• Tartalom

PK BH 1999/508

PK BH 1999/508

1999.11.01.
A fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránt indított per - a pertárgy értékének a megállapítása szempontjából - a követelés biztosítása iránti pernek minősül [Pp. 24. § (2) bek. f) pont; Ptk. 203. § (1) bek.].
A felperesek keresetükben az I-II-III. r. alperesek mint eladók, valamint a IV-V. r. alperesek mint vevők között 6 000 000 forintos vételáron létrejött ingatlan-adásvételi szerződés hatálytalanságának a megállapítását kérték a Ptk. 203. §-a alapján arra hivatkozással, hogy a szerződés tárgyául szolgáló ingatlan a VI. r. alperessel szemben 115 000 DEM kölcsön visszafizetése iránt fennálló követelésük biztosítékául szolgált. Az I-II-III. r., valamint a VI. r. alperesekkel szemben másodlagosan kárigényt is előterjesztettek a Ptk. 6. §-a alapján.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és a pertárgy értékét 6 000 000 forintban megállapítva kötelezte a felpereseket 351 000 forint eljárási illeték leletezés terhével történő lerovására, valamint az I-II-III. r. alperesek jogi képviselője kezéhez 200 000 forint, a IV-V. r. alperesek jogi képviselőjének kezéhez pedig ugyancsak 200 000 forint perköltség (ügyvédi munkadíj) megfizetésére.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részítélettel az - ugyancsak részítéletnek tekintett - elsőfokú ítéletet az elsődleges kereseti kérelmet elutasító részében helybenhagyta, ezt meghaladó részében hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította. Mellőzte a felpereseket további kereseti illeték lerovására kötelező ítéleti rendelkezést, míg a felperesek által az I-II-III. r. alperesek jogi képviselője részére fizetendő elsőfokú perköltséget 10 000 forintra, a IV-V. r. alperesek jogi képviselője részére fizetendő hasonló költséget pedig 8000 forintra leszállította. Az elsőfokú ítéletnek az illetékkel és perköltséggel kapcsolatos rendelkezése megváltoztatását a másodfokú bíróság azzal indokolta, hogy a felperesek elsődleges keresete csupán megállapításra irányult, így a pertárgy értéke nem a szerződési érték, hanem meg nem határozható pertárgyérték alapulvételének van helye. A másodfokú bíróság egyébként már az elsőfokú bíróság 8/I. számú végzése ellen a felperesek által előterjesztett fellebbezés folytán meghozott Pf. 6. sorszámú végzésében megállapította, hogy a pertárgy értékének alapjául meghatározatlan perértéket kell venni.
A jogerős részítéletnek a perköltség viselésére vonatkozó, valamint a felperest illeték lerovására kötelező rendelkezését mellőző rendelkezései ellen az I-II-III. r., valamint a IV-V. r. alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, kérve a támadott rendelkezések hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet vonatkozó rendelkezéseinek a helybenhagyását. A felülvizsgálati kérelmekben kifejtett érvelés szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértően határozta meg a pertárgy értékét, és ebből következően jogszabálysértően döntött a felperest terhelő illeték és az alpereseknek járó perköltség összege tárgyában. A felperesek egy 6 000 000 forintos szerződés hatálytalansága iránt indítottak pert. Ha keresetük eredményre vezetett volna, 6 000 000 forintos vagyoni érték szolgált volna követelésük fedezetéül. A felperesek tehát 6 000 000 forintos vagyoni követelés biztosítása érdekében indították a pert, igy a pertárgy értéke a Pp. 24. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében ez az összeg, ahogyan azt az elsőfokú bíróság helyesen meg is állapította. Ebből következően pedig az illeték és a perköltség kérdésében is az elsőfokú bíróság döntött jogszerűen.
Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős részítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati kérelmek keretei között vizsgálta felül, így nem érintette azt a per főtárgya tekintetében.
A felülvizsgálati kérelmek alaposak.
A felülvizsgálati kérelmek elbírálásához egyedül a pertárgy értékének a kérdésében kellett a Legfelsőbb Bíróságnak állást foglalnia. Helyesen hivatkoznak felülvizsgálati kérelmükben az alperesek arra, hogy tévedett a másodfokú bíróság, amikor meg nem határozható pertárgyérték alapulvételével döntött a perbeli illetékek, valamint a perköltség viselése tárgyában. A Pp. 24. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében követelés biztosítása iránti perben a keresettel érvényesített követelés értékeként a követelés összegét, ha azonban a biztosíték értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget kell számításba venni. A fedezetelvonó szerződés felperessel szembeni hatálytalanságának a megállapítása iránt a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdése alapján indított per is követelés biztosítása iránti pernek tekintendő, mert az ilyen perrel a felperes azt kívánja elérni, hogy a szerződéssel elvont fedezet is a követelése biztosítékául szolgáljon, arra nézve ő a vevővel szemben is végrehajtást vezethessen. A Ptk. 203. §-ának (1) bekezdése alapján indított perben a pertárgy értékét tehát a fedezetelvonó szerződés értékének az alapján kell megállapítani, kivéve, ha az a követelés, amelynek a fedezetét a szerződés elvonja, ennél kisebb.
A jelen pert a felperesek a 115 000 DEM összegű követelésük biztosítása érdekében indították, a biztosíték (az elvont fedezet) értéke azonban ennél kisebb, ezért ez a kisebb érték, vagyis 6 000 000 forint képezi a jelen per tárgyának az értékét. Mivel a másodfokú bíróság tévesen határozta meg a pertárgy értékét, ebből következően tévesen foglalt állást a kereseti és fellebbezési illeték, valamint az első- és másodfokú perköltség kérdésében is.
A kifejtettekre figyelemmel a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte a jogerős részítéletnek a felpereseket kereseti illeték lerovására kötelező elsőfokú ítéleti rendelkezést mellőző és az alpereseknek járó elsőfokú perköltség összegét leszállító rendelkezéseit és ebben a keretben helybenhagyta az elsőfokú bíróság rendelkezéseit.
Az alperesek eredményes felülvizsgálati kérelme folytán megállapított magasabb pertárgyérték alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felpereseket további fellebbezési illeték leletezés terhével történő lerovására. Ugyancsak leletezés terhével kötelezte az I., a II. és a III. r. alpereseket felülvizsgálati illeték lerovására, mivel ezt elmulasztották.
Az alperesek fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költségeit csupán megállapította, mivel ennek viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell döntenie az eljárást befejező határozatában. (Legf. Bír. Pfv. VI. 23.331/1997. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére