KK BH 1999/585
KK BH 1999/585
1999.12.01.
Közbeszerzési ügyben a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni [1995. évi XL. tv. 24. § (1) és (2) bek., 25. §, 26. § (6) bek., 51. § (3) bek.].
A felperes a klinika homlokzatburkolata és tetőfedése felülvizsgálatára és felújítására irányuló tárgyalásos eljárást hirdetett meg 1997. augusztus 26-án, és írásban közvetlenül kért ajánlatot a beavatkozótól és négy másik cégtől.
A felperes 1997. szeptember 24-én írásban közölt döntése szerint a tetőfelújítás nyertese a D. Kft. lett, a homlokzatfelújítás vonatkozásában az eljárást tovább folytatta.
A beavatkozó jogorvoslati kérelme folytán az alperes az 1998. január 13. napján meghozott határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. §-ának (1) és (2) bekezdéseit, ezért vele szemben 500 000 Ft bírságot szabott ki, mert az ajánlatkérő a kedvezőtlen részek vonatkozásában csak egy ajánlattevőnek biztosította a módosítás lehetőségét, ezzel a többit hátrányos helyzetbe hozta, illetve nem adott megfelelő tájékoztatást az ajánlattevőknek.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását, a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Fővárosi Bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, és a beavatkozó jogorvoslati kérelmét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a perbeli, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő az általa szabadon kiválasztottakat közvetlenül hívja meg a tárgyalásra, amelynek során a szerződés feltételeiről szabadon tárgyalhat, a Kbt. 49. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt tiltó szabályok sem az ajánlatkérőt, sem az ajánlattevőt nem kötik. A Kbt. 71. §-ának törvényi felhatalmazásai az egyenlő esélyű verseny ellen hatnak, engedik, hogy az ajánlatkérő indokolás nélkül válasszon tárgyalási partnert. Nem kell az ajánlatkérőnek az eljárás közben az ajánlattevőknek tájékoztatást nyújtania, egyetlen kötelezettsége a nyilvánosság körében az eljárás eredményének közzététele a Közbeszerzési Értesítőben. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperes, amikor a beavatkozói végső ajánlatot megkapta, jogosult volt további ajánlatok beszerzésére. Nem volt köteles azonban a korábbi ajánlattevőkkel az újabb ajánlatot ismertetni. Mindezekből azt a következtetést vonta le a bíróság, hogy a felperes eljárása nem sértette a Kbt. 24. §-ának rendelkezéseit.
Az alperes az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében kérte az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy az ajánlatok érvénytelenítésének, illetve az eljárás eredménytelenné nyilvánításának hiányában a homlokzat felújítására megkezdett közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő felperes nem fejezte be, álláspontja szerint további tárgyalásokat kellett volna folytatnia az eljárásba bevont korábbi ajánlattevőkkel is. A Kbt. 51. §-ának (3) bekezdését megsértve a felperes nem ismertette az eljárásba később bevont ajánlattevő ajánlatát az eljárásba korábban bevont ajánlattevőkkel. A felperes a fellebbezésben kifejtettek alapján megsértette a Kbt. 24. §-ában megfogalmazott esélyegyenlőség és nyilvánosság elvét.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a tárgyalásos eljárásban a Kbt. 49. §-ában foglalt tiltó feltételek nem kötötték, így nem volt törvényi kötelezettsége az ajánlattevőkkel ismertetni a többi cég ajánlatát, ezzel újabb módosítási lehetőséget teremteni számukra. Az alperes olyan magatartási normák betartását követeli meg, amelyet a Kbt. nem tartalmaz.
A fellebbezés részben, az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, abból azonban - a Kbt. egyes rendelkezéseinek téves értelmezésével - részben jogszabálysértő jogi következtetést vont le. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor megállapította, hogy az ajánlatkérő nem köteles a tárgyalás során az ajánlattevőkkel ismertetni a többiek ajánlatát, illetve a tárgyalásos eljárásra vonatkozó, kötelező tételes szabályok nincsenek.
A Kbt. 25. §-a alapján a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi. A 26. § (6) bekezdése a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályainak megfelelő alkalmazását írja elő, ha e törvény másként nem rendelkezik. A tárgyalásos eljárásban ezért a Kbt. 51. §-ának (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, így az ajánlatkérőnek az ott megjelölt adatokat az ajánlattevőkkel ismertetnie kell.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a tárgyalásos eljárást is a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően kell lefolytatni, a nyílt eljárás szabályaitól eltérni csak akkor lehet, ha a törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. tehát a tárgyalásos eljárást is szabályozza azzal, hogy a nyílt eljárás tételes szabályainak megfelelő alkalmazását ebben az eljárásban is előírja.
A kifejtettekből következően a felperes eljárásával - szemben az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal - megsértette a Kbt. 51. §-ának (3) bekezdését és ezzel a 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt eljárási alapelveket is.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor nem találta megalapozottnak az alperes határozatát a bírság tekintetében, annak kiszabását a jogszabálysértés megállapítása mellett sem tartotta indokoltnak. Az ajánlattevők ajánlatukon az eljárás során már nem kívántak változtatni, a felperes a legelőnyösebb ajánlatot fogadta el, így eljárása a Kbt. céljának megfelelt, az eljárási szabálysértés nem indokolja bírság kiszabását.
Figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság azt a körülményt is, hogy a tárgyalásos eljárásban alkalmazandó Kbt. rendelkezésekre vonatkozóan egységes joggyakorlat még nem alakult ki. A felperes jóhiszeműen folytatta le a közbeszerzési eljárást, a jogszabálysértés elkerülése érdekében állásfoglalásért a Közbeszerzési Tanácsot is megkereste.
A perbeli ügyben eljárt bíróságok sem azonosan értelmezték a Kbt. vonatkozó szabályait.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta akként, hogy az alperes határozatát részben megváltoztatva a bírságot kiszabó rendelkezést hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. Kf. III. 27.948/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás