg a felmondás érvényességét. A felperesnek az 1997. január 9-én tartott tárgyaláson tett nyilatkozatait úgy értelmezte, hogy a felperes a keresetét megváltoztatta, és követelését a szerződés érvénytelenségére alapította. A másodjára tett nyilatkozat „elsősorban” kifejezés álláspontja szerint nem a felmondás érvényességének megállapítása iránti kérelmének másodlagossá tételét, hanem a korábbi keresetváltoztatásban előterjesztett használati díj iránti igénytől való „elállást” jelentett. A haszonbérleti szerződés érvényessége folytán tehát - a felmondással kapcsolatos kereset hiányában - az ingatlanok birtokba adására az alperes nem kötelezhető.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatala végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértően értelmezte az elsőfokú ítélet hozatalát megelőzően tett nyilatkozatait; elsősorban a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte ugyan, másodlagosan azonban fenntartotta a felmondása érvényességének megállapítására irányuló keresetét is.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 146. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperes a keresetét az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig - az ott írt feltételek fennállása esetén - megváltoztathatja. Keresetváltoztatásnak minősül, ha a felperes a szerződésszegésre alapított követelése helyett a jogügylet érvénytelenségének megállapítását kéri, de belátásától függ, hogy az érvénytelenségre alapított igényérvényesítésének sikertelenségére számítva emellett - eshetőlegesen - fenntartja a szerződésszegéssel kapcsolatos követelését is.
A perbeli esetben a felperes a keresetét megváltoztatva a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, nyilatkozatát később úgy pontosította, hogy e keresetét „elsősorban” terjeszti elő. A keresetváltoztatás szabatos megfogalmazása (vagy tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalása) hiányában is az említett „elsősorban” kifejezés használata a szövegösszefüggésekből is következően eventuális kereset előterjesztésére utal. Nem helytálló tehát a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint a felperes nyilatkozatai ellentmondóak, és azok a használati díj iránti igénye érvényesítésével függtek össze; ellenkezőleg: a felperes a követelése jogalapjának bizonytalanságait kívánta - látszólagos keresethalmazat előterjesztésével - csökkenteni. A másodfokú bíróság tehát akkor járt volna el helyesen, ha a felperes másodlagos - a felmondás érvényességének megállapítására és annak következményei levonására irányuló - keresetét is elbírálja.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt másodfokú bíróságot a fentebb részletezett szempontoknak megfelelő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pfv. VI. 22.987/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás