PK BH 1999/502
PK BH 1999/502
1999.11.01.
A felmondási okok vizsgálata szempontjából a bérlőtársakat egyaránt terheli az egész bérlemény tekintetében a rendeltetésszerű használat és az együttélés követelményei betartásának kötelezettsége [1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 4. § (5) bek., 24. §.].
A jogerős ítélet kötelezte az alpereseket, hogy kiürítve bocsássák a felperes rendelkezésére a perbeli lakást.
A jogerős ítélet az indokolásában megállapította, hogy az alperesek a bérlői a perbeli önkormányzati bérlakásnak. A II. r. alperes több esetben üzletszerű kéjelgést folytató nők rendelkezésére bocsátotta a lakást, ezért vele szemben az elkövetett cselekmények miatt büntetőeljárás indult, amelynek során a II. r. alperest bűnösnek mondta ki a bíróság üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntettében. A rendőrségi iratokból az tűnik ki, hogy a II. r. alperes a vádemelést megelőzően és azt követően is folytatólagosan hasonló célra adta át a lakást. A felperes az alperesek lakásbérleti szerződését 1996. február 5. napján kelt levelében 1996. február 29. napjára felmondta, és felszólította őket a lakás kiürítésére.
A jogerős ítélet az indokolásában kifejtette, hogy a felperesnek az 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 24. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjaira alapított felmondása mindkét alperessel szemben jogszerű volt. Az Ltv. 24. §-ának (2) bekezdése szerint bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult, és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte. Az adott esetben a felmondási ok mindkét alperessel szemben megvalósult, mert az alperesek házassági életközössége alatt történt a lakás rendeltetésellenes célra való átengedése az alperesek rokonsági körébe tartozó személyek részére. Az I. r. alperest ugyan a büntetőügyben nem ítélték el, de a körülményekből következően tudnia kellett a felmondás alapjául szolgáló esetekről, s ezeket legalábbis eltűrte. A jogszerű felmondás folytán az alperesek kötelesek a lakást kiüríteni.
Az I. r. alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részben történő megváltoztatását és vele szemben a kereset elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy a felmondás alapjául szolgáló magatartást a II. r. alperes tanúsította, annak következményei rá nem hathatnak ki, mert közöttük valójában az életközösség nem áll fenn, a munkája miatt pedig gyakran volt távol a lakásból, s egyébként is őt a büntetőügyben nem vonták felelősségre.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül.
A felülvizsgálati kérelem lényegében a bíróságok által a bizonyítékok értékelése alapján megállapított tényállást vitatja. A Legfelsőbb Bíróság már számtalan eseti ügyben hozott döntésében rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. Felülmérlegelésre csak igen kivételesen akkor kerülhet sor, ha a tényállás feltáratlan maradt, iratellenes vagy okszerűtlen, illetőleg logikai ellentmondást tartalmaz. A perbeli esetben ez nem állapítható meg. A bíróságok a tényállást a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti értékelésével megalapozottan állapították meg, és abból jogszabálysértés nélkül vontak le jogi következtetést.
Az Ltv. 4. §-ának (5) bekezdése értelmében a bérlőtársak kötelezettsége a bérbeadóval szemben egyetemleges. A perben szereplő felmondási okok szempontjából a bérlőtársakat egyaránt terhelte az egész bérlemény tekintetében a rendeltetésszerű használat, valamint az együttélés követelményei betartásának kötelezettsége. Az adott esetben a bizonyítékok jogszabályoknak megfelelő értékelésével megállapított tényállás alapján mindkét alperes terhére megállapítható a felmondási okok megvalósulása, amelynek során az alperesek között csupán a tanúsított magatartások tekintetében volt eltérés, miután a II. r. alperes aktív magatartását az I. r. alperes eltűrte, illetőleg ellene nem lépett fel.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése értelmében - tárgyaláson kívül eljárva - a kifejtettekre figyelemmel a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 22.458/1997. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás