48/1999. (XII. 15.) BM rendelet
48/1999. (XII. 15.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről1
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 52. §-ának a)–c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztérium szervezeti egységeire, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra, területi és helyi szerveire, a Rendőrségre, a Határőrségre, valamint a szakirányítás keretében a hivatásos önkormányzati, a létesítményi és az önkéntes tűzoltóságokra.
A katasztrófavédelem irányításának rendje
2. § (1) A katasztrófavédelem egységes szakmai irányítását országos szinten a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), megyei szinten a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Budapest területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság végzi.
(2) A BM OKF főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) közvetlenül irányítja a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi hivatásos szervek védekezési feladatait.
(3) A megyei katasztrófavédelmi, valamint a fővárosi polgári védelmi igazgatóság igazgatója (a továbbiakban együtt: igazgató) közvetlenül irányítja a polgári védelmi kirendeltségek védekezési feladatait.
3. § (1) Katasztrófahelyzet esetén a főigazgató követlenül utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek mentési feladat végrehajtására, a katasztrófavédelmi tevékenységre való felkészítésre, a jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére.
(2) A védekezés során a főigazgató közvetlenül meghatározza a megyei, fővárosi igazgatóságok, valamint a helyi polgári védelmi szervek részére a kijelölt állomány ideiglenes működési területét.
4. § Amennyiben olyan rendkívüli esemény következik be, amely a védekezést végző, erre hivatott szervezet vezetőjének értékelése, illetve javaslata szerint katasztrófának minősíthető, a védekezés vezetője erről tájékoztatja az érintett település polgármesterét. A védekezést első ütemben a helyi szervek kezdik meg a polgármester irányításával. A polgármester egyidejűleg javaslatot tesz a megyei (fővárosi) igazgatónak a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánítására.
5. § A megyei igazgató a polgármester javaslatára dönt az esemény katasztrófává minősítéséről. Egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja a főigazgatót.
6. § (1) A védekezés helyi lehetőségeit meghaladó körülmények kialakulása esetén az irányítást a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke veszi át és intézkedik a megyei erők és eszközök szükség szerinti igénybevételére. Egyidejűleg, ha az még nem történt meg, javaslatot tesz a főigazgatónak az esemény katasztrófává nyilvánítására.
(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke szükség esetén intézkedik a területi Operatív Törzs megalakítására, melynek vezetője a megyei, fővárosi igazgató.
(3) A kialakult helyzetről a megyei védelmi bizottság elnöke tájékoztatja a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnökét. Az igazgató pedig tájékoztatja a főigazgatót, aki a helyzet értékelése alapján javaslatot tesz az illetékes védekezési munkabizottság aktivizálására.
7. § (1) A BM OKF a Kormányzati Koordinációs Bizottság működésének megkezdéséig végzi az információk gyűjtését, elemzését, javaslatot készít a KKB elnöke részére a tevékenységre.
(2) A főigazgató javaslatot tesz a KKB elnökének a BM Védelmi Munkabizottság, illetve az Operatív Törzs, valamint a Tudományos Tanács részleges vagy teljes összehívására és annak összetételére.
(3) A KKB működése esetén a BM OKF működteti a KKB ideiglenes szerveit, javaslatokat készít elő a KKB tevékenységéhez, végrehajtja és ellenőrzi a KKB által meghatározott intézkedéseket a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre.
A jelentések és adatszolgáltatások rendje
8. § (1) A Veszélyhelyzeti Központ ellátja a Katasztrófavédelmi Információs Rendszer országos szintű központjának feladatait.
(2) Az igazgatóságok Területi Információs Központot működtetnek.
(3) A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervhez érkezett, katasztrófa bekövetkezésére vagy annak veszélyére utaló bejelentést az adott szerv ügyeletese haladéktalanul jelenti az illetékes igazgatóság ügyeleti szolgálatának, országos szinten a BM OKF Veszélyhelyzeti Központ ügyeleti szolgálatának.
(4) A bekövetkezett katasztrófa esetén a védekezésben résztvevők tevékenységének összehangolásáért felelős vezető rendszeresen jelenti a kialakult helyzetet az (1) bekezdésben meghatározott ügyeletre, szükség esetén segítséget kér.
(5) A Veszélyhelyzeti Központ a beérkezett jelentéseket összegzi, elemzi, és 3 óránként, szükség esetén haladéktalanul, tájékoztatja a BM OKF főigazgatóját, valamint a KKB Titkárságának és az Operatív Törzsnek a vezetőjét.
9. § A főigazgató, illetőleg a megyei igazgatók gyakorolják a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Tüt.), illetőleg az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekben a tűzoltással és a műszaki mentéssel kapcsolatos jogosultságokat, valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Pvt.), illetőleg az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekben meghatározott feladat- és jogköröket, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatóját csak polgári védelmi hatáskörök illetik meg.
A főigazgató feladat- és hatásköre
10. § (1) A védekezésre való felkészülés és megelőzés során a főigazgató:
a) közreműködik az ágazati szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos szakmai megelőzési, tervezési, szervezési feladataiban,
b) meghatározza a tanintézeti képzés és a továbbképzés, valamint az ezen területekhez kapcsolódó tudományos kutató tevékenység tartalmát és a végrehajtás kereteit; egyetértési jogot gyakorol a tanintézeti képzés tantervei és tematikái tekintetében,
c) kidolgozza a Magyar Köztársaság katasztrófaveszélyeztetettségére, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégiát, valamint a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervét és annak költségvetését,
d) előkészíti az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok terveit,
e) kidolgozza és a KKB részére felterjeszti a katasztrófavédelmi kommunikációs és információs rendszerének kialakítására, működtetésére és fejlesztésére vonatkozó tervet, figyelembe véve a kormányzati, minisztériumi, valamint a jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásának infrastrukturális szükségleteit; biztosítja a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás kommunikációs feltételeit,
f) kidolgozza és a KKB részére felterjeszti a katasztrófák megelőzésére és felszámolására, a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtásra, a nemzetközi segítségnyújtásban történő magyar részvételre vonatkozó együttműködés rendjét,
g) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a polgári védelemmel kapcsolatos, illetve a polgári védelem tevékenységére vonatkozó szakmai szabályozásokra,
h) felügyeli, ellenőrzi a hivatásos önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzvédelmi, műszaki mentési és ezekkel kapcsolatos munkavédelmi tevékenységét,
i) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) tudományos céljaival összhangban koordinálja a katasztrófavédelemmel, a tűzvédelemmel, a műszaki mentéssel és a tűzoltósággal kapcsolatos tudományos kutató munkát,
j) kapcsolatot tart a szakterület szerinti érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel, valamint a szakmai társadalmi szervezetekkel és azok szövetségeivel,
k) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos szakmai szabályozásokra,
l)–m)2
n)3 ellenőrzi a tűzoltó készülék forgalmazók, javítók, karbantartók tevékenységét, illetve javító műhelyeik működését,
o) véleményét ki kell kérni a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezésénél és felmentésénél.
(2) A védekezés irányítása során a főigazgató
a) a megyei, védelmi bizottság elnökének értékelése és tájékoztatása alapján dönt a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánításáról, ha az a Kat. végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esemény. Az e körbe nem tartozó eseményről, illetve javaslatáról haladéktalanul tájékoztatja a KKB elnökét, illetve az illetékes minisztert,
b) több megyét érintő katasztrófa esetén a KKB részére, ha az még nem történt meg, javaslatot tesz a kialakult helyzet vagy az esemény katasztrófává nyilvánítására, előkészíti a védekezésben részt vevő területi szervezetek feladataira és az anyagi eszközök átcsoportosítására, a központi eszközök és tartalékok igénybevételére vonatkozó döntéseket,
c) figyelemmel kíséri a védekezéssel összefüggő tevékenységet, javaslatot tesz a felmerült költségek biztosítására, elosztására, az állami tartalékok igénybevételére,
d) szervezi és végzi a nemzetközi segítségnyújtás és humanitárius segélyek fogadását és elosztását,
e) koordinálja a nem Magyar Köztársaság területén bekövetkezett katasztrófa esetén, a magyar mentésben részt vevő erők kijelölését, felkészítését és külföldön történő alkalmazását.
(3) A következmények felszámolása és a helyreállítás során a főigazgató:
a) irányítja a helyreállítással kapcsolatos operatív feladatokat és a károk felmérését,
b) ellenőrzi a központi költségvetés által e feladatra biztosított pénzeszközök felhasználását.
(4) Felelős a Pvt.-ből eredő – fegyveres összeütközések körülményeire vonatkoztatott – feladatok végrehajtásáért, gondoskodik a polgári védelmi tervekben a Magyar Honvédség parancsnoka által meghatározott hadműveleti követelmények érvényesítéséről.
A megyei és fővárosi igazgató feladat- és hatásköre
11. § (1) Az igazgató feladat- és hatáskörében:
a) irányítja és ellenőrzi az alárendeltségébe tartozó kirendeltségeket,
b) irányítja a megyei védelmi bizottságok Operatív Törzsét,
c) szervezi a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a társadalmi és karitatív, valamint polgári védelmi szervezetek együttműködését,
d) szervezi az együttműködést a kölcsönös segítségnyújtás érdekében a szomszédos megyék, valamint – a nemzetközi szerződések alapján – a határmenti területek polgári védelmi katasztrófaelhárítási szerveivel,
e) koordinálja a polgári védelmi erők alkalmazása esetén a védekezési tevékenységet,
f) szakmai felügyelete során a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság tekintetében a megye területén gyakorolja – a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelésének kivételével – a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultságokat,
g) működteti a területi katasztrófaelhárítási információs központot,
h) irányítja a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság mentési tevékenységét,
i) ellátja az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok tevékenységének szakmai felügyeletét, segíti a tűzoltó egyesületek szakmai munkáját,
j) véleményét ki kell kérni az illetékességi területén a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokának, illetve az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság parancsnokának kinevezésénél, illetve felmentésénél.
k)–l)4
(2) Felelős a Pvt.-ből eredő – fegyveres összeütközések körülményeire vonatkoztatott – feladatok megyei, fővárosi szintű végrehajtásáért.
A Határőrség katasztrófavédelmi feladatai
12. § (1) A Határőrség országos parancsnoka felelős a katasztrófavédelemben részt vevő erők és a Határőrség közötti együttműködésre vonatkozó elvek, a védekezésre vonatkozó belső szabályzók kidolgozásáért.
(2) A Határőrség országos parancsnoka kijelöli a Határőrség részéről az együttműködést irányító személyeket, törzset, erről tájékoztatja a BM OKF-et, továbbá kijelöli a védekezésben részt vevő erőket és eszközöket, gondoskodik felkészítésükről.
13. § (1) A védekezés során a Határőrség közreműködik:
a) a határterületi lakosság és a határforgalomban résztvevők tájékoztatásában,
b) a határátkelőhelyeken végrehajtandó személyi és anyag, jármű vegyi-sugármentesítési feladatok, az egészségügyi és a járványügyi rendszabályok betartatásában,
c) a határátkelőhely területén bekövetkezett veszélyes szállítmányok kiömlése, szivárgása esetén a riasztási és biztosítási feladatokban, a sugárzó anyagok felfedezése esetén meghatározott eljárásban,
d) a szomszédos országok területéről átsodródó mérgező vagy sugárszennyezett felhők esetén a riasztásban, a szükséges, a védettséget növelő intézkedések megtételében,
e) a kihirdetett veszélyhelyzet megyei, illetve a települési önkormányzatok rendeleti úton meghatározott feladatai végrehajtásában, a minősített időszaki együttműködési feladatok előkészítésében és végrehajtásában,
f) a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal együttműködve a menekültek fogadásában, továbbirányításában, a tömeges migráció kezelésében,
g) a lakosság életét és anyagi javait veszélyeztető terror cselekmények következményeinek felszámolásában.
(2) A Határőrség részt vesz:
a) az árvíz, belvíz elleni védekezésben, technikai eszközök biztosításával és kijelölt erőivel, valamint lehetőségei függvényében a kitelepített lakosság elhelyezésében és ellátásában.
b) a lakosság életét és anyagi javait tömeges méretekben veszélyeztető természeti csapások, ipari balesetek következményei felszámolásában,
c) a veszélyeztetett határterületi lakosság kimenekítésében, kitelepítésében,
d) meghatározott körzetek lezárásában, kijelölt objektumok őrzés-védelmében,
e) a határmenti lakosság védelme, anyagi javainak biztonsága érdekében együttműködik a megyei és települési önkormányzati, valamint a rendvédelmi szervek feladatainak végrehajtásában.
(3) A Határőrség végzi:
a) a mentő- és megsegítő erők államhatáron történő átkelésének biztosítását, felvezetését, határátléptetését,
b) a nemzetközi polgári védelmi, illetőleg a katasztrófavédelemben részt vevő erők, eszközök határterületen történő mozgásának, illetve az egyszerűsített átléptetésének biztosítását a határátkelőhelyek körzetében,
c) az államhatár veszélyeztetett szakaszainak lezárását, rendészeti célú határbiztosítási feladatok végrehajtását.
A Rendőrség katasztrófavédelmi feladatai
14. § Az országos rendőrfőkapitány kijelöli a lakosság életének és anyagi javai védelmének biztosításába bevont rendőri erőket, az együttműködésben részt vevő törzseket, összekötőket, gondoskodik felkészítésükről, erről tájékoztatja a BM OKF-t.
15. § (1) A Rendőrség a kijelölt erőivel részt vesz:
a) az árvíz, belvíz elleni védekezésben,
b) a járványügyi,
c) a környezetvédelmi rendszabályok bevezetésének érvényesítésében,
d) a nemzetközi és hazai polgári védelmi gyakorlatokon, valamint a veszélyhelyzetek felszámolásában résztvevő polgári védelmi szervezetek tevékenységének segítésében,
e) meghatározott objektumok őrzés-védelmében, a kulturális javak védelmében,
f) a lakosság életvédelmi létesítményei veszélyhelyzeti és minősített időszaki előkészítésének, készenlétbe-helyezésének biztosításában,
g) az áldozatok felkutatásában,
h) a kitelepített, illetve a befogadott lakosság regisztrációjával kapcsolatos feladatokban,
i) az állampolgárok tájékoztatásában.
(2) A Rendőrség kijelölt erői ellenőrzik a lakosság tartózkodásának korlátozására bevezetett intézkedések betartását.
(3) A Rendőrség végzi:
a) természeti és civilizációs katasztrófák veszélye és bekövetkezése és a minősített időszak kihirdetése esetén szükséges, jogszabályban előírt rendőrségi intézkedéseket,
b) a kárterületek lezárását, a forgalomirányítást, a kimenekítés, a kitelepítés és a befogadás rendőri biztosítását,
c) katasztrófa vagy más veszélyhelyzet felszámolásában részt vevő erők gyors közúti felvonulását elősegítő intézkedések végrehajtását,
d) a hazai és nemzetközi segélyszállítmányok és segélycsapatok mozgási útvonalainak biztosítását,
e) katasztrófák, illetve minősített időszak kihirdetése esetén történő kitelepítés során, valamint a kitelepített lakosság befogadási helyein a rend fenntartását,
f) a kárhelyszínen visszahagyott tulajdon őrzését,
g) a kitelepített területre történő be- és kijárás közbiztonsági ellenőrzését,
h) a bejárási útvonalak meghatározását,
i) az élő áldozatok felkutatását, azonosítását és az ismeretlen holttestek beazonosítását, nemzetközi körözés elrendelését és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatokat,
j) a rendőri feladatokkal kapcsolatos tájékoztatást, és biztosítja, hogy az áldozatok és hozzátartozóik tájékozódhassanak,
k) halaszhatatlan esetben a kitelepítést, továbbá a kimenekítés azonnali, helyszínen történő elrendelését,
l) a helyszín biztosítását, lezárását.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság katasztrófavédelmi feladatai
16. § (1) Az egység parancsnoka kijelöli, illetve felkészíti a mentés irányítására létrehozott operatív csoportban tevékenykedő hivatásos önkormányzati tűzoltókat.
(2) A kár helyszínén a tűzoltást vezető parancsnok a tűzoltási és műszaki mentési feladatok befejezéséig irányítja a végrehajtásban közreműködő katasztrófavédelmi szervezetek tevékenységét.
17. § (1) A felkészülés időszakában a tűzoltóparancsnok:
a) gondoskodik alárendeltjeinek katasztrófavédelmi feladatokra történő felkészítéséről, továbbképzéséről,
b) működteti a hírrendszerét, állandó rádiókapcsolatot tart a szomszédos tűzoltóságok és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeleteivel,
c) tervezi, szervezi a katasztrófavédelemben közreműködő erő, eszköz állományának igénybevételét,
d) gondoskodik a rendelkezésre álló és a katasztrófavédelmi feladatok ellátására alkalmas műszaki-technikai eszközök (járművek, berendezések, védőruhák, védőeszközök, műszerek stb.) készenlétben tartásáról, üzemképességének biztosításáról,
e) jelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesít a katasztrófák elleni védekezést befolyásoló személyi, műszaki-technikai feltételek változásáról,
f) biztosítja a rendkívüli készenléti szolgálat elrendelésének tervezési és szervezési feltételeit.
(2) A védekezés időszakában a tűzoltóparancsnok:
a) jelzés vagy riasztás esetén a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben (a továbbiakban: RST), az RST tervadatlapokban és a Tűzoltási Tervekben foglaltaknak megfelelően, illetve a működési területen kívüli igénybevétel szabályai alapján kivonul a tűz- vagy káreset helyszínére,
b) a jelzés, bejelentés alapján, illetőleg a helyszíni felderítés során katasztrófaveszély vagy katasztrófahelyzet észlelése esetén haladéktalanul jelentést tesz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletére,
c) a rendelkezésre álló eszközökkel megkezdi a beavatkozást, végzi az elsődleges beavatkozási, mentési feladatokat,
d) a megyei védelmi bizottság vezetőjének döntése alapján irányítja a katasztrófaelhárításban közreműködők tevékenységét, vagy átadja az esemény felszámolásának irányítását a védelmi bizottság vezetője által meghatározott személynek és végzi a tűzoltóság számára meghatározott feladatokat.
(3) A helyreállítás időszakában a tűzoltóparancsnok:
a) a tűzoltás és műszaki mentési alapfeladatok veszélyeztetése nélkül – eszközei és felszerelései igénybevételével – felkérésre közreműködik a helyreállításban,
b) értékeli a katasztrófaelhárításban való közreműködésének tapasztalatait, ennek eredményétől függően javaslatot tesz a felkészülés és a védekezés rendjének módosítására.
18. § Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba.
A rendeletet a 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet 73. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 71. §-át.
A 10. § (1) bekezdés l)–m) pontját a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés 79. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdésének n) pontja a 16/2004. (V. 21.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés k)–l) pontját a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés 79. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás