BK BH 1999/51
BK BH 1999/51
1999.01.01.
Ha az országgyűlési képviselő ellen a képviselői megbízatásának tartama alatt - de nem a képviselői minőségével összefüggésben - elkövetett közlekedési bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás, amelynek lefolytatása közben a képviselői megbízatása - az Országgyűlés működésének befejezésével - megszűnt: a büntetőeljárás lefolytatásának nincs akadálya [Alkotmány 20. § (3) bek., 20/A. § (1) bek.; Btk. 22. § i) pont, 187. § (2) bek. b) pont; Be. 213. § (3) bek. c) pont; 1990: LV. tv. 2-5. §; Alkotmánybíróság 1092/E/1996/3. sz. hat.].
A városi bíróság az 1995. május 15-én kelt ítéletével az I. r. terheltet a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 1 évi fogházbüntetésre és 2 év 2 hónapra a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1997. április 16-án jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: az I. r. terheltet a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt 1994. április 8-án - amikor még országgyűlési képviselő volt - 1 óra tájban az autóúton a tulajdonában levő személygépkocsiját vezetve közlekedett. A gépkocsi jobb első ülésén utasként az élettársát - a sértettet - szállította, akinek a biztonsági öve nem volt bekapcsolva. A terhelt figyelmen kívül hagyva az útszakaszra érvényes "Előzni tilos" és "80 km/ó. sebességkorlátozás" jelzőtáblákat, átlépte a záróvonalat, áttért a menetirányt tekintve a bal oldalra, és ott mintegy 113-119 km/óra sebességgel az előtte haladó, a II. r. terhelt által vezetett tehergépkocsi előzésébe kezdett. A II. r. terhelt ekkor szintén átlépte a záróvonalat és balra tért.
Az I. r. terhelt mintegy 55-60 m távolságból észlelte a tehergépkocsi irányváltoztatását, késedelem nélkül vészfékezést alkalmazott, ennek ellenére azonban a menetirány szerinti bal oldalon - mintegy 90-95 km/óra sebességgel - a személygépkocsijával nekiütközött a tehergépkocsi bal oldali hátsó részének.
A baleset következtében a terhelt utasa - a sértett - olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt, az I. r. terhelt pedig 8 napon túl gyógyuló töréses sérüléseket szenvedett.
A megyei bíróság a jogerős felmentő ítéletében kifejtette, mivel az I. r. terhelt a vádbeli időben országgyűlési képviselő volt, őt mentelmi jog illette meg. A mentelmi jogát az Országgyűlés nem függesztette fel. Ennek hiányában az I. r. terhelt ellen a büntetőeljárás nem folytatható le; a mentelmi jog pedig a büntetőjogi felelősségre vonás akadálya. Kétségtelen ugyan, hogy az I. r. terhelt mentelmi joga - az újraválasztásának hiányában - 1994. június 28-án megszűnt, a képviselői mandátum megszűnése azonban a mentelmi jogot nem enyészteti el arra az időre, amikor az még fennállott. Az I. r. terhelt mentelmi joga tehát visszamenőlegesen nem vesztette hatályát, így pedig a mentelmi jog felfüggesztésének hiányában - annak időközben történt megszűnése ellenére - az I. r. terhelttel szemben a büntetőeljárás nem folytatható le. Minthogy ez a körülmény büntethetőséget kizáró ok, a megyei bíróság az I. r. terheltet a Btk. 22. §-ának i) pontjában írt okból a Be. 214. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján az ellene emelt vád alól felmentette.
A megyei bíróság jogerős ítélete ellen a megyei főügyész 1997. június 30-án felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a városi bíróságnál anyagi jogszabálysértés okából. Indítványozta a megyei bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására utasítását.
A felülvizsgálati indítványban kifejtett álláspont szerint az I. r. terhelt mentelmi joga az adott esetben a képviselői megbízatásának a lejártával megszűnt, így vele szemben a büntetőeljárás lefolytatható. A korábban - a cselekmény elkövetésének idején - fennállott mentelmi jog a Btk. 22. §-ának i) pontjában írt büntethetőségi akadályként nem értékelhető.
A legfőbb ügyész az előterjesztett felülvizsgálati indítvánnyal egyetértve indítványozta a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és a megyei bíróságnak új eljárásra utasítását. Az I. r. terhelt és védője a megyei bíróság ítéletének a hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.
Az Alkotmány 20. §-ának (3) bekezdése szerint az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg, a 20/A. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig az országgyűlési képviselő megbízatása - egyebek között - az Országgyűlés működésének a befejezésével megszűnik.
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvénynek az elkövetés idején hatályos 2. §-a szerint - ami egyébként megegyezik a jelenleg hatályos törvény 4. §-ának szövegével - a képviselő és a volt képviselő a bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre a leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt; ez a mentesség azonban az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselő polgári jogi felelősségére nem vonatkozik.
Amint azt az Alkotmánybíróság az 1092/E/1996/3. számú határozatában kifejtette: ez a felelősségmentesség a képviselőnek a képviselői minőségében végzett munkájára vonatkozik, mely jog a képviselőt és a volt képviselőt egyaránt megilleti. A törvényben meghatározott kivételekkel ez a jog a képviselőnek és a volt képviselőnek egyaránt feltétlen és örök mentességet biztosít.
A mentelmi jog e tekintetben - a jelzett kivételekkel - fel sem függeszthető, fennmarad a képviselői minőség megszűnése után is. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény 2., illetve 4. §-ában szabályozott mentelmi jog tehát vitathatatlanul a Btk. 22. §-ának i) pontja alá eső büntethetőséget kizáró ok.
Az adott esetben azonban a terheltnek a vád tárgyává tett magatartása nincs összefüggésben az országgyűlési képviselői minőségével, így az említett törvény 2., illetve 4. §-ában rendezett mentelmi jog a terheltet nem illeti meg.
Az 1990. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése, illetve 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni és csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet vele szemben büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni.
Mint azt az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben a már hivatkozott határozatában kifejtette: a mentelmi jognak ez a része - a sérthetetlenség - csupán feltételes eljárási mentességet jelent, de a sérthetetlenség a volt képviselőt már nem illeti meg, mivel az csak a képviselői megbízatás időtartama alatt áll fenn, vagyis erre az időre szól. Ez következik egyébként a törvény 2. és 3. §-ának, illetve a 4. és 5. §-ának összevetéséből is.
Tekintettel arra, hogy a terhelt képviselői megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével megszűnt; megszűnt a mentelmi jogának a részét képező sérthetetlensége is. Nincs tehát akadálya annak, hogy vele szemben a büntetőeljárás lefolytatásra kerüljön, akár olyan cselekmény miatt is, amely a sérthetetlenség fennállása alatt valósult meg. Természetesen az eljárás lefolytatásának akadálya, ha a magatartás büntethetősége egyéb okból - így pl. elévülés okából - időközben megszűnt.
A mentelmi jog részét alkotó sérthetetlenség tehát annak megszűnését követően a Btk. 22. §-ának i) pontjában írt büntethetőséget kizáró okként már nem jön figyelembe. A megyei bíróság ezért megsértette a büntető anyagi jog szabályait, amikor a terheltet az ellene emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból felmentette.
Ez okból a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítéletét a Be. 291. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra utasította. (Legf. Bír. Bfv. I. 1464/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás