KK BH 1999/583
KK BH 1999/583
1999.12.01.
Az alapítvány bírósági nyilvántartásba vétele során a képviselet szabályai is irányadók [Ptk. 74/A. § (4) bek., 74/B. § (5) bek.; Pp. 66. § (1) bek., 70. § (1) és (2) bek.; 105/1952. (XII. 28.) MT r. 13. § (3) bek.].
A D. Alapítványt a megyei bíróság 21/1994. nyilvántartási számú végzésével vette nyilvántartásba.
Az alapítók a nyilvántartásba vett alapítvány alapító okiratát módosították és kérték a megyei bíróságtól az alapítványnak kiemelkedően közhasznú szervezetté történő nyilvánítását.
A megyei bíróság 1998. szeptember 29-én kelt végzésével az alapítványt kiemelkedően közhasznú szervezetté nyilvánította.
A közhasznú szervezetté történő nyilvánítást elrendelő végzés ellen a megyei főügyészség nyújtott be fellebbezést, amelyben indítványozta az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását. A fellebbezésben kifejtettek szerint az alapítvány módosítása nem felel meg a Ptk. előírásainak. Az alapítvány módosítását nem azok a személyek látták el kézjegyükkel, akik az eredeti alapító okiratba foglalt jognyilatkozatot tették, továbbá az alapítvány közhasznúvá nyilvánítása iránti kérelmet nem az alapítók terjesztették elő, hanem az azok képviseletében eljáró ügyvéd, holott az alapítványnak kiemelkedően közhasznú besorolására vonatkozó beadványt az alapítóknak személyesen kellett volna aláírniuk.
A fellebbezés részben alapos.
A Ptk. 74/B. §-ának (5) bekezdése szerint az alapítvány alapító okiratának módosítására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. E rendelkezésből az következik, hogy az alapítvány módosítása ugyanolyan eljárás során és az alapítók által egybehangzóan megtett nyilatkozat alapján történhet meg.
Az alapító okirat 1998. július 17-én kelt módosításának magánszemély aláírója idős Sz. Ferenc. Az alapító okiraton található kézjegy és a módosítás aláírásának írásképe eltér egymástól, ezért az eljáró bíróságnak meg kellett volna győződnie arról, hogy az alapítók nyilatkoztak-e az alapító okirat módosításáról.
Nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezőnek az alapítók képviseleti jogosultságának korlátaira vonatkozó álláspontjával. A Pp. 66. §-a szerint, amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat.
A Ptk. 74/A. §-ának (4) bekezdése szerint a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. E rendelkezésből nem következik, hogy az eljárási cselekményre a Pp 66. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható. A Pp. 70. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint a meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat, a per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre. A 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerint a nemperes eljárásokra a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni, így a képviseletre vonatkozó fent idézett szabályok a bírósági nyilvántartásba vétellel kapcsolatos nemperes eljárásra is alkalmazandók.
A fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. Az új határozat hozatalát megelőző eljárás során meg kell vizsgálni az alapító okirat módosításának érvényességét, az aláírások hitelességét, és ezt követően kerülhet sor az alapítvány kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánítására. (Legf. Bír. Kny. III. 27.209/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás