PK BH 1999/463
PK BH 1999/463
1999.10.01.
Külföldi bíróság határozatának végrehajtása [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 13. §, 15. § (1) bek. c) pont, 16. § c)-d) pont, 205-209. §; 1979. évi 13. tvr. 74. § (1)-(2) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította, hogy a Traunsteini Tartományi Bíróság 1997. február 25. napján meghozott, 2. HK. 0377/96. számú határozata a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható.
E végzés ellen az adós nyújtott be fellebbezést annak megváltoztatása és a végrehajtási kérelem elutasítása iránt. Előadta, hogy a felek között számos jogvita van, amelyek során a végrehajtást kérők bűncselekmény útján megszerezték a jelen ügyben is érintett Scania típusú nyerges vontatót. Rámutattak, hogy a német ítéletben foglalt pénzbeni marasztalás végrehajtása esetén a végrehajtást kérők rendelkeznének mind a nyerges vontatóval, mind pedig a megítélt pénzösszeggel.
A végrehajtást kérők a fellebbezésre tett észrevételükben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérték.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést a Vht. 224. §-a és a Pp. 257. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem alapos.
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13 tvr. 74. §-ának (1) és (2) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy a külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak vagyonjogi igények tekintetében hozott, úgyszintén a gyermek elhelyezése tárgyában hozott jogerős határozatát nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében lehet végrehajtani. Viszonosság esetében sincs helye végrehajtásnak, ha a külföldi bíróság vagy más hatóság határozatát e törvényerejű rendeletben meghatározott okból nem lehet elismerni. A viszonosság fennállásáról az igazságügyminiszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot.
Az igazságügyi miniszternek az Igazságügyi Közlöny 1992. évi 4. számában közzétett viszonossági nyilatkozata értelmében a Német Szövetségi Köztársaságban 1992. február 26. napját követően jogerőre emelkedett polgári és kereskedelmi ügyekben érvényesített vagyonjogi igények tekintetében hozott bírósági határozatok elismerését és végrehajtását illetően a viszonosság fennáll.
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. vonatkozó rendelkezései a Traunsteini Tartományi Bíróságnak a jelen eljárás tárgyává tett határozatával kapcsolatban végrehajtást kizáró okot nem tartalmaznak.
A Vht. 205. §-a értelmében a külföldi bíróság határozatát törvény, nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani. A Vht. 206. §-a abban az esetben teszi lehetővé külföldi bíróság határozatának végrehajthatóvá nyilvánítását, ha az - jellegénél fogva - megfelel a 15. §-ban foglaltaknak. A Vht 15. §-a szerint az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata, a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része, valamint a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján. A Vht. 208. §-a előírja: ha a külföldi határozat végrehajtható, az esetben az arra illetékes bíróság [Vht. 16. § c), illetőleg d) pontja] a külföldi határozatra végzésével végrehajtási tanúsítványt vezet, amelyben azt tanúsítja, hogy a határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható. A Vht. 209. §-a úgy rendelkezik, hogy a Vht. 208. §-a szerint hozott végzés jogerőre emelkedése után a bíróság a végrehajtási tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján végrehajtási lapot, illetőleg vele egy tekintet alá első végrehajtható okiratot állít ki. Erre azonban értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha a végrehajtás általános feltételei is megvalósultak, így a Vht. 13. §-ában foglaltak.
A külföldi határozatnak a magyar jog szerinti végrehajthatóvá nyilvánítása ugyanis nem azonos azzal, hogy annak alapján a végrehajtás további vizsgálódás nélkül el is rendelhető végrehajtható okirat kiállításával. A végrehajtási tanúsítvány arra vonatkozik, hogy a külföldi bíróság által hozott határozat - az irányadó nemzetközi normákra, valamint a marasztalás jellegére figyelemmel - a belföldi bíróság határozatával azonos módon, így a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint lesz végrehajtható. Ennek megállapításához szükséges, de egyben elegendő is a Vht. 205-207. §-aiban, valamint a Vht. 15. §-ában előírt feltételek vizsgálata. Ha ezek fennállnak, akkor a Vht. 208. §-a szerinti végrehajtási tanúsítvány kibocsátása nem tagadható meg. A kért végrehajtás elrendeléséhez (végrehajtási lap, egyéb végrehajtható okirat kiállításához) azonban külföldi határozat esetén is szükséges a Vht. 13. §-ában előírt további feltételek fennállása. Ez utóbbiak azonban már nem a végrehajtási tanúsítvány kibocsátása keretében vizsgálandók, így fennállásuk esetleges hiánya annak a határozatra történő rávezetését nem akadályozhatja meg.
A törvény most vizsgált rendelkezéseinek, valamint a fent megállapított tényeknek az egybevetése alapján megállapítható, hogy a Traunsteini Tartományi Bíróságnak a végrehajtás elrendelése iránti kérelem alapjául szolgáló határozatával kapcsolatban a tanúsítvány kibocsátásának törvényben előírt feltételei fennállnak. Ezért az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a végrehajtani kért határozatra a végrehajtási tanúsítványt rávezette.
A végrehajtási eljárás jelen szakaszában a külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásnak nem lehet akadálya önmagában az a körülmény, hogy a felek között a fellebbezésben hivatkozott más jogvita is van. Az adósnak a Scania nyerges vontatóval összefüggően állított érdeksérelmével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy az adóst marasztaló külföldi határozat a fizetési kötelezettség feltételéül tűzte az I. rendű végrehajtást kérő egyidejű nyilatkozattételét arról, hogy az említett járművet az adósra ruházza. Ennek a nyilatkozatnak a hiánya nem a végrehajtási tanúsítvány meghozatalát kizáró körülmény, hanem a végrehajtás elrendelhetőségénél [Vht. 13. § (1) bek. c) pont] lesz jelentősége.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 259. §-ának utaló szabálya folytán a végzés elleni fellebbezés során is alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 22.482/1998. sz.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás