576/B/1999. AB határozat
576/B/1999/7. AB határozat*
2000.10.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Tamási Város Önkormányzata által az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 10/1994. (V. 5.) számú rendelete 31. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Tamási Város Önkormányzata által az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 10/1994. (V. 5.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 31. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Előadta, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) "34. szakasza (1) bekezdés első fordulatának megfelelően az önkormányzati lakás lakbérének mértékét önkormányzati rendelet állapítja meg, a 36. szakasz (2) bekezdés második mondata alapján viszont a helyiség bérleti díjának mértékét nem kell önkormányzati rendeletben meghatározni – így annak mértéke az Lt. 38. szakasz (1) bekezdésére is figyelemmel – a szerződő felek megállapodásának tárgya... Az Lt. 1. szakasz (3) bekezdése szerint pedig az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók." Az Ör. 31. §-a szerint a minimális bérleti díjak érvényes mértékét a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a képviselő-testület évente, határozatban állapítja meg a bérbeadó részére. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. támadott rendelkezése sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, a "helyi önkormányzati rendelet hivatkozott szakasza alkotmánysértő, mert magasabb rendű jogszabállyal ellentétes".
II.
1. Az Alkotmány indítvány által érintett rendelkezése:
"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
2. Az Lt. indítvány által érintett rendelkezései:
"1. § (3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak."
"34. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg."
"36. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – e törvény Második részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség (a továbbiakban: önkormányzati helyiség) bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit – az önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – önkormányzati rendelet határozza meg. Az önkormányzati helyiség bérleti díjának mértékét nem kell önkormányzati rendeletben meghatározni."
"38. § (1) A felek a helyiségbér mértékében szabadon állapodnak meg."
3. Az Ör. kifogásolt rendelkezése:
"31. § A minimális bérleti díjak településrészre és helyiségtípusra érvényes mértékét a képviselő-testület évente, határozatban állapítja meg a bérbeadó részére."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi képviselő-testület rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése pedig előírja: "A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."
Az Lt. a helyi önkormányzat képviselő-testületét több tárgykörben is felhatalmazta rendeletalkotásra. Az Lt. 34. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg. Az Lt. 36. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit – az önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – önkormányzati rendelet határozza meg, de a helyiség bérleti díjának mértékét nem kell önkormányzati rendeletben meghatározni. A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre, amely szerződés a Ptk. 205. § (1) bekezdése szerint a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg az Lt., a Ptk. és az Ör. által meghatározott keretek között. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért (helyiség bérbeadásáért) ellenszolgáltatás (helyiségbérleti díj) jár. A helyiségbérlet díját az Lt. 38. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a felek szabadon állapítják meg.
Az Ör. nem tartalmazza a helyiségbérlet díjtételeit, hanem a 31. §-ában a bérbeadói feladatok ellátásával megbízott saját tulajdonú szervezete számára állapít meg technikai szabályt, amikor kimondja, hogy a minimális bérleti díjak településrészre és helyiségtípusra érvényes mértékét a képviselő-testület évente, határozatban állapítja meg, ezzel egyben védve a tulajdonos önkormányzat vagyoni érdekeit is. A képviselő-testület határozata csak a bérbeadó szervezetére tartalmaz kötelezettséget, a bérlőt közvetlenül nem érinti. A bérleti szerződés megkötésekor a bérbeadó szervezet az új helyiségbérleti szerződések megkötésére a képviselő-testületi határozatban meghatározott minimális bérleti díjnál alacsonyabb ajánlatot a leendő bérlő részére nem tehet. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a piaci viszonyokra tekintettel a minimális bérleti díjnál magasabb összegre tegyen ajánlatot, és azt sem, hogy a leendő bérlő a megtett ajánlatot el nem fogadva a bérbeadóval az ajánlatnál alacsonyabb – de legalább a minimális bérleti díjjal azonos – összegű helyiségbérleti díjban állapodjon meg a helyiségbérleti szerződés megkötésekor. A minimális helyiségbérleti díjak évenkénti képviselő-testületi határozatban történő megállapítása egyben a bérlő számára is tájékoztatást jelent, hogy helyiségbérleti szándéka esetén milyen összeghatárig van lehetősége a bérbeadóval megállapodni, illetőleg a minimális bérleti díj figyelembe vételével az általa bérelni kívánt helyiség az abban végezni tervezett tevékenység esetén gazdaságosan folytatható-e. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a képviselő-testület évenkénti határozata csak az új helyiségbérleti szerződések megkötése vonatkozásában köti a bérbeadó szervezetet. A már korábban megkötött szerződések módosítása – amennyiben az annak alapján fizetendő bérleti díj nem éri el a képviselő-testületi határozatban meghatározott minimális bérleti díjat – nem jöhet létre a bérbeadó egyoldalú nyilatkozatával, csak az Lt. 38. § (1) bekezdése alapján a felek közös akaratával, megállapodásuk alapján vagy megállapodás hiányában polgári peres úton lehetséges.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 31. §-a nem terjeszkedett túl az önkormányzat számára az Lt. 36. §-ában biztosított rendeletalkotási jogkörén, az nem ellentétes magasabb jogszabállyal és így nem sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének rendelkezését sem. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Budapest, 2000. október 30.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás